C‑19/15. sz. ügy

Verband Sozialer Wettbewerb eV

kontra

Innova Vital GmbH

(a Landgericht München I [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Fogyasztóvédelem — Az 1924/2006/EK rendelet — Élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások — Az 1. cikk (2) bekezdése — Hatály — Ilyen formában a végső fogyasztónak szánt élelmiszerek — Kizárólag egészségügyi szakmai köröknek szóló kereskedelmi kommunikációban szereplő állítások”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2016. július 14.

1. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezés

2. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – Hatály – Kizárólag egészségügyi szakmai köröknek szóló kereskedelmi kommunikációban szereplő állítások – Bennfoglaltság

   (Az 1047/2012 rendelettel módosított 1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés)

3. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – Az említett állítások használatának feltételei – Az átlagfogyasztó számára érthetetlen kedvező hatásokra hivatkozó állítások tilalma – Terjedelem – Egészségügyi szakmai körök tájékoztatására szánt nem kereskedelmi jellegű kommunikációban műszaki vagy tudományos szaknyelven megfogalmazott állítások – Kizártság

   (Az 1047/2012 rendelettel módosított 1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 23. pont)

2.  Az 1047/2012 rendelettel módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelet hatálya alá tartoznak a végső fogyasztónak ilyen formában felkínált élelmiszerekkel kapcsolatos, kereskedelmi kommunikációban szereplő, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások, amennyiben e kommunikáció nem a végső fogyasztónak, hanem kizárólag egészségügyi szakmai köröknek szól.

   Ugyanis az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kereskedelmi kommunikáció fogalmát úgy kell érteni, mint amely különösen élelmiszerekre vonatkozó reklám formájában megjelenő kommunikációra irányul, amelynek célja ezen élelmiszerek közvetett vagy közvetlen népszerűsítése. Az ilyen kommunikáció megjelenhet olyan reklámot tartalmazó levél formájában, amelyet az élelmiszer‑ipari vállalkozók az egészségügyi szakmai köröknek címeznek, és amely az e rendelet szerinti, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat tartalmaz annak érdekében, hogy e szakmai körök adott esetben a betegeiknek javasolják az említett élelmiszer megvásárlását és/vagy fogyasztását. E tekintetben az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése nem tartalmaz pontosítást a kereskedelmi kommunikáció címzettjével kapcsolatban, és nem tesz különbséget aszerint, hogy a végső fogyasztóról vagy egészségügyi szakemberről van‑e szó. Ebből következik, hogy maga a termék az, amelyet a fogyasztónak szánnak, nem pedig a termékre vonatkozó kommunikáció. Márpedig nem zárható ki, hogy akár az egészségügyi szakmai köröket is megtévesztik a tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó pontatlan, kétértelmű vagy téves állítások. Ezért félő, hogy ezek az egészségügyi szakmai körök jóhiszeműen átadják a kereskedelmi kommunikációkban szereplő, élelmiszerekre vonatkozó téves információkat azon végső fogyasztóknak, amelyekkel kapcsolatban állnak. Következésképpen az 1924/2006 rendeletnek a szakembereknek szánt, kereskedelmi kommunikációban szereplő, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokra való alkalmazása a belső piacon hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához.

   (vö. 29–31., 44., 45., 47., 54. pont és a rendelkező rész)

3.  Az 1047/2012 rendelettel módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelettel nem ellentétes az egészségügyi szakmai körök objektív tájékoztatása a tudomány új eredményeiről, beleértve a műszaki és tudományos szaknyev alkalmazását is, olyan helyzetben, ahol a kommunikáció nem kereskedelmi jellegű. Ugyanis az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha az átlagfogyasztó meg tudja érteni az állításban kifejtett kedvező hatásokat, ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy tilos lenne az élelmiszeripari vállalkozók részéről bármilyen objektív tájékoztatás az egészségügyi szakmai körök számára a tudomány új eredményeiről, beleértve a műszaki és tudományos szaknyelv alkalmazását. E tekintetben az említett 5. cikk (2) bekezdését akként kell érteni, hogy e rendelkezés alkalmazandó abban az esetben, ha tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat közölnek közvetlenül a végső fogyasztóval, lehetővé téve számára a tények teljes ismeretében történő választást.

   (vö. 49–51., 53. pont)