22.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/21

A Nacka tingsrätt, Mark- och miljödomstolen (Svédország) által 2015. április 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Borealis Ab és társai kontra Naturvårdsverket

(C-180/15. sz. ügy)

(2015/C 205/30)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Nacka tingsrätt, Mark- och miljödomstolen

Az alapeljárás felei

Felperesek: Borealis AB, Kubikenborg Aluminium AB, Yara AB, SSAB EMEA AB, Lulekraft AB, Värmevärden i Nynäshamn AB, Cementa AB, Höganäs Sweden AB

Alperes: Naturvårdsverket

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az ipari ágazatra vonatkozó ágazatközi korrekciós tényező kiszámításánál összeegyeztethető-e a kereskedelmi irányelv (1) 10a. cikkének (1) és (4) bekezdésével az, ha a visszamaradt gáz villamosenergia-termelés érdekében történő elégetéséből származó valamennyi kibocsátást az árverési kerethez, és nem az Industritakethez [(térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egység felső határértéke; a továbbiakban: ágazati határérték)] rendelik hozzá, annak ellenére, hogy a visszamaradt gázból származó kibocsátásokra a kereskedelmi irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének értelmében kiosztható ingyenes kibocsátási egység?

2)

Az ipari ágazatra vonatkozó ágazatközi korrekciós tényező kiszámításánál összeegyeztethető-e a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (1) és (4) bekezdésével az, ha [...] [a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó] létesítményekbe [a továbbiakban: kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmény] való továbbszállításra szánt kapcsolt energiatermelő létesítményekben végzett hőtermelésből származó valamennyi kibocsátást az árverési kerethez, és nem az ágazati határértékhez rendelik hozzá, annak ellenére, hogy a hőtermelésből származó kibocsátásokra a kereskedelmi irányelv 10a. cikke (4) bekezdésének értelmében kiosztható ingyenes kibocsátási egység?

3)

Amennyiben az 1 és 2. kérdésre nemleges válasz adandó, helyes-e a tárgyidőszakban az összkibocsátásból származó ágazati részesedésre (34,78 %) vonatkozó számítás?

4)

A 2013/448/EU bizottsági irányelv (2) érvénytelen és összeegyeztethetetlen-e a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésével, mivel az ágazati határérték Bizottság szerinti számítása azt jelenti, hogy nem „szükség esetén”, hanem mindenképpen az ágazatközi korrekciós tényezőt kell alkalmazni?

5)

A forró fém termék-referenciaértékének a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti meghatározása azon az alapon történt-e, hogy az előzetes referenciaértékek meghatározására szolgáló elvek rögzítése során a kiindulópontot az érintett ágazat létesítményei leghatékonyabb 10 %-ának átlagteljesítménye adja?

6)

A fűtés magánháztartásokba szánt kivitelére vonatkozó ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységeket illetően összeegyeztethető-e a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (4) bekezdésével, ha a magánháztartásokba exportált hőre vonatkozóan nem biztosítanak ingyenes kibocsátási egységet?

7)

A térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységekre vonatkozó kérelmekkel összefüggésben összeegyeztethető-e a 2011/278/EU bizottsági határozat (3) IV. mellékletével, ha nem tüntetik fel a magánháztartásokba exportált fűtés termelésekor keletkező valamennyi üvegházhatású gázt, ahogy azt a Naturvårdsverket (svéd környezetvédelmi hivatal) tette?

8)

A fűtés magánháztartásokba szánt kivitelére vonatkozó térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységeket illetően összeegyeztethető-e a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (1) és (4) bekezdésével, valamint a 2011/278/EU bizottsági határozat 10. cikkének (3) bekezdésével, ha a magánháztartásokba exportált hőre vonatkozóan kiosztott egységeket meghaladó fosszilis tüzelőanyag kibocsátására nem biztosítanak további ingyenes egységeket?

9)

A térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységekre vonatkozó kérelmekkel összefüggésben, összeegyeztethető-e a 2011/278/EU bizottsági határozat IV. mellékletével, ha valamely kérelemben úgy igazítják az adatokat, hogy a visszamaradt gáz elégetésének betudható üvegházhatású gázkibocsátások megegyezzenek a földgáz elégetésének betudható üvegházhatású gázkibocsátásokkal, ahogy azt a Naturvårdsverket tette?

10)

A 2011/278/EU bizottsági határozat 10. cikkének (8) bekezdése azt jelenti-e, hogy valamely üzemeltető nem szerezhet ingyenes kibocsátási egységet valamely hő-referenciaérték szerinti létesítményrészben fogyasztott, egy másik tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészben előállított hő vonatkozásában?

11)

Amennyiben a 10. kérdésre igenlő válasz adandó, ellentétes-e a 2011/278/EU bizottsági határozat 10. cikkének (8) bekezdése a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésével?

12)

A hőfogyasztásra vonatkozó ingyenes kibocsátási egységek esetén összeegyeztethető-e a kereskedelmi irányelvvel, valamint a 2. és 6. sz. útmutatóval, ha az értékelésben figyelembe veszik az elfogyasztott hőt termelő hőforrást?

13)

A 2013/448/EU bizottsági határozat érvénytelen és összeegyeztethetetlen-e az EUMSZ 290. cikkel, továbbá a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (1) és (5) bekezdésével azon az alapon, hogy eltér a kereskedelmi irányelv 10a. cikke (5) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjától annyiban, hogy kizárja a számítás alapjából a visszamaradt gáz elégetésével, valamint a villamos energia és hőenergia kapcsolt termeléséből keletkező kibocsátásokat, annak ellenére, hogy a kereskedelmi irányelv 10a. cikkének (1) és (4) bekezdése, továbbá a 2011/278/EU bizottsági határozat megengedi ebben a vonatkozásban az ingyenes kibocsátási egység kiosztását?

14)

A 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikkének c) pontja szerinti hő-referenciaérték szerinti létesítményrésznek tekintendő-e valamely kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményből származó, gőz formájában lévő mérhető hő, amelyet több gőzfogyasztóból álló gőzhálózathoz szállítanak, amelyek közül legalább egy nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik?

15)

Releváns-e a 14. kérdésre adandó válasz szempontjából, hogy:

a)

a gőzhálózat tulajdonosa a hálózat legnagyobb gőzfogyasztója, és ez a fogyasztó kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmény;

b)

a legnagyobb fogyasztó a gőzhálózat teljes hőleadásának mekkora részét használja fel;

c)

mennyi gőzbeszállítóból és -fogyasztóból áll a gőzhálózat;

d)

van-e bizonytalanság azt illetően, hogy ki termelte a mérhető hőt, amelyet az adott gőzfogyasztó megszerez;

e)

a hálózaton belüli gőzfelhasználás eloszlása változhat-e úgy, hogy néhány, nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó gőzfogyasztó csatlakozik hozzá, vagy a meglévő, nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények felhasználása nő?

16)

Amennyiben a 14. kérdésre adandó válasz az egyedi eset tényállásától függ, konkrétan mely tényekre kell hangsúlyt helyezni?

(1)  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.).

(2)  Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő átmeneti ingyenes kiosztását szolgáló nemzeti végrehajtási intézkedésekről szóló, 2013. szeptember 5-i bizottsági határozat (az értesítés a C(2013) 5666. sz. dokumentummal történt) (HL 2013. L 240., 27. o.).

(3)  A kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i bizottsági határozat (az értesítés a C(2013) 2772. sz. dokumentummal történt) (HL 2011. L 130., 1. o.).