A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2016. május 26. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal — Közös Vámtarifa — Áruk besorolása — 2658/87/EGK rendelet — Kombinált Nómenklatúra — 8710 vámtarifaszám és 9305 91 00 vámtarifaalszám — A XVII. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja és a 93. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjának c) alpontja — Harckocsik és más páncélozott harci járművek — Hadifegyverek — Lövegtorony besorolása”

A C‑262/15. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2015. június 1‑jén érkezett, 2015. május 19‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a GD European Land Systems – Steyr GmbH

és

a Zollamt Eisenstadt Flughafen Wien

között folyamatban levő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: C. Lycourgos tanácselnök (előadó), Juhász E. és K. Jürimäe bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a GD European Land Systems – Steyr GmbH képviseletében P. Csoklich és R. Schneider Rechtsanwälte,

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és B. R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2013. október 4‑i 1001/2013/EK bizottsági rendelettel (HL 2013. L 290., 1. o., helyesbítés: HL L 276., 92. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontjának és a 93. árucsoportjához tartozó megjegyzések 1. pontjának c) alpontja értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a GD European Land Systems – Steyr (a továbbiakban: GD) és a Zollamt Eisenstadt Flughafen Wien (Eisenstadt Flughafen Wien vámhivatal, Ausztria) (a továbbiakban: vámhivatal) között egy lövegtorony (Multi Gun Turret System fegyverállomás) KN‑besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

A KN

3

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza.

4

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 12. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni. A Bíróság elé terjesztett ügyiratokból az tűnik ki, hogy a KN tényállás időpontjában alkalmazandó változata az 1001/2013 rendeletből eredő, 2014. évre vonatkozó változat.

5

A KN „Bevezető rendelkezéseket” tartalmazó első részében szereplő „Általános szabályok” című I. szakasz „A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. pontja többek között a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

(1)

Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]”

6

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a „Járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések” című XVII. áruosztályt, az ahhoz tartozó megjegyzések 2. pontjának ij) alpontja és 3. pontja pedig a következőképpen szól:

„(2)

Ebben az áruosztályban az »alkatrész«, illetve az »alkatrész és tartozék« kifejezés nem jelenti az alább felsorolt árukat még akkor sem, ha azokat a XVII. áruosztályba tartozó árukhoz használják fel:

[...]

ij)

a fegyverek (93. árucsoport);

[...]

(3)

A 86–88. árucsoportban az »(alkat)részekre« vagy »tartozékokra« történő utalás nem vonatkozik az olyan részekre és tartozékokra, amelyek nem alkalmasak arra, hogy kizárólag vagy elsősorban ezekbe az árucsoportokba tartozó árukhoz használják fel [helyesen: amelyeknek nem az a kizárólagos vagy elsődleges rendeltetése, hogy az ezen árucsoportokba tartozó járművekhez vagy árukhoz használják fel őket]. Amennyiben valamely rész vagy tartozék besorolásánál az említett árucsoportok két vagy több vámtarifaszáma is figyelembe vehető lenne, a részt vagy tartozékot az áru fő alkalmazási céljának megfelelő vtsz. alá kell besorolni.”

7

A KN XVII. áruosztálya tartalmazza a „Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével” című 87. árucsoportot, amelyben a 8710 vámtarifaszám is szerepel. Ezen vámtarifaszám megfogalmazása a következő:

„8710 00 00Harckocsi és más páncélozott harci jármű, fegyverzettel vagy anélkül, valamint az ilyen jármű alkatrésze”

8

A KN második részének „Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai” című XIX. áruosztálya tartalmazza a szintén „Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai” címet viselő 93. árucsoportot, az ahhoz tartozó megjegyzések 1. pontjának c) alpontja pedig a következőket írja elő:

„(1)

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

[...]

a

fegyverzettel ellátott harci járművek [helyesen: harckocsik és más páncélozott harci járművek] (8710 vtsz.);

[...]”

9

A 93. árucsoport tartalmazza a KN 9301–9305 vámtarifaszámokat:

„9301

[...]

