—

a G. E. Security BV képviseletében C. H. Bouwmeester és C. van de Leur belastingadviseurs,

—

a holland kormány képviseletében M. Bulterman és M. Gijzen, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és R. Troosters, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2007. szeptember 20‑i 1214/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: 2658/87 rendelet) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8517, 8521, 8531 és 8543 vámtarifaszámának értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a G. E. Security BV (a továbbiakban: G. E. Security) és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkárság) között egy „videomultiplexer” elnevezésű árunak a KN‑ba történő besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

A Vámegyüttműködési Tanácsot, amely jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), az e tanács felállításáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15‑én megkötött megállapodás hozta létre. A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. Utolsó megjegyzésének értelmében ez utóbbi egyezményt angol és francia nyelven fogalmazták meg, és e két szöveg hiteles.

4

Az említett egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél, köztük az Európai Unió, kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi a HR számozási sorrendjét. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az utóbbiak hatályát.

5

A HR XVI. áruosztályhoz fűzött 4. megjegyzésre vonatkozó HR magyarázat szerint – amely azonos a KN XVI. áruosztályának 4. megjegyzésével – a „világosan meghatározott, egyetlen művelet elvégzésére működjenek együtt” kifejezés csak azokat a gépeket és gépösszeállításokat jelenti, amelyek a célművelet szempontjából lényegesek és az összeállítás egészében meghatározóak, az olyan gépek vagy készülékek kivételével, amelyek kiegészítő tevékenységet folytatnak, és amelyek a célműveletben nem vesznek részt.

6

A HR‑nek a XVI. áruosztályhoz tartozó 4. megjegyzésre vonatkozó, „Együttműködő egységek” című magyarázó megjegyzése a következőképpen szól:

„A megjegyzéseknek ez a rendelkezése az olyan társegységekből álló együtt behozott gépekre (beleértve a gépösszeállításokat is) vonatkozik, amelyeket arra szántak, hogy a 84. Árucsoport valamelyik vtsz.‑a alatt vagy még gyakrabban a 85. Árucsoportban leírt, világosan meghatározott, egyetlen művelet elvégzésére működjenek együtt. Ebben az esetben az egész egységet az erre a működésre vonatkozó sajátos vtsz. alá kell osztályozni, ha a különböző összetevőket összekapcsolták egymással (célszerűségből vagy más okból) vagy önállóak maradtak, vagy csupán csövekkel (levegő, sűrített gáz, olaj, stb. továbbítására) erőátvitelre szolgáló szerkezetekkel, elektromos kábelekkel vagy más eszközökkel kapcsolódnak is egymáshoz.

A megjegyzéseknek ebben a bekezdésében az »egy világosan meghatározott feladat elvégzésére szolgál« kifejezés csak azokat a gépeket és gépösszeállításokat jelenti, amelyek a célművelet szempontjából lényegesek és az összeállítás egészében meghatározóak, és ezért nem tartoznak bele az olyan gépek vagy készülékek, amelyek kiegészítő tevékenységet folytatnak, és amelyek a célműveletben nem vesznek részt.

Példák az ilyen típusú, az áruosztályhoz tartozó megjegyzések 4. pontjában meghatározott együttműködő egységekre:

[...]

Meg kell jegyezni, hogy azokat az alkotórészeket, amelyek nem felelnek meg a XVI. Áruosztályhoz tartozó megjegyzések (4) pontjában foglaltaknak a saját vtsz.‑uk alá kell osztályozni. Ez vonatkozik például a zárt láncú videomegfigyelő rendszerre, amely változó számú televíziós kamerából és videomonitorból áll, melyeket koaxális kábellel kapcsolnak irányító berendezéshez, átkapcsolókhoz, audió kapcsolótáblához vagy hangrögzítőhöz és esetlegesen automatikus adatfeldolgozó géphez (adattárolás céljából) és/vagy videofelvevőhöz (képek rögzítésére).”

