C‑75/15. sz. ügy
Viiniverla Oy
kontra
Sosiaali‑ ja terveysalan lupa‑ ja valvontavirasto
(a markkinaoikeus [Finnország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal — A szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma — 110/2008/EK rendelet — 16. cikk, b) pont — Idézés — Finnországban gyártott, »Verlados« megnevezés alatt forgalmazott almaborpárlat — Az oltalom alatt álló »Calvados« földrajzi árujelző”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. január 21.
Jogszabályok közelítése — Egységes jogszabályok — A szeszes italok meghatározása, megnevezése, kiszerelése, címkézése és földrajzi árujelzőinek oltalma — 110/2008 rendelet — Oltalom alatt álló földrajzi árujelző idézése — Fogalom — Terjedelem
(110/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk, b) pont)
Jogszabályok közelítése — Egységes jogszabályok — A szeszes italok meghatározása, megnevezése, kiszerelése, címkézése és földrajzi árujelzőinek oltalma — 110/2008 rendelet — Oltalom alatt álló földrajzi árujelző idézése — Az oltalom alatt álló „Calvados” földrajzi árujelzőnek a „Verlados” megnevezés általi idézése — A nemzeti bíróság általi értékelés — Szempontok
(110/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk, b) pont)
Jogszabályok közelítése — Egységes jogszabályok — A szeszes italok meghatározása, megnevezése, kiszerelése, címkézése és földrajzi árujelzőinek oltalma — 110/2008 rendelet — Oltalom alatt álló földrajzi árujelző idézése — Fogalom — Az oltalom alatt álló „Calvados” földrajzi árujelzőnek a „Verlados” megnevezés általi idézése — Bennfoglaltság — Az érintett termékek közötti összetéveszthetőség hiánya — Hatás hiánya
(110/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk, b) pont)
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontját akként kell értelmezni, hogy annak értékelésekor, hogy az e rendelkezés értelmében vett „idézés” esete áll‑e fenn, a nemzeti bíróságnak a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó észlelését kell alapul vennie, és e fogalmat akként kell értelmezni, hogy az európai fogyasztóra vonatkozik, nem pedig kizárólag azon tagállam fogyasztójára, amelynek területén az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt idéző terméket előállítják.
Annak megállapításához, hogy „idézésről” van‑e szó, a nemzeti bíróság feladata, hogy meggyőződjön – azon túl, hogy a szóban forgó termék megjelölésére használt kifejezés magában foglalja az oltalom alatt álló elnevezés egy részét –, arról is, hogy a fogyasztónak a termék neve láttán az e megnevezés alatt álló termék képe jut‑e az eszébe referenciaképként. A nemzeti bíróságnak tehát lényegében a fogyasztónak a szóban forgó termék megjelölésére használt kifejezéssel szemben tanúsított feltételezett reakciójából kell kiindulnia, mivel alapvető jelentősége annak van, hogy a fogyasztó kapcsolatba hozza egymással az említett kifejezést és az oltalom alatt álló megnevezést.
Ebben az összefüggésben a 110/2008 rendelet 16. cikkében a földrajzi árujelzők számára biztosított oltalmat az ez utóbbiak lajstromozása révén követett célra tekintettel kell értelmezni, vagyis lehetővé tenni a szeszes italok egy adott területről való származásának azonosíthatóságát, ha ezen italok minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében e földrajzi eredetnek tulajdonítható.
Egyébként a szeszesitalok földrajzi árujelzői lajstromozásának rendszere többek között hozzájárul a fogyasztóvédelem magas szintjének megvalósításához. Így valamely termék megjelölésére használt kifejezésnek az oltalom alatt álló megjelölés idézésére vonatkozó képessége értékelésekor figyelembe kell venni azon feltételezett elvárást, amelyet a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó támaszt, amely szempont az arányosság elvén alapul.
Végül tekintettel arra, hogy az Unió területén a földrajzi árujelzők tényleges és egységes védelmét kell biztosítani, meg kell állapítani, hogy a „fogyasztó” fogalma, az európai fogyasztóra vonatkozik.
(vö. 22–28. pont, és a rendelkező rész 1. pontja)
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontját akként kell értelmezni, hogy annak értékelésekor, hogy a „Verlados” megnevezés esetében a „Calvados” oltalom alatt álló földrajzi árujelző e rendelkezés értelmében vett, hasonló termékek tekintetében történő „idézéséről” van‑e szó, a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelembe kell vennie az e megnevezések között fennálló hangzásbeli és vizuális hasonlóságokat, valamint az esetlegesen arra utaló tényezőket, hogy e hasonlóság nem véletlen körülmények folytán jött létre, ekként meg kell győződnie arról, hogy a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos európai fogyasztónak a termék neve láttán az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék képe jut‑e az eszébe referenciaképként.
Az a körülmény, hogy a „Verlados” megnevezés a terméket előállító vállalkozásra, és a termék valódi eredetére utal, valamint hogy a „Verlados” elnevezésű ital helyi termék, amelyet kizárólag helyben és csekély mennyiségekben értékesítenek, nem releváns annak értékeléséhez, hogy fennáll‑e a 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontja értelmében vett „idézés”.
(vö. 41., 42., 46., 48. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontját akként kell értelmezni, hogy valamely, az e rendelet III. mellékletében szereplő földrajzi árujelzőnek az előbbi rendelkezés értelmében „idézésnek” minősülő használata nem engedélyezhető még összetéveszthetőség hiányában sem.
(vö. 52.pont és a rendelkező rész 3. pontja)