Hadifegyver, a revolver, a pisztoly és a 9307 vtsz. alá tartozó szúrófegyver kivételével:

9302 00 00

Revolver és pisztoly, a 9303 és a 9304 vtsz. alá tartozó kivételével

9303

Más robbanótöltettel működő lőfegyver és hasonló szerkezet [...]:

[...]

9304 00 00

[...]

Más fegyver (pl. rugós, lég‑ vagy gázpuska és ‑pisztoly, gumibot) a 9307 vtsz. alá tartozó kivételével

9305

A 9301–9304 vtsz. alá tartozó fegyverek alkatrésze és tartozéka:

[...]

9305 20 00

9305 91 00

9305 99 00

[...]

– a 9303 vtsz. alá tartozó golyós vagy sörétes fegyverhez [helyesen: golyós vagy sörétes fegyver alkatrésze és tartozéka]

– Más

– – a 9301 vtsz. alá tartozó hadi fegyverekhez [helyesen: hadifegyver alkatrésze és tartozéka]

– – más”

A 2913/92 rendelet

10

Az 1996. december 19‑i 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 1997. L 17., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 8. kötet, 179. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) 12. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A vámhatóságok a bizottsági eljárásnak megfelelően eljárva, írásbeli kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosítást vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást adnak.

(2)   A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben csak a tarifális besorolás vagy az áru származásának meghatározása tekintetében köti.

A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat csak az olyan áruk vonatkozásában köti, amelyekre nézve a vámalakiságokat a felvilágosítás megadását követően végezték el.”

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer magyarázó megjegyzései

11

A Vámegyüttműködési Tanácsot, amely jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), az említett tanács felállításáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15‑én megkötött megállapodás hozta létre. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait. Csupán az albontást képező hetedik és nyolcadik számjegyben tér el.

12

A HR magyarázó megjegyzéseit a WCO‑n belül, az említett egyezmény rendelkezéseinek megfelelően dolgozták ki.

13

A HR 8710 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések a következőket mondják ki:

„E vtsz. alá tartoznak a tankok és más páncélos harci járművek motorral, fegyverzettel ellátva vagy anélkül, valamint az ilyen járművek alkatrészei.

Tankok: lánctalpra szerelt páncélos harckocsik, amelyeket általában egy fordítható toronyszerű, kiemelkedő felépítményben elhelyezett különböző fegyverrel (ágyúk, géppuskák, lángszórók stb.) szerelnek fel. [...]

Alkatrészek

E vtsz. alá tartoznak a fent említett járművek alkatrészei is, ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

(i)

felismerhető, hogy azok kizárólag vagy elsősorban ilyen járműveknél történő felhasználásra alkalmasak; és

(ii)

a XVII. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések rendelkezései azokat nem zárják ki (lásd az áruosztályhoz tartozó magyarázat Általános rendelkezésében foglaltakat).

E vtsz. alá tartoznak a következő alkatrészek:

1)

Páncélkocsik karosszériái és azok részei (toronyszerű kiemelkedő felépítmények, páncélajtók és motorháztető stb.).

[...]”

14

A HR 9305 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések a következőket tartalmazzák:

„Az e vtsz. alá tartozó alkatrészek és tartozékok a következők:

(1)

A katonai fegyverek alkatrészei, pl. puskacsövek, visszarúgó mechanizmusok és závárok minden fajta puskatípushoz; páncéltornyok, fegyvertalpak, háromlábú állványok és más különleges felszerelések puskához, géppuskához, golyószórókhoz stb. függetlenül attól, hogy célzó‑ és töltőszerkezettel felszerelték‑e.

[...]”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15

A GD egy korlátolt felelősségű társaság, amely a fegyverkezési ipar egyik világszinten tevékenykedő gazdasági csoportjához tartozik, és amelynek gazdasági tevékenysége többek között harckocsigyártásra terjed ki. 2014. február 25‑én a társaság az Unión belüli szabad forgalomba bocsátás céljából egy harckocsi‑lövegtorony megjelölésű árut jelentett be a vámhivatalnál.

