30.3.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 107/28 |
2014. november 13-án benyújtott kereset – Infineon Technologies kontra Bizottság
(T-758/14. sz. ügy)
(2015/C 107/38)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Infineon Technologies AG (Neubiberg, Németország) (képviselők: I. Brinker, Soltész U. és P. Linsmeier ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg az AT.39574 – „Smart Card Chips (intelligens kártyák memória chipje)”-ügyben 2014. szeptember 3-án hozott (és a felperessel 2014. szeptember 5-én közölt) európai bizottsági határozatot, és különösen 1. cikkének a) pontját, 2. cikkének a) pontját és 4. cikkének második bekezdését; |
— |
másodlagosan jelentősen csökkentse a határozat 2. cikkének a) pontjában az Infineon Technologies AG-vel szemben kiszabott bírságot; és |
— |
az Európai Bizottságot kötelezze a felperes jelen eljárásban felmerült költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Jelen keresetével a felperes az AT.39574 – „Smart Card Chips (intelligens kártyák memória chipje)”-ügyben 2014. szeptember 3-án hozott C(2014) 6250 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, különösen mivel nem fogadott el új kifogásközlést. A felperes előadja, hogy:
|
2. |
A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a „gyorsított eljárás” lefolytatásával megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és az Infineon védelemhez való jogát. |
3. |
A harmadik jogalap azon alapul, hogy az Infineonnak a versenytársaival fenntartott, a határozatban említett kapcsolatai nem sértették az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését. A felperes azzal érvel, hogy:
|
4. |
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el, amikor az „egységes és folyamatos jogsértés” fogalmát alkalmazta, figyelemmel arra, hogy először is az Infineon (az összesen 41 kapcsolatfelvételből) csak hét kétoldalú kapcsolatfelvételért volt felelős, másodszor azokról nem tudott, végül pedig nem is láthatta előre ésszerűen a többi résztvevő közötti kétoldalú kapcsolatfelvételeket. |
5. |
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibákat követett el, amikor a bírságot úgy számította ki, hogy nem hagyta figyelmen kívül az azon „eladások értékéből” (a bírság kiszámításának alapja) származó forgalmat, amelyet a jogsértés nyilvánvalóan nem érintett. |
6. |
A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette saját bírságkiszabási iránymutatását és az arányosság elvét, különösen mivel a „súly alapján alkalmazott százalékarányt” valamennyi fél esetében ugyanolyan mértékben állapította meg. |