7

A 8521 vámtarifaszámhoz fűzött HR magyarázó megjegyzés így szól:

„A. Felvevő és összeépített felvevő és lejátszó készülék

Ezek olyan készülékek, amelyek televíziós kamerához vagy televíziós vevőkészülékhez kapcsolva a televíziós kamera vagy a televíziós vevő által fogott képnek és hangnak megfelelő elektromos impulzusokat (analóg jeleket) vagy digitális kódokká alakított analóg jeleket (vagy a kettő kombinációját) hordozóra rögzítik. A képet és a hangot általában ugyanazon a hordozón rögzítik. A rögzítés módja lehet mágneses vagy optikai, a jelhordozó pedig általában szalag vagy lemez.

E vtsz. alá tartoznak azok a készülékek is, amelyek általában mágneslemezre rögzítik a képet és hangot reprezentáló, automatikus adatfeldolgozó gépekről származó digitális kódokat (pl. digitális videokészülék).

A szalagra történő mágneses rögzítéskor a képet és a hangot külön sávra rögzítik a szalagon, míg a lemezre történő mágneses rögzítéskor a képet és a hangot spirális sávra rögzítik a lemez felületén mágneses pontok vagy mintázatok formájában.

Optikai rögzítés esetén a képet és hangot reprezentáló digitális jeleket lézer segítségével rögzítik a lemezen.

Az olyan videokészülék, amely televíziós vevő készülék jeleit fogadja, tartalmaz tunert is, amely így képes arra, hogy televíziós adóállomás által sugárzott frekvencia tartományból kiválassza a kívánt jelet (vagy csatornát).

Visszajátszáskor a készülék a felvételt videojelekké alakítja. Ezeket a jeleket a közvetítő állomáshoz vagy a televíziós vevőkészülékhez továbbítják.

[...]”

8

A 8531 vámtarifaszámhoz fűzött HR magyarázó megjegyzés így szól:

„Kivéve a kerékpárokon vagy gépjárműveken használt jelzőkészülékeket (8512 vtsz.) és az utak, vasutak stb. forgalomirányító berendezéseit (8530 vtsz.), e vtsz. alá tartozik minden jelzés céljára szolgáló elektromos berendezés, függetlenül attól, hogy azok hangjelzéssel (csengők, berregők, kürtök stb.) vagy vizuális jelzéssel (lámpák, villogók, világító számok stb.), és akár kézi erővel (pl. ajtócsengők) vagy automatikusan (betörést jelzőkészülékek) működnek.

[...]

Ide tartoznak többek között:

[...]

[...]”

9

A 8543 vámtarifaszámhoz fűzött HR magyarázat így szól:

„Ide tartozik az ezen árucsoport más vtsz.‑a alá nem osztályozható, vagy a Nómenklatúra más árucsoportjának vtsz.‑a által részletesebben meg nem határozott, vagy a XVI. Áruosztályhoz vagy ehhez az árucsoporthoz tartozó megjegyzésekben kivételként nem említett valamennyi elektromos készülék és berendezés. A más árucsoportok által részletesebben meghatározott főelektromos áruk a 84. Árucsoportba tartozó elektromos munkagépek és a 90. Árucsoportba tartozó bizonyos műszerek és készülékek.

Az e vtsz. alá tartozó elektromos készülékeknek és berendezéseknek önálló funkciójuknak kell lenniük. A 8479 vtsz.‑hoz tartozó magyarázatnak önálló funkcióval rendelkező gépekre és mechanikus készülékekre vonatkozó bevezető előírásait értelemszerűen az e vtsz. alá tartozó készülékekre és berendezésekre is alkalmazni kell.

Az e vtsz. alá tartozó berendezések legnagyobb része elektromos árukból vagy alkatrészekből összeállított egységéből áll (elektroncsövek, transzformátorok, kondenzátorok, tekercsek, ellenállások stb.), amelyek teljesen elektromos működésűek. Azonban ezen vtsz. alá tartoznak azok az elektromos áruk is, amelyek mechanikus jellemzőkkel rendelkeznek, feltéve, hogy ezek a jellemzők a gép vagy berendezés elektromos funkciójához képest másodlagosak.

