|
28.8.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 283/3 |
A Bíróság (ötödik tanács) 2017. június 29-i ítélete (a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A Daniel Adam Popławski ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása
(C-579/15. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - 2002/584/IB kerethatározat - Európai elfogatóparancs és a tagállamok közötti átadási eljárások - A végrehajtás megtagadásának mérlegelhető okai - A 4. cikk 6. pontja - A végrehajtó tagállam azon kötelezettségvállalása, hogy a büntetést belső joga szerint hajtja végre - Végrehajtás - Az összhangban álló értelmezés kötelezettsége))
(2017/C 283/04)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank Amsterdam
Az alapeljárás felei
Daniel Adam Popławski
Az eljárásban részt vesz: Openbaar Ministerie
Rendelkező rész
|
1) |
Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének 6. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az e rendelkezést végrehajtó azon tagállami jogszabály, amely abban az esetben, ha az e tagállam területén határozatlan időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi átadását egy másik tagállam az ezen állampolgárra jogerős bírósági határozattal kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtása végett kéri, egyfelől nem engedélyezi ezen átadást, másfelől pedig azon kötelezettség előírására szorítkozik, hogy az első tagállam igazságügyi hatóságai közöljék a második tagállam igazságügyi hatóságaival, hogy vállalják ezen ítélet végrehajtását, anélkül hogy az átadás megtagadásának időpontjában a végrehajtás tényleges átvétele biztosított lenne, továbbá anélkül, hogy abban az esetben, ha ezen átvétel a későbbiekben lehetetlenné válna, e megtagadás vitatható lenne. |
|
2) |
A 2002/584 kerethatározat rendelkezései nem bírnak közvetlen hatállyal. Az illetékes nemzeti bíróság mindazonáltal a lehető legnagyobb mértékben köteles a szóban forgó nemzeti rendelkezéseket – a belső jog egészét figyelembe véve és az abban elismert értelmezési módszerek alkalmazásával – e kerethatározat szövegére és céljára tekintettel értelmezni, ami a jelen esetben azt jelenti, hogy a kibocsátó tagállamban jogerős szabadságvesztés-büntetésre ítélt személy átadása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása esetén a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságai maguk kötelesek biztosítani az e személlyel szemben kiszabott büntetés tényleges végrehajtását. |
|
3) |
A 2002/584 kerethatározat 4. cikkének 6. pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé, hogy valamely tagállam kizárólag azzal az indokkal megtagadja a jogerős szabadságvesztés-büntetésre ítélt személy átadása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, hogy e tagállam e személlyel szemben ugyanazon cselekmények miatt büntetőeljárás megindítását tervezi, mint amelyek miatt ezen ítéletet meghozták. |