C‑392/15. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Magyarország

„Tagállami kötelezettségszegés – EUMSZ 49. cikk – Letelepedés szabadsága – Közjegyzők – Állampolgársági feltétel – EUMSZ 51. cikk – A közhatalom gyakorlásában való részvétel”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. február 1.

  1. Letelepedés szabadsága–Eltérések–A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek–Fogalom–A közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek minősülő tevékenységek

    (EUMSZ 51. cikk, első bekezdés)

  2. Letelepedés szabadsága–Eltérések–A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek–Közjegyzői tevékenységek–Kizártság–A közjegyzői hivatás gyakorlásához előírt állampolgársági feltétel–Megengedhetetlenség

    (EUMSZ 49. cikk és EUMSZ 51. cikk, első bekezdés)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 105–108. pont)

  2.  Nem teljesíti az EUMSZ 49. cikkből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amelynek szabályozása a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez köti, amennyiben az e tagállam jogrendje szerint meghatározott közjegyzői tevékenységek nem jelentenek az EUMSZ 51. cikk első bekezdése értelmében vett közhatalom gyakorlásában való részvételt.

    Egyrészt ugyanis, a fizetési meghagyások kiállításáról mint tevékenységről szólva meg kell állapítani, hogy a közjegyző ezzel kapcsolatos hatásköre, amely kizárólag a hitelező és az adós egybehangzó akaratán alapul, nem érinti a követeléssel kapcsolatos, e felek egyetértésének hiányában fennálló bírósági hatáskört, egyáltalán nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt.

    Másrészt, öröklési ügyekben a közjegyző a rá bízott feladatokat konszenzusos alapon, és a felek egyetértésének hiányában fennálló bírósági hatáskört nem érintve végzi, következésképpen e feladatokat sem lehet a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek minősíteni.

    Harmadrészt, a közjegyzők közjegyzői letéttel kapcsolatos tevékenysége nem jár döntési jogkör gyakorlásával, mivel a közjegyzők szerepe a jogszabályi feltételek betartásának ellenőrzésére korlátozódik.

    Negyedrészt, közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenysége önmagában nem jelent az EUMSZ 51. cikk első bekezdése értelmében vett, a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt, mivel a közjegyző közreműködése a felek előzetes beleegyezését vagy akarategységét feltételezi. Ugyanígy a közokirat végrehajthatósága sem jelenti azt, hogy a közjegyző a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvétellel járó jogkörrel rendelkezne; e végrehajthatóság ugyanis a felek azon szándékán alapul, hogy valamely okiratot vagy megállapodást – miután annak törvényességét a közjegyző megvizsgálta – ilyen hatással ruházzanak fel.

    Ötödrészt, a közjegyző előzetes bizonyítással, illetve igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos jogkörét illetően a közjegyző hatásköre a közfeladat gyakorlásához képest járulékos vagy előkészítő jellegű tevékenységnek minősül.

    Hatodrészt, a közjegyzőnek az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánításával kapcsolatos jogkörét illetően hangsúlyozni kell, hogy az nem jár döntési jogkör gyakorlásával, mivel nem vezet az okirat alapját képező jogviszony polgári jogi semmisségéhez, mindössze lehetőséget teremt arra, hogy új, a korábbi értékpapírt pótló értékpapír kiállítására kerülhessen sor.

    Végül, a közjegyzőnek a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésével kapcsolatos hatásköre kizárólag a felek akaratán alapul, és nem érinti a felek egyetértésének hiányában fennálló bírósági hatáskört, ezért egyáltalán nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt. Az információknak az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába, valamint a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába való bejegyzését illetően a Bíróság már korábban kimondta, hogy az okiratok nyilvánosságára vonatkozó intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységek nem jelentik a közjegyzőnek a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételét.

    (vö. 111., 116., 118–120., 125., 130–132., 135., 136., 140., 143. pont és a rendelkező rész)