[...]”

10

Az Unió területére importált áruk tarifális besorolását a KN szabályozza, amely átveszi a HR szakaszait és címeit.

11

A 2658/87 rendelet 2. cikke ekként rendelkezik:

„A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban Taric), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy ‑kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

Ez a vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapszik, és tartalmazza:

[...]

[...]”

12

A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, e rendelet 1. cikkének megfelelően, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

13

A KN első része I. szakaszának A. címe e nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, amely szabályok megegyeznek a HR értelmezésére vonatkozó szabályokkal. E cím a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[...]”

14

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza a „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, kép‑ és hangfelvevő és –lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” elnevezésű XVI. árucsoportot.

15

A KN XVI. áruosztályának 2. megjegyzése a következőképpen szól:

„Az ehhez az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában, illetve a 84. és 85 árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, a géprészeket (a 8484, 8544, 8545, 858547. vagy 46 vtsz. alá tartozó géprészek kivételével) az alábbi szabályok szerint kell besorolni:

16

A KN XVI. áruosztályához tartozó 3. megjegyzés előírja:

„Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.”

17

Az említett áruosztályhoz tartozó 4. megjegyzés a következőképpen szól:

„Az önálló részekből álló gépet (beleértve a gépösszeállításokat is) (csővel, erőátviteli szerkezettel, elektromos vezetékkel vagy más szerkezettel összekapcsolva is), ha a 84. vagy 85. árucsoport valamely vtsz.‑a alatt világosan meghatározott feladat elvégzésére szolgál, akkor az egészet az adott feladatot meghatározó vtsz. alá kell sorolni.”

18

A KN XVI. áruosztálya tartalmazza az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai” című 85. árucsoportot.

19

Az ebbe az árucsoportba foglalt 8517 vámtarifaszám alá a következők tartoznak:

„Távbeszélő‑készülékek, beleértve a mobiltelefon‑hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok adására, továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi‑ vagy nagykiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 vtsz. alá tartozó, adására, továbbítására vagy vételre szolgáló készülékek kivételével.”

20

A 8521 vámtarifaszám szövege a következő:

„8521 Videofelvevő vagy ‑lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is:

8521 10 – Mágnesszalagos:

8521 10 20 – –Legfeljebb 1,3 cm szélességű szalaggal működő és legfeljebb 50 mm/s szalagelvételi vagy ‑lejátszási sebességű

8521 10 95 – – Más

8521 90 00 – Más”.

21

A 8531 vámtarifaszám szövege a következő:

„8531 Elektromosan működő, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék) a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével:

8531 10 – Betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék és hasonló:

8531 10 30 – – Épületekhez használt

8531 10 95 – – Más

[...]

8531 90 – Alkatrész:

8531 90 20 – – A 8531 20 és a 8531 80 20 alszámok alá tartozó készülékekhez

8531 90 85 – – más.”

22

A KN 8543 vámtarifaszám a 85. árucsoportban máshol nem említett egyedi feladatokra használt elektromos gépeket és készüléket jelöli.

23

A G. E. Security, amely magas technológiájú védelmi rendszerek értékesítésére szakosodott társaság, egy „videomultiplexernek” nevezett védelmi rendszert fejlesztett ki.

24

Internetes oldalán a G. E. Security úgy mutatja be a „videomultiplexert”, mint „digitális videorögzítőt”.

25

A „videomultiplexereket” kizárólag olyan vállalkozások számára értékesítik, amelyek biztonsági és megfigyelő berendezések kereskedelmére specializálódtak, és amelyek a teljes berendezés,. illetve rendszer felszerelésének, illetve kiépítésének szolgáltatását nyújtják.

26

A „videomultiplexereket” épületek biztonságát vagy megfigyelését szolgáló rendszerekben vagy berendezésekben használják Pontosabban a „videomultiplexer” egy zárt láncú videomegfigyelő rendszer egyik eleme, amely rendszerhez külső kamerák és/vagy külső érzékelők, például mozgásérzékelők vagy tűzjelzők csatlakoznak.

