C‑348/15. sz. ügy

Stadt Wiener Neustadt

kontra

Niederösterreichische Landesregierung

(a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – 85/337/EGK irányelv – 2011/92/EU irányelv – Hatály – Az »egyedi nemzeti jogalkotási aktus« fogalma – A környezeti hatásvizsgálat hiánya – Végleges engedély – A környezeti hatásvizsgálat elmulasztásának utólagos jogszabályi rendezése – Az együttműködés elve – EUSZ 4. cikk”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. november 17.

  1. Környezet–Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata–85/337 irányelv–Hatály–Nemzeti jogalkotási aktussal elfogadott projekt–Kizártság–Feltételek–A nemzeti bíróság általi értékelés

    (A 97/11 irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) és (5) bekezdés)

  2. Környezet–Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata–85/337 irányelv–Nemzeti szabályozás, amely egy utólagos rendezési engedélynek ugyanolyan hatást tulajdonít, mint a munkálatok elvégzése előtti városfejlesztési engedélynek–Megengedhetetlenség

    (A 97/11 irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés)

  3. Európai uniós jog–Közvetlen hatály–Nemzeti eljárási szabályok–Alkalmazási feltételek–Az egyenértékűség elvének és a tényleges érvényesülés elvének betartása–Az előzetes környezeti hatásvizsgálat kötelezettségének megsértésével megadott engedéllyel szembeni keresetindítási határidőre vonatkozó szabályok hiánya az uniós jogban–Észszerű keresetindítási határidő érintett tagállam általi megállapítása–Megengedhetőség

    (A 97/11 irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés)

  4. Környezet–Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata–85/337 irányelv–Hatály–A környezeti hatásvizsgálati kötelezettség megsértésével hozott határozat alapján elfogadott, de a nemzeti joggal összhangban állónak minősített projekt–Bennfoglaltság–Az engedélyező határozat utólagos szabályossá tételét előíró nemzeti szabályozás–Megengedhetetlenség

    (A 97/11 irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (5) bekezdés)

  5. Környezet–Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata–85/337 irányelv–Az illetékes hatóságok arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az engedélyezést megelőző vizsgálatot elvégezzék–A vizsgálat mellőzése–A hatóságok azon kötelezettsége, hogy azt orvosolják–Terjedelem–Kártérítési kereset indítását annak ellenére lehetővé nem tevő nemzeti szabályozás, hogy nem járt le a nemzeti jogban meghatározott határidő–Megengedhetetlenség

    (EUSZ 4. cikk, (3) bekezdés; a 97/11 irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés)

  1.  A 97/11 irányelvvel módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése két feltétel fennállása esetén zárja ki a projektet ezen irányelv hatálya alól. Egyrészt a projekt részleteit egyedi jogalkotási aktusban kell elfogadni. Másrészt, ezen irányelv céljait, beleértve az információnyújtást, jogalkotási folyamaton keresztül kell megvalósítani.

    Az első feltétel azt jelenti, hogy a jogalkotási aktus ugyanazon jellemzőkkel bír, mint a 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett engedély. Többek között fel kell jogosítania a projektgazdát a projekt elvégzésére, és az engedélyhez hasonlóan – jogalkotói mérlegelést követően – magában kell foglalnia a projektnek a környezeti hatásvizsgálat szempontjából jelentőséggel bíró valamennyi elemét. A jogalkotási aktusnak így tanúsítania kell, hogy a 85/337 irányelv célkitűzéseit az érintett projektet illetően elérték. Ez nincs így, ha az aktus nem tartalmazza a projekt környezeti hatásvizsgálatához szükséges elemeket.

    A második feltétel azt jelenti, hogy a 85/337 irányelv céljait jogalkotási folyamaton keresztül kell megvalósítani. Következésképpen a jogalkotónak a projekt elfogadásának időpontjában elegendő információval kell rendelkeznie. E tekintetben a projektgazdának olyan információkat kell benyújtania, amelyek tartalmazzák legalább a projekt leírását a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkkal, a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és – lehetőség szerint – ellensúlyozására tervezett intézkedések leírását, valamint a projekt várható fő környezeti hatásainak meghatározásához és vizsgálatához szükséges adatokat.

    A nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy e feltételek teljesültek‑e, figyelembe véve mind az elfogadott jogalkotási aktus tartalmát, mind pedig az elfogadáshoz vezető jogalkotási eljárás egészét, de különösen az előkészítő aktusokat és a parlamenti vitákat.

    (vö. 26–31. pont)

  2.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 36., 37. pont)

  3.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 40–42. pont)

  4.  A 97/11 irányelvvel módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem zárja ki az irányelv hatálya alól az olyan jogszabályi rendelkezésben meghatározott projektet, amelynek értelmében a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség megsértésével hozott határozat tárgyát képező azon projektet, amely esetében lejárt az érvénytelenné nyilvánítás iránti kereset megindítására nyitva álló határidő, jogszerűen engedélyezettnek kell tekinteni. Az uniós joggal ellentétes az azt előíró jogszabályi rendelkezés, hogy az ilyen projekt esetében az előzetes környezeti hatásvizsgálatot elvégzettnek kell tekinteni.

    Nem lenne ugyanis összeegyeztethető ezzel az irányelvvel egy olyan nemzeti rendelkezés, amelyből az következne, hogy azok a projektek, amelyek engedélye a nemzeti jogszabályban meghatározott keresetindítási határidő lejárta miatt már nem képezheti közvetlen kereset tárgyát, a környezeti hatásvizsgálat kötelezettsége szempontjából egész egyszerűen jogszerűen engedélyezettnek minősülnek. E tekintetben a 85/337 irányelvvel már önmagában ellentétes egy ilyen rendelkezés, nemcsak azért, mert azzal a joghatással bír, hogy az illetékes hatóságokat felmenti annak kötelezettsége alól, hogy figyelembe vegyék azt, hogy ezt az irányelv értelmében vett projektet környezeti hatásvizsgálat elvégzése nélkül valósították meg, és hogy gondoskodjanak arról, hogy amennyiben a projekthez kapcsolódó fizikai munkálatok vagy beavatkozások szükségessé teszik a későbbi engedélyezést, ezt a hatásvizsgálatot elvégezzék.

    (vö. 43., 44., 49. pont és a rendelkező rész)

  5.  A tagállamok kötelesek megtéríteni valamennyi, a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének elmulasztásával okozott kárt. Ennek érdekében a nemzeti hatóságok kötelesek megtenni minden általános vagy egyedi intézkedést ahhoz, hogy orvosolják ezt a mulasztást.

    E tekintetben bár egy ilyen kártérítési kereset feltételei, és különösen annak feltételei, hogy minden jogellenes magatartás felróhatónak tekinthető‑e, illetve az okozati összefüggés megállapításának feltételei az uniós jogi rendelkezések hiányában a nemzeti jog hatálya alá tartoznak, és bár egy ilyen kereset az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartásával egy adott határidőn belül indítható, megállapítható, hogy e keresetindítási jogot a tényleges érvényesülés elve értelmében észszerű feltételek mellett kell tudni érvényesíteni. A fentiekből az következik, hogy amennyiben valamely nemzeti rendelkezés értelmében az adott határidő lejártát követően semmiféle kártérítési kereset nem indítható a 97/11 irányelvvel módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 2. cikke (1) bekezdésében meghatározott környezeti hatásvizsgálati kötelezettség megsértése miatt, jóllehet a kártérítési kereset benyújtására a nemzeti jog értelmében nyitva álló határidő még nem járt le, éppen ezért összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

    (vö. 45–48. pont)