16

A vámhivatal engedélyezte az áru szabad forgalomba bocsátását, majd közölte a GD‑vel, hogy az említett áru után a KN 8710 vámtarifaszám alá történő besorolása miatt 1,7%‑os behozatali vámot kell fizetni. A vámhivatal ugyanis azt állapította meg, hogy az érintett áru „olyan harckocsitorony, amelyet már azonosítható módon kizárólag vagy elsősorban harckocsikba építettek be alkatrészként”. A kérdést előterjesztő bíróság szerint ez a közlés vámhatározatnak minősül.

17

2014. március 11‑én a GD panaszt nyújtott be a vámhivatal közlésével szemben, és kérte, hogy a szóban forgó árut a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá sorolják be, amely a „hadifegyvereknek” feleltethető meg, és amelyre 0%‑os vámtétel vonatkozik. Miután a vámhivatal elutasította a panaszát, a GD keresetet indított a Bundesfinanzgericht (szövetségi adóügyi bíróság, Ausztria) előtt.

18

E bíróság előtt a GD bemutatott egy, a Hauptzollamt Hannover (hannoveri fővámhivatal, Németország) által 2014. április 11‑én kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, amely szerinte az alapügyben szereplővel megegyező árut a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá sorolta be.

19

A szóban forgó áru leírása ebben a tarifális felvilágosításban szerepel, és azt a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében beidézi. Ez a leírás a következőképpen szól:

„[…] lényegében különböző, nem nemesfémből készült, toronyjellegű szerkezetbe beépített műszaki elemek együtteséről van szó. A toronyrendszer egy fegyverállomás alapját képezi, és lényegében az alábbiakban felsorolt alrendszereket és alkotóelemeket tartalmazza: elektromos meghajtás, girostabilizáció, optikai és elektronikusan működő célzókészülékek – képernyőket és a személyzet (az irányzó és a parancsnok) által kezelt kezelőszerveket is beleértve –, [tűzvezető] rendszer, több érzékelő, lőszertartó és a lőszert a fegyverekbe adagoló berendezések. A rendszer úgy van kialakítva, hogy abba gépágyút és géppuskát lehet beépíteni (e két hadifegyver nem képezi a jelen kötelező érvényű tarifális felvilágosítás tárgyát). Az említett alrendszerek együttműködése lehetővé teszi a személyzet számára a fedélzeti ágyú és a géppuska kezelését, és ezáltal lövések célzott leadását. A toronyrendszert mozgó tengeri és szárazföldi szállítórendszerek tetejére, forgatható módon kell elhelyezni, vagy helyhez kötött létesítményekben is lehet használni.”

20

2014. október 29‑i ítéletével a Bundesfinanzgericht (szövetségi adóügyi bíróság) elutasította a GD keresetét. Ez a bíróság a szóban forgó lövegtornyot mint harckocsialkatrészt a KN 8710 vámtarifaszám alá sorolta be, és közölte, hogy a hannoveri fővámhivatal által kiadott tarifális felvilágosításnak nem lehet visszaható hatálya.

21

A GD a Bundesfinanzgericht (szövetségi adóügyi bíróság) határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) elé. Ez utóbbi bíróság rámutat arra, hogy a Bundesfinanzgericht (szövetségi adóügyi bíróság) szerint a hannoveri fővámhivatal által kiadott és a GB által bemutatott kötelező érvényű tarifális felvilágosításban ugyanaz az áru szerepelt, mint amelyről az alapügyben is szó van. Úgy véli azonban, hogy ez a tarifális felvilágosítás a jelen ügyben nem alkalmazható, mert a 2014. február 25‑én kelt nyilatkozat megelőzte az említett tarifális felvilágosítás 2014. április 11‑i kiadását.

22

A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy az alapeljárásban tárgyalt árut olyan járműre szerelték fel, amelyet harckocsiként vagy más önjáró páncélozott harci járműként a KN 8710 vámtarifaszám alá kellene besorolni. Ellentmondás van azonban a HR 8710 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések – amelyek szerint e vámtarifaszám alá tartoznak a „[p]áncélkocsik karosszériái és azok részei (toronyszerű kiemelkedő felépítmények, páncélajtók és motorháztető stb.” és a HR 9305 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések között, amely szerint e vámtarifaszám alá tartoznak a harci fegyverek alkatrészei, például a lövegtornyok, a géppuskák és a golyószórók.