27

A „videomultiplexer” három különböző funkcióval rendelkezik.

28

Először is, a „videomultiplexer” audiovizuális felvevő‑ és lejátszófunkciót lát el, mivel egyfelől képes az érzékelőből származó jelek, valamint a kamerákból származó képek és hangok vételére, és e hangok visszaadására és a képek képernyőkön történő megjelenítésére.

29

E célból a „videomultiplexer” video‑ és audiobemenetekkel rendelkezik, amelyek egyszerre legfeljebb tizenhat kamera csatlakoztatását teszik lehetővé. A „videomultiplexer” lehetővé teszi, hogy távolról kapcsolják be és ki, és vezéreljék e kamerákat. Ezenfelül az e kamerák által készített felvételek bizonyos részei nagyíthatók és kicsinyíthetők, illetve blokkolhatók is, így a felvétel a hét bizonyos napjaira vagy óráira és/vagy az épület vagy terület bizonyos részeire korlátozható. Az épületben tartózkodó háziállatok mozgásának figyelmen kívül hagyása is lehetséges.

30

A „videomultiplexer” videokimenetekkel is rendelkezik, amelyekre egy vagy több képernyő csatlakoztatható, amelyeken több kamerától származó kép jeleníthető meg azonos időben, valamint egy audiókimenettel, amely külső erősítőhöz vagy hangszóróhoz csatlakoztatható. A „videomultiplexer” ezzel szemben nem képes televíziós jeleket fogni.

31

Másfelől, a „videomultiplexer” merevlemezen tudja tárolni a kamerákból származó képeket, valamint a digitális és analóg hangokat, és/vagy az érzékelőktől származó jeleket. E felvételek védettek az esetleges törléssel vagy manipulációval szemben. E képeket, hangokat és jeleket a készülék különleges formátumban tárolja, és azok csak a „videomultiplexer” vagy különleges szoftverek segítségével játszhatók le.

32

Másodsorban, a „videomultiplexer” riasztófunkcióval is rendelkezik. E célból beépített riasztásjelzőt tartalmaz, amely úgy állítható be, hogy abban az esetben, ha az érzékelt mozgások, hangok vagy jelek indokolttá teszik, hanggal vagy fénnyel jelző berendezéseket hoz működésbe, és/vagy egy, illetve több, a rendszerhez csatlakoztatott felhasználónak (például a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, az épület tulajdonosának vagy egy őrző‑védő vállalkozásnak) elektronikus levél formájában riasztást küld.

33

Harmadsorban, a „videomultiplexer” hálózati adatátviteli és adatfogadó funkcióval is rendelkezik. E célból olyan berendezésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik elektronikus levelek küldését a rendszer felhasználói számára, és/vagy az Internethez, digitális hálózathoz vagy automatikus adatfeldolgozó géphez való csatlakozást.

34

2008. október 14én, a G. E. Security az illetékes vámellenőrtől (a továbbiakban: inspecteur) kötelező érvényű tarifális felvilágosítások kiadását kérte három „videomultiplexer” tekintetében. A G. E. Security azt kérte, hogy az említett árukat a KN 8543 70 90 vagy a KN 8531 10 30 vámtarifaalszám alá sorolják be, amely vámtarifaszámokra 3,7‑os, illetve 2,2%‑os vámtarifa vonatkozott.

35

2008. november 27‑i levelében az inspecteur a három „videomultiplexert” a KN 8521 90 00 vámtarifaalszám alá tartozó „videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékként” sorolta be, amelyekre 13,9%‑os vám vonatkozik.

36

A G. E. Security panaszt nyújtott be e besorolási határozattal szemben, amelye panaszt az inspecteur elutasított. Ezt követően a G. E. Security keresetet nyújtott be ezen elutasítással szemben a Rechtbank te Haarlemhez (haarlemi bíróság), amely a keresetet megalapozottnak nyilvánította, és a három „videomultiplexert” a KN 8531 10 30 vámtarifaalszám alá tartozó, az épületekhez használt, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülékként sorolta be

37

Az inspecteur fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a Gerechtshof Amsterdamhoz (amszterdami fellebbviteli bíróság).

