C‑612/15. sz. ügy
Nikolay Kolev és társai
elleni
büntetőeljárás
(a Spetsializiran nakazatelen sad [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 325. cikk – Az Európai Unió pénzügyi érdekeit a vámjog területén sértő csalások vagy más jogellenes tevékenységek – A büntetőeljárások hatékonysága – A büntetőeljárás megszüntetése – Észszerű határidő – 2012/13/EU irányelv – A vádlottnak az ellene emelt vádról való tájékoztatáshoz való joga – Az ügy irataiba való betekintés joga – 2013/48/EU irányelv – Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2018. június 5.
Az Európai Unió saját forrásai–Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme–A csalás és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem–A tagállamokat terhelő, hatékony és visszatartó erejű szankciók alkalmazására vonatkozó kötelezettség–Terjedelem–A nemzeti bíróság kötelezettsége–Terjedelem–Feltételek–Az alapvető jogok tiszteletben tartása–Az eljárás észszerű időtartama elvének tiszteletben tartása
(EUMSZ 325. cikk, (1) bekezdés)
Az Európai Unió saját forrásai–Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme–A csalás és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem–A tagállamokat terhelő, hatékony és visszatartó erejű szankciók alkalmazására vonatkozó kötelezettség–Terjedelem–A vámjog területén az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő jogsértések–Nemzeti szabályozás, amely a terhelt kérelmére a büntetőeljárás megszüntetésére kötelezi a bíróságot, amennyiben egy bizonyos határidőn belül az ügyész nem fejezi be a nyomozást–Megengedhetetlenség–A nemzeti bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az érintett nemzeti rendelkezések alkalmazását mellőzze–Feltétel–Az alapvető jogok tiszteletben tartása
(EUMSZ 325. cikk, (1) bekezdés)
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Tájékoztatáshoz való jog a büntetőeljárás során–2012/13 irányelv–A vádlottnak az ellene emelt vádról való tájékoztatáshoz való joga–Az ügy irataiba való betekintés joga–A vádról a védelemmel a vádirat bírósághoz való benyújtását követően közölt részletes tájékoztatás és az ügy irataiba a vádirat bírósághoz való benyújtása után történő tényleges betekintés–Megengedhetőség–Feltételek
(2012/13 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) bekezdés és 7. cikk, (3) bekezdés)
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárásban és a szabadságelvonás hatálya alatt álló személyek kommunikációhoz való joga–2013/48 irányelv–Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog–Nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy kizárja az eljárásból a két terhelt által megbízott ügyvédet, ha e két terhelt érdekei ellentétesek–Szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság maga rendeljen ki két külön ügyvédet e személyek részére–Megengedhetőség
(2013/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 64–72. pont)
Az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a Nakazatelno protsesualen kodeks (büntetőeljárásról szóló törvény) 368. és 369. cikkében előírthoz hasonló, a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló eljárást megállapító nemzeti szabályozás, amennyiben e szabályozást a vámjog területén az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő súlyos csalás és minden egyéb jogellenes tevékenység esete vonatkozásában lefolytatandó eljárásokban alkalmazni kell. A nemzeti bíróság feladata, hogy adott esetben az említett szabályozás alkalmazásának mellőzésével, ugyanakkor a gyanúsítottak alapvető jogai tiszteletben tartásának biztosítása mellett biztosítsa az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdésének teljes érvényesülését.
(lásd: 76. pont, a rendelkező rész 1. pontja)
A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22‑i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy csak a vádirat bírósághoz való benyújtását követően, de a vádirat e bíróság általi érdemi vizsgálatának megkezdését és a tárgyalás e bíróság előtti ténylegesen megindulását megelőzően nyújtanak a védelem részére a váddal kapcsolatos részletes tájékoztatást, vagy hogy erre, amennyiben az így közölt információkban utólag változások álltak be, akár e tárgyalás megkezdését követően, de a tanácskozási szakaszt megelőzően kerül sor, feltéve hogy a bíróság a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartása érdekében szükséges minden intézkedést megtesz.
Ezen irányelv 7. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróság feladata annak biztosítása, hogy a védelemnek ténylegesen lehetősége legyen az ügy irataiba való betekintésre, amely betekintésre adott esetben a vádirat bírósághoz való benyújtását követően, de a vádirat e bíróság általi érdemi vizsgálatának megkezdését és a tárgyalás e bíróság előtti ténylegesen megindulását megelőzően vagy akár, amennyiben a tárgyalás során új bizonyítékokat csatolnak az ügy irataihoz, e tárgyalás megkezdését követően, de a tanácskozási szakaszt megelőzően kerül sor, feltéve hogy a bíróság a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartása érdekében szükséges minden intézkedést megtesz.
(lásd: 99., 100. pont, a rendelkező rész 2. pontja)
A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22‑i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy az olyan ügyvédet, akit két gyanúsított bízott meg, e gyanúsítottak akarata ellenére kizárja az eljárásból arra tekintettel, hogy e személyek érdekei ellentétesek, sem pedig az, hogy e bíróság lehetőséget biztosít az említett személyek számára, hogy azok új ügyvédet bízzanak meg, vagy adott esetben maga rendel ki új ügyvédet az első ügyvéd helyett.
(lásd: 111. pont, a rendelkező rész 3. pontja)