23

Ez a bíróság továbbá kérdést tesz fel a KN XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontjának értelmezésére vonatkozóan, amely szerint csak azok az alkatrészek minősülnek a KN 86–88. árucsoportja értelmében alkatrészeknek, amelyeknek az a kizárólagos vagy elsődleges rendeltetése, hogy az ezen árucsoportokba – például a KN 8710 vámtarifaszám alá – tartozó árukhoz használják fel őket.

24

E körülmények között a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:

„1)

A harckocsik és más páncélozott harci járművek »alkatrészét« is magában foglalja a KN 93. árucsoportjához tartozó megjegyzések 1. pontjának c) alpontja szerinti, »harckocsik és más páncélozott harci járművek (8710 vtsz.)« szövegű kivétel?

2)

Úgy kell értelmezni a KN XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontját, hogy a harckocsikon, »mozgó tengeri szállítórendszereken« vagy akár helyhez kötött létesítményekben használható »fegyverállomást (harckocsi‑lövegtornyot)« harckocsialkatrészként a KN 8710 vámtarifaszám alá kell besorolni azért, mert ezt a fegyverállomást a harckocsik gyártója harckocsigyártás vagy ‑összeszerelés céljából importálta, és azt ténylegesen e célra használja fel?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

25

A kérdést előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó kérdései lényegében arra irányulnak, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy egy olyan lövegtorony, mint amilyenről az alapeljárásban szó van, a KN 8710 vámtarifaszám, vagy pedig a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá tartozik, figyelembe véve azt a tényt, hogy azt harckocsigyártás vagy ‑összeszerelés céljából importálták, és a későbbiekben ténylegesen erre a célra használták fel.

26

E bíróság szerint ha a lövegtornyot a páncélkocsik alkatrészének kellene tekinteni, akkor azt a KN 8710 vámtarifaszáma alá kellene besorolni, amely pontosan a következőkre vonatkozik: „[h]arckocsi és más páncélozott harci jármű, fegyverzettel vagy anélkül, [és] az ilyen jármű alkatrésze”. Ha azonban a lövegtornyot hadifegyver alkatrészének, illetve tartozékának kellene minősíteni, akkor az a KN 9305 91 00 vámtarifaszám alá tartozna, amely kifejezetten az ilyen hadifegyver‑alkatrészekre, illetve –tartozékokra vonatkozik.

27

Emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, már csak azért sem, mert nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat (2002. november 7‑iLohmann és Medi Bayreuth ítélet, C‑260/00–C‑263/00, EU:C:2002:637, 36. pont; 2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 61. pont).

28

A Bíróság egyébiránt korábban már kimondta, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, és az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni (2014. június 12‑iLukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 33. pont; 2015. június 11‑iBaby Dan ítélet, C‑272/14, EU:C:2015:388, 25. pont).

29

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint továbbá a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolása szempontjából döntő kritériumot általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámok és az áruosztályokhoz, illetve árucsoportokhoz tartozó megjegyzések meghatározzák (lásd különösen: 2006. február 16‑iProxxon‑ítélet, C‑500/04, EU:C:2006:111, 21. pont; 2015. március 5‑iVario Tek ítélet, C‑178/14, EU:C:2015:152, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy egyrészt a KN XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 2. pontjának ij) alpontja szerint, amely többek között a KN 8710 vámtarifaszámra vonatkozik, a KN 93. árucsoportjába tartozó fegyverek nem minősülnek az ezen áruosztályban említett járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések „alkatrészének” vagy „tartozékának” még akkor sem, ha azokat a XVII. áruosztályba tartozó árukhoz használják fel. Másrészt a KN 93. árucsoportjához tartozó megjegyzések 1. pontjának c) alpontja kifejezetten kizárja ebből az árucsoportból a KN 8710 vámtarifaszám alá tartozó harckocsikat.