38

Ez utóbbi bíróság úgy határozott, hogy bár a „videomultiplexert” objektív jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel a KN 8531 vámtarifaszám értelmében vett riasztórendszer alkatrészének kell tekinteni, azt a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a) pontjára tekintettel mégis a KN 8521 90 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

39

A G. E. Security felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) ítéletével szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz.

40

E körülményekre tekintettel a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia legfelsőbb bírósága) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a 8517, 8521, 8531 és 8543 vámtarifaszámokat, hogy e vámtarifaszámok egyike alá kell besorolni a »videomultiplexerhez« hasonló olyan árut, amelyet arra alakítottak ki, hogy egy olyan rendszer alkotórészét képezze, amely a rá csatlakoztatott kamerák és riasztóérzékelők képeit és hangjait képes elemezni, és – igény szerint – képeket és hangokat vesz fel, tárol, dolgoz fel és játszik le egy csatlakoztatott képernyőn, és/vagy amennyiben a képek vagy hangok indokolttá teszik, egy vagy több, a rendszerhez csatlakoztatott felhasználónak elektronikus levél formájában riasztást küld, és/vagy akusztikus vagy vizuális jelzőberendezéseket hozhat működésbe?”

41

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (lásd: Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 27. pont).

42

A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát az alapügyben szóban forgó termékek besorolása, a Bírósághoz az általa előterjesztett kérdésekre adott válaszokra tekintettel.

43

Ahhoz, hogy hasznos választ lehessen adni a kérdést előterjesztő bíróság számára, először is azt kell hangsúlyozni, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni.

44

Másfelől, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd: Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

A HR magyarázó megjegyzéseit illetően ezt azzal kell kiegészíteni, hogy annak ellenére, hogy nincs kötelező erejük, e megjegyzések a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: Kloosterboer Services ítélet, C‑173/08, EU:C:2009:382, 25. pont; Agroferm‑ítélet, C‑568/11, EU:C:2013:407, 28. pont). Ugyanez vonatkozik a KN magyarázó megjegyzéseire is (lásd ebben az értelemben: Develop Dr. Eisbein ítélet, C‑35/93, EU:C:1994:252, 21. pont; British Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, C‑288/09 és C‑289/09, EU:C:2011:248, 92. pont).

46

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy melyik KN vámtarifaszám, azaz a 8517, a 8521, a 8531 vagy a 8543 vámtarifaszám alá kell‑e besorolni egy olyan árut, mint az alapügyben szereplő, „videomultiplexer” elnevezésű áru.

47

E tekintetben a KN 8517, 8521, 8531 és 8543 vámtarifaszámok megfogalmazásából, valamint az ezekhez fűzött magyarázó megjegyzésekből az következik, hogy az árunak az e vámtarifaszámok egyike alá történő besorolása tekintetében az érintett áru funkciója a meghatározó.

48

Az említett vámtarifaszámok ugyanis egyedileg írják le azokat a funkciókat, amelyekkel az ezek alá tartozó áruk rendelkeznek. Ennek megfelelően a KN 8517 vámtarifaszám alá többek között a következők tartoznak „hang, képek vagy más adatok adására, továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok […] távközlési berendezéseit”. A KN 8521 vámtarifaszám a következőkre vonatkozik: „videofelvevő vagy ‑lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is”. A KN 8531 vámtarifaszám alá a következők tartoznak: „elektromosan működő, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék)”. A KN 8543 vámtarifaszám „a [KN 85.] árucsoportban máshol nem említett egyedi feladatokra használt elektromos gépeket és készüléket” jelöli meg.

49

A jelen ügyben nem vitatott, hogy a „videomultiplexer” három különböző funkcióval rendelkezik.

