21.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/5


A Bíróság (második tanács) 2017. június 22-i ítélete (a Förvaltningsrätten i Linköping [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – E.ON Biofor Sverige AB kontra Statens energimyndighet

(C-549/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása - A közlekedésben használt bioüzemanyagok - 2009/28/EK irányelv - A 18. cikk (1) bekezdése - A biogáz előírt fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelését biztosítani hivatott „tömegmérlegrendszer” - Érvényesség - EUMSZ 34. és EUMSZ 114. cikk - A tömegmérleg egyértelműen körülhatárolt helyszínen való elérését megkövetelő nemzeti szabályozás - Az illetékes nemzeti hatóság olyan gyakorlata, amely lehetővé teszi az e feltételnek való megfelelést akkor, ha a fenntartható biogázt a nemzeti gázhálózaton keresztül szállítják - Az említett hatóság olyan határozata, amely kizárja az ugyanezen feltételnek való megfelelést a fenntartható biogáz egymással összekapcsolt nemzeti gázhálózatokon keresztül más tagállamokból való behozatala esetén - Áruk szabad mozgása))

(2017/C 277/06)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Förvaltningsrätten i Linköping

Az alapeljárás felei

Felperes: E.ON Biofor Sverige AB

Alperes: Statens energimyndighet

Rendelkező rész

1)

A megújuló energiaforrásból előállított energia [helyesen: energia felhasználásának] támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak nem célja az, hogy a tagállamok terhére olyan kötelezettséget vezessen be, miszerint engedélyezniük kell az ezen irányelv 17. cikkében előírt fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő és bioüzemanyagként való felhasználásra szánt biogáznak az egymással összekapcsolt nemzeti gázhálózataikon keresztül való importját.

2)

A második kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan elemet sem, amely érintené a 2009/28 irányelv 18. cikke (1) bekezdésének érvényességét.

3)

Az EUMSZ 34. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egy olyan határozat, mint az alapügyben szóban forgó határozat, amelyben valamely nemzeti hatóság az e hatóság által hozott rendelkezés értelmében ki kívánja zárni azt, hogy valamely gazdasági szereplő a 2009/28 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tömegmérlegrendszert alkalmazhassa az egymással összekapcsolt nemzeti gázhálózatokon keresztül szállított fenntartható biogáz esetében, mivel az említett rendelkezés szerint e tömegmérleget „egyértelműen körülhatárolt helyszínen” kell elérni, miközben az említett hatóság e rendelkezés alapján elismeri, hogy a tömegmérlegrendszer alkalmazható olyan fenntartható biogáz esetében, amelyet az ugyanezen hatóság helye szerinti tagállam nemzeti gázhálózatán keresztül szállítottak.


(1)  HL C 7., 2016.1.11.