31

Tekintettel arra, hogy az utóbbi vámtarifaszám a harckocsik alkatrészeit is említi, ez a kizárás nemcsak a harckocsikra, hanem azok alkatrészeire is vonatkozik. Következésképpen azt kell eldönteni, hogy az alapeljárásban szereplő lövegtorony a KN 8710 vámtarifaszám értelmében harckocsi „alkatrészének” tekinthető‑e. Ha ugyanis ez a helyzet áll fenn, akkor a lövegtorony nem lehetne a KN 9301 vámtarifaszám értelmében vett fegyver, és ebből következően nem vonatkozhatna rá a KN XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 2. pontjának ij) alpontjában foglalt kizárás.

32

A KN XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontjából következően az alapeljárásban szereplőhöz hasonló lövegtorony csak abban az esetben minősül harckocsi „alkatrészének” vagy „tartozékának” a KN 8710 vámtarifaszám értelmében, ha a „kizárólagos” vagy „elsődleges” rendeltetése a harckocsikhoz való felhasználás.

33

A kérdést előterjesztő bíróság ezzel kapcsolatban azt a kérdést teszi fel, hogy a lövegtorony végső felhasználása döntő kritériumnak minősül‑e annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a lövegtorony olyan alkatrésznek minősül‑e, amely „kizárólagos” vagy „elsődleges” rendeltetése a harckocsikhoz való felhasználás.

34

Rá kell mutatni arra, hogy az említett lövegtorony „kizárólagos” vagy „elsődleges” rendeltetésének ellenőrizhetőnek kell lennie a vámkezelés időpontjában, következésképpen pedig az áru szabad forgalomba bocsátására irányuló kérelem vizsgálatakor (lásd ebben az értelemben: 2015. április 23‑iALKA‑ítélet, C‑635/13, EU:C:2015:268, 37. pont).

35

Ebből következően az, hogy a lövegtornyot harckocsigyártás vagy ‑összeszerelés céljából importálták, és a későbbiekben ténylegesen erre a célra használják fel – bár olyan körülmény lehet, amely figyelembe kell venni – nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a lövegtorony „kizárólagos” vagy „elsődleges” rendeltetése a harckocsikhoz való felhasználás lenne a KN XVII. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontja, illetve a HR 8710 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések értelmében.

36

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárásban szereplő lövegtornyot mozgó tengeri és szárazföldi szállítórendszerek tetejére, forgatható módon kell elhelyezni, vagy helyhez kötött létesítményekben is lehet használni. Ebből következően a lövegtorony nem tekinthető olyan alkatrésznek, amelynek „kizárólagos” rendeltetése a harckocsikhoz való felhasználás.

37

A kérdést előterjesztő bíróságnak kell ezen feltételek mellett megvizsgálnia, hogy az említett lövegtoronynak objektív jellemzői és tulajdonságai alapján „elsődleges” rendeltetése‑e a harckocsikhoz való felhasználás. Ha igen, akkor a 8710 vámtarifaszám alá kell besorolni, és e tekintetben nem döntő, hogy a konkrét esetben milyen végső felhasználást nyer.

38

Ha a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálata azt mutatja, hogy ez nincsen így, akkor azt a kérdést kell megvizsgálnia, hogy az alapeljárásban szereplő lövegtorony, amely az említett bíróság által szolgáltatott információk alapján nem „hadifegyver”, mégis hadifegyver „alkatrészének” vagy „tartozékának” tekinthető‑e a KN 9305 91 vámtarifaalszám értelmében.