50

A kérdést előterjesztő bíróság által adott leírásból, valamint a jelen ítélet 28–31. pontjából az következik, hogy a „videomultiplexer” a videofelvevő és ‑lejátszó funkcióval rendelkezik, ami a KN 8521 vámtarifaszámnak felel meg.

51

A „videomultiplexer” – amint az a jelen ítélet 31. pontjában említésre került – riasztófunkcióval is rendelkezik, ami a KN 8531 vámtarifaszám megfogalmazásának felel meg.

52

A „videomultiplexer” ezenfelül hálózati adatátviteli és adatfogadó funkcióval is rendelkezik, amely funkciónak a jelen ítélet 33. pontjában adott leírása a KN 8517 vámtarifaszám megfogalmazásának felel meg.

53

Márpedig a KN XVI. áruosztályának – amelybe a KN 8517, a KN 8521 és a KN 8531 vámtarifaszám tartozik – 3. megjegyzése szerint „azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál”.

54

A jelen ügyben a jelen ítélet 24 és 25. pontjából az következik, hogy egyrészt a G. E. Security internetes oldalán úgy mutatja be a „videomultiplexert”, mint „digitális videorögzítőt”, másrészt pedig a „videomultiplexert” kizárólag olyan vállalkozások számára értékesítik, amelyek biztonsági berendezések és megfigyelőrendszerek kereskedelmére specializálódtak.

55

E tényezőkből, valamint a „videomultiplexernek” a kérdést előterjesztő bíróság által adott, és a jelen ítélet 24–33. pontjában említett leírásából az következik, hogy a „videomultiplexer” fő funkciója – objektív jellemzőire és tulajdonságaira, valamint rendeltetésére figyelemmel– a videofelvevő és –lejátszó funkció a biztonsági és megfigyelőrendszeren belül.

56

Amint azt a holland kormány és a Bizottság hangsúlyozza, a „videomultiplexer” egyéb funkciói, nevezetesen a riasztó és a hálózati funkció csak kiegészítő funkcióknak minősülnek, amelyeknek az a rendeltetése, hogy hatékonyabbá tegyék annak a rendszernek a működését, amelybe a „videomultiplexer” beépítésre kerül.

57

Ebből következik, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy egy olyan árut, mint az alapügyben „videomultiplexernek” nevezett áru – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő értékelése fenntartása mellett – a KN 8521 vámtarifaszám alá kell sorolni.

58

E megállapítást a KN XVI. áruosztályának 2. és 4. megjegyzése sem teszi vitathatóvá.

59

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából ugyanis az következik, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés csak az „alkatrészek” tarifális besorolására alkalmazható (lásd: Data I/O ítélet, C‑297/13, EU:C:2014:331, 34. pont).

60

Tekintettel arra, hogy az „alkatrészek” e megjegyzés értelmében vett fogalmát nem határozza meg az említett megjegyzés, a közös vámtarifa koherens és egységes alkalmazása érdekében a Bíróságnak e fogalom egyetlen, a KN áruosztályai összessége vonatkozásában közös meghatározását kell adnia (lásd ebben az értelemben: HARK‑ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 37. pont; Rohm Semiconductor ítélet, C‑666/13, EU:C:2014:2388, 44. pont).

61

A Bíróság által a KN 8473 vámtarifaszámára vonatkozóan kialakított ítélkezési gyakorlatból és a KN XVI. áruosztálya 2. megjegyzésének b) pontjából következően az „alkatrészek” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ezek elengedhetetlenek (lásd ebben az értelemben: Rohm Semiconductor ítélet, C‑666/13, EU:C:2014:2388, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

62

Annak érdekében, hogy valamely árut „alkatrésznek” lehessen minősíteni, nem elegendő tehát azt bizonyítani, hogy ezen áru nélkül a gép nem alkalmas arra, hogy kielégítse a rendeltetésének megfelelő szükségleteket. Azt is bizonyítani kell, hogy a szóban forgó gép elektronikus vagy mechanikus működése az említett árutól függ (lásd: Rohm Semiconductor ítélet, C‑666/13, EU:C:2014:2388, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

63

A jelen ügyben, amint az a jelen ítélet 26. pontjából is következik, a „videomultiplexereket” épületek biztonságát vagy megfigyelését szolgáló berendezésekben használják, pontosabban a „videomultiplexer” egy zárt láncú videomegfigyelő rendszer egyik eleme.

