16.3.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 89/28 |
A Közszolgálati Törvényszék F-91/13. sz., DF kontra Bizottság ügyben 2014. október 1-jén hozott ítélete ellen DF által 2014. november 24-én benyújtott fellebbezés
(T-782/14. P. sz. ügy)
(2015/C 089/34)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: DF (képviselő: A. von Zwehl ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) F-91/13. sz., DF kontra Bizottság ügyben 2014. október 1-jén hozott ítélet annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a felperes keresetét részben elutasította; |
— |
semmisítse meg az Európai Bizottság 2012. december 20-i határozatát; |
— |
kötelezze az Európai Bizottságot, hogy az általa már beszedett összegeket az Európai Központi Bank által alkalmazott kamatláb 2 százalékponttal növelt mértékének megfelelő késedelmi kamatokkal együtt térítse vissza a felperesnek; |
— |
az Európai Bizottságot kötelezze a kamatok fizetésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap a személyzeti szabályzat 85. cikkének és a jogbiztonság elvének megsértésén alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszéknek a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban azt kellett volna megállapítania, hogy nem lehet ésszerűen úgy érvelni, hogy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjára vonatkozó két lehetséges értelmezés – azaz hogy a tízéves referencia-időszak az eredeti szolgálatba lépéssel vagy a kiküldetés szerinti szervnél történő szolgálatba lépéssel ér véget – közül bármelyik olyan nyilvánvalóan megalapozatlan, hogy a 85. cikket kell alkalmazni; |
2. |
A második jogalap az EUSZ 19. cikk megsértésén alapul, mivel a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó, eltérő és összeegyeztetetlen nemzeti és uniós jogszabályok alkalmazásából kifolyólag a felperest hátrányos megkülönböztetés érte az olyan helyzethez képest, amelyben csak a nemzeti jog alkalmazandó, tekintve, hogy a Bizottsággal szemben nem hivatkozhat arra, hogy már nem áll fenn gazdagodás; |
3. |
A harmadik jogalap az Európai Unió szerződésen kívüli felelősségére hivatkozik, mivel azáltal, hogy úgy határozott, hogy a túlfizetést jogszerűtlennek kell tekinteni és a felperest a túlfizetett összegnek a Bizottság részére való megtérítésére kell kötelezni, a felperesnek kára keletkezett. |