39

A Bíróság ezzel kapcsolatban a gépek, készülékek és műszerek tartozékait illetően korábban már kimondta, hogy az „alkatrészek” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ez az alkatrész elengedhetetlen, a „tartozékok” fogalma pedig olyan cserélhető felszerelési eszközt jelent, amely alkalmassá teszi a berendezést egy speciális feladat elvégzésére, vagy kibővíti annak alkalmazási területét, illetve lehetővé teszi számára, hogy a fő funkciójával összefüggő különös feladatot lásson el. A közös vámtarifa koherens és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében ezeket a fogalommeghatározásokat kell adott esetben a KN 9305 vámtarifaszámra és különösen a KN 9305 91 00 vámtarifaalszámra alkalmazni (lásd analógia útján: 2015. március 4‑iOliver Medical ítélet, C‑547/13, EU:C:2015:139, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40

Márpedig rá kell mutatni arra, hogy az alapeljárásban szereplő lövegtoronyra vonatkozóan a kérdést előterjesztő bíróság által adott leírás szerint a lövegtorony a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám értelmében hadifegyver – például ágyú vagy géppuska – „alkatrészének”, illetve „tartozékának” minősíthető. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint ugyanis az említett lövegtorony egy fegyverállomás alapját képezi, és lényegében több alrendszert és alkotóelemet tartalmaz, így például elektromos meghajtást, optikai és elektronikusan működő célzókészülékeket – képernyőket és a személyzet (az irányzó és a parancsnok) által kezelt kezelőszerveket is beleértve –, távvezérelt fegyverrendszert, több lőszertartót és a lőszert a fegyverekbe adagoló berendezést, amelyek lehetővé teszik a személyzet számára a fedélzeti ágyú és a géppuska kezelését, és ezáltal lövések célzott leadását. A lövegtorony elő van készítve gépágyú és géppuska beépítésére is.

41

Ezért ha bizonyítást nyerne, hogy az alapeljárásban szereplő lövegtoronynak saját objektív tulajdonságait tekintve nem az az elsődleges rendeltetése, hogy harckocsikhoz használják fel, akkor azt vagy hadifegyver „alkatrészének” kellene minősíteni, amennyiben a megléte elengedhetetlennek bizonyul az ágyú vagy a géppuska működéséhez, vagy legalábbis ilyen hadifegyver „tartozékának”, amennyiben speciális felhasználásra teszi alkalmassá a hadifegyvert, vagy kibővíti annak alkalmazási területét.

42

Ezt az értékelést támasztja alá a HR 9305 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés is, amely szerint e vámtarifaszám alá tartoznak a hadifegyverek alkatrészei, így például a „páncéltornyok, fegyvertalpak, háromlábú állványok és más különleges felszerelések puskához, géppuskához, golyószórókhoz stb. függetlenül attól, hogy célzó‑ és töltőszerkezettel felszerelték‑e”. Ebből a magyarázó megjegyzésből és – azzal együttesen értelmezve – a HR 8710 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésből tehát az következik, hogy a lövegtornyok abban az esetben, ha nem minősülnek páncélkocsi karosszériájának, „hadifegyvernek” minősülnek, amennyiben hadifegyverek működtetésére vagy használatára való felszerelésként szolgálnak.

43

E feltételek mellett az alapeljárásban szereplő lövegtornyot a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

44

A fenti megfontolások összességére tekintettel a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló, harckocsigyártás céljából importált, és a későbbiekben ténylegesen erre a célra felhasznált lövegtorony a KN 8710 vámtarifaszám alá tartozik, ha az az „elsődleges” rendeltetése, hogy harckocsikhoz használják fel, amit a lövegtorony objektív jellemzői és tulajdonságai alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, a besorolás szempontjából pedig nem döntő, hogy a konkrét esetben milyen végső felhasználást nyer. Ellenkező esetben az említett lövegtornyot mint „hadifegyver” alkatrészét vagy tartozékát a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

A költségekről

45

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

 

Az 2013. október 4‑i 1001/2013/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló, harckocsigyártás céljából importált, és a későbbiekben ténylegesen erre a célra felhasznált lövegtorony a KN 8710 vámtarifaszám alá tartozik, ha az az „elsődleges” rendeltetése, hogy harckocsikhoz használják fel, amit a lövegtorony objektív jellemzői és tulajdonságai alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, a besorolás szempontjából pedig nem döntő, hogy a konkrét esetben milyen végső felhasználást nyer. Ellenkező esetben az említett lövegtornyot mint „hadifegyver” alkatrészét vagy tartozékát a KN 9305 91 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: német.