64

Márpedig, amint azt a holland kormány és a Bizottság hangsúlyozza, egy ilyen rendszer „videomultiplexer” nélkül is működhet. Az e rendszerben használt érzékelőberendezések ugyanis „videomultiplexer” nélkül is betölthetik funkciójukat. Ezenfelül e berendezések elektromos és mechanikus működése nem függ a „videomultiplexer” jelenlététől.

65

Következésképpen a „videomultiplexert” nem lehet a KN XVI. áruosztályához fűzött 2. megjegyzés értelmében vett „alkatrésznek” minősíteni. E megjegyzés tehát nem releváns ezen árunak a KN‑ba történő besorolása tekintetében.

66

A KN XVI. áruosztályának 4. megjegyzését illetően meg kell állapítani, hogy – megfogalmazásának megfelelően – e megjegyzést kizárólag olyan „önálló részekből álló gép[re]” kell alkalmazni, amely „világosan meghatározott feladat elvégzésére szolgál”.

67

A HR XVI. áruosztályhoz tartozó 4. megjegyzésre vonatkozó HR magyarázó megjegyzés szerint – amely azonos a KN XVI. áruosztályának 4. megjegyzésével – a „világosan meghatározott, egyetlen művelet elvégzésére működjenek együtt” kifejezés csak azokat a gépeket és gépösszeállításokat jelenti, amelyek a célművelet szempontjából lényegesek és az összeállítás egészében meghatározóak, az olyan gépek vagy készülékek kivételével, amelyek kiegészítő tevékenységet folytatnak, és amelyek a célműveletben nem vesznek részt.

68

E magyarázó megjegyzés pontosítja, hogy nem felelnek meg a XVI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések (4) pontjában foglaltaknak a zárt láncú videomegfigyelő rendszerek, amelyek változó számú televíziós kamerából és videomonitorból állnak, amelyeket koaxális kábellel kapcsolnak irányító berendezéshez, átkapcsolókhoz, audió kapcsolótáblához vagy hangrögzítőhöz és esetlegesen automatikus adatfeldolgozó géphez (adattárolás céljából) és/vagy videofelvevőhöz (képek rögzítésére).

69

Márpedig már a jelen ítélet 26. és 63. pontjában megállapításra került, hogy a „videomultiplexer” egy ilyen zárt láncú videomegfigyelő rendszer egyik elemének felel meg. A KN XVI. áruosztályának 4. megjegyzése tehát nem releváns az ilyen árunak a KN‑ba történő besorolása tekintetében.

70

Végül el kell utasítani a G. E. Security azon érvelését, miszerint a „videomultiplexert” a KN 8543 vámtarifaszám alá kell besorolni.

71

Az említett vámtarifaszám megfogalmazásának olvasatából ugyanis az következik, hogy ez a következőket foglalja magában: a „[KN 85] árucsoportban máshol nem említett elektromos gép és készülék egyedi feladatokra”. Ily módon egy termék csak akkor sorolható ugyanazon vámtarifaszám alá, ha e terméket nem lehet e 85 árucsoport más vámtarifaszáma alá besorolni. Márpedig, amint az a jelen ítélet 57. pontjából is következik, az alapügyben éppen nem ez a helyzet.

72

A fenti megfontolások összességére figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy egy olyan, az alapügyben videomultiplexernek nevezett árut – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő értékelése fenntartása mellett – a KN 8521 vámtarifaszám alá kell sorolni.

73

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2007. szeptember 20‑i 1214/2007/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy egy olyan, az alapügyben videomultiplexernek nevezett árut – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő értékelése fenntartása mellett – e nómenklatúra 8521 vámtarifaszáma alá kell sorolni.