C‑625/15 P. sz. ügy

Schniga GmbH

kontra

Közösségi Növényfajta–hivatal (CPVO)

„Fellebbezés – A növényfajták közösségi oltalma – Közösségi oltalmi bejelentés – »Gala Schnitzer« almafajta – Szakmai szempontok szerinti vizsgálat – A Közösségi Növényfajta–hivatal (CPVO) igazgatási tanácsa által megfogalmazott vizsgálati iránymutatások – 1239/95/EK rendelet – A 23. cikk (1) bekezdése – A CPVO elnökének jogkörei – A szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően megkülönböztető jellemző bevezetése – A jellemző két termesztési ciklus alatti állandósága”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. június 8.

1. Mezőgazdaság–Egységes jogszabályok–A növényfajták oltalma–Szakmai szempontok szerinti vizsgálat–A Közösségi Növényfajta‑hivatal mérlegelési jogköre–Terjedelem–Korlátok

   (2100/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés és 56. cikk, (2) bekezdés)

2. Mezőgazdaság–Egységes jogszabályok–A növényfajták oltalma–Jogorvoslati eljárás–A Közösségi Növényfajta–hivatal valamely határozatával szemben benyújtott és a fellebbezési tanács elé utalt fellebbezés–A fellebbezési tanácsnak az ügy elbírálására vonatkozó mérlegelési jogköre–Korlátok

   (2100/94 tanácsi rendelet, 72. cikk)

3. Mezőgazdaság–Egységes jogszabályok–A növényfajták oltalma–Szakmai szempontok szerinti vizsgálat–A Közösségi Növényfajta–hivatal elnökének új jellemző bevezetésére vonatkozó jogköre–A gyakorlás feltételei–A szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően új jellemző bevezetése–Megengedhetőség–A jogbiztonság elvének megsértése–Hiány

   (2100/94 tanácsi rendelet, 56. cikk, (2) bekezdés; 1239/95 bizottsági rendelet, 22. cikk, (1) bekezdés, és 23. cikk, (1) bekezdés)

1.  A Közösségi Növényfajta–hivatal (CPVO) feladatköre a közösségi növényfajta–oltalmi bejelentések vizsgálati feltételeinek tudományos és szakmai összetettségével jellemezhető, így ezen feladatainak gyakorlása során mérlegelési mozgásteret kell számára elismerni. E széles mérlegelési jogkör különösen kiterjed valamely fajtának a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti megkülönböztethetőségének értékelésére.

   Mindamellett ez a széles mérlegelési jogkör, amellyel a CPVO a feladatai ellátása során rendelkezik, nem teszi lehetővé számára, hogy figyelmen kívül hagyja a szakmai szempontok szerinti vizsgálatok lefolytatására vonatkozó szakmai szabályokat, anélkül hogy ne sértené meg a megfelelő ügyintézés kötelezettségét, valamint az őt terhelő gondossági és pártatlansági kötelezettséget. Ezen túlmenően e szabályoknak – a CPVO–ra nézve is – kötelező jellegét megerősíti a 2100/94 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, amely előírja, hogy a szakmai szempontok szerinti vizsgálatokat ezeknek megfelelően kell lefolytatni. Ezért a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a CPVO szabálytalan szakmai szempontok szerinti vizsgálat alapján részesítette közösségi oltalomban a bejelentett fajtát, mivel az oltalmat úgy adta meg, hogy nem rendelkezett azon adatokkal, amelyek bizonyítják, hogy a bejelentett fajta további jellemzőjét két vegetációs ciklus során vizsgálták, és ezzel megsértették a CPVO által elfogadott jegyzőkönyveket is.

   (lásd a 46. és 78–80. pontot)

2.  Noha a Közösségi Növényfajta–hivatal (CPVO) fellebbezési tanácsa mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy célszerű‑e, hogy maga határozzon a kérelemről, vagy visszautalja azt a CPVO illetékes testületéhez, amennyiben mégis úgy határoz, hogy a CPVO hatásköreit gyakorolja, gondosan és pártatlanul kell megvizsgálnia minden, a közösségi oltalmi bejelentéssel kapcsolatos körülményt, és össze kell gyűjtenie a mérlegelési jogkörének gyakorlásához szükséges valamennyi ténybeli és jogi elemet. A CPVO ugyanis mint európai uniós szerv alá van vetve a gondos ügyintézés elvének. Biztosítania kell továbbá az általa folytatott eljárások megfelelő lefolytatását és hatékonyságát.

   (lásd a 47. és 84. pontot)

3.  A közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, valamint a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) előtti eljárások tekintetében a 2100/94 rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1239/95 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése és 23. cikkének (1) bekezdése alapján a CPVO elnöke hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a bejelentett fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálata céljából új jellemzőt vezessen be. Önmagában már az ezen lehetőséget megengedő rugalmasság is biztosítja a közösségi oltalom megadására irányuló eljárás tárgyilagosságát. Így a közösségi oltalmi bejelentés nem utasítható el kizárólag azzal az indokkal, hogy a vizsgált fajta – szakmai szempontok szerinti vizsgálata során megállapított és annak más fajtákhoz képesti megkülönböztethetőségének értékelése során meghatározó – jellemzőjét nem említi a bejelentő által kitöltött szakmai kérdőív, valamint a releváns iránymutatások és jegyzőkönyvek sem. A CPVO számára elismert széles mérlegelési jogkörre tekintettel ugyanis a CPVO, amennyiben szükségesnek tartja, figyelembe veheti a felek által késedelmesen előterjesztett vagy benyújtott tényeket és bizonyítékokat. E lehetőséget még inkább el kell ismerni a számára, amennyiben valamely fajta megkülönböztethetőségének vizsgálatához szükséges releváns elemeket azon objektív eljárás során állapították meg, amely a CPVO által gondosan lefolytatott és valamely nemzeti vizsgálóhivatal által végzett szakmai szempontok szerinti vizsgálatból áll.

   Ami azon időpontot illeti, amikor a CPVO elnöke gyakorolhatja az 1239/95 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogkört, sem e rendeletnek, sem a 2100/94 rendeletnek a rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely új jellemző bevezetésére a szakmai szempontok szerinti vizsgálatot követően kerüljön sor, amennyiben e jellemzőt e vizsgálat során állapították meg. Ennélfogva az, hogy a CPVO elnöke olyan új jellemzőt vezet be, amelynek jelenlétét csak a fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatakor állapították meg, önmagában nem sértheti a jogbiztonság elvét azon harmadik személyekre tekintettel, amelyek oltalom alatt álló fajtáját e vizsgálat céljából referenciaként használandó fajtaként fogadták el. Az ugyanis az említett vizsgálat terjedelme és a vizsgált megkülönböztető jellemzők jellege tekintetében nem hivatkozhat jogos elvárásokra.

   (Lásd az 52., 55–57., 61. és 66. pontot)