2014. november 13-án benyújtott kereset – Infineon Technologies kontra Bizottság

(T-758/14. sz. ügy)

(2015/C 107/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Infineon Technologies AG (Neubiberg, Németország) (képviselők: I. Brinker, Soltész U. és P. Linsmeier ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az AT.39574 – „Smart Card Chips (intelligens kártyák memória chipje)”-ügyben 2014. szeptember 3-án hozott (és a felperessel 2014. szeptember 5-én közölt) európai bizottsági határozatot, és különösen 1. cikkének a) pontját, 2. cikkének a) pontját és 4. cikkének második bekezdését;

—	másodlagosan jelentősen csökkentse a határozat 2. cikkének a) pontjában az Infineon Technologies AG-vel szemben kiszabott bírságot; és

—	az Európai Bizottságot kötelezze a felperes jelen eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetével a felperes az AT.39574 – „Smart Card Chips (intelligens kártyák memória chipje)”-ügyben 2014. szeptember 3-án hozott C(2014) 6250 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, különösen mivel nem fogadott el új kifogásközlést. A felperes előadja, hogy:

—	a Bizottság nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely lehetővé tette volna a felperes számára a terhére rótt magatartás megismerését, és azt, hogy megfelelően védekezhessen;

—

a Bizottság megsértette az Infineon eljárási jogait azáltal, hogy kulcsfontosságú bizonyítékokat nagyon későn terjesztett elő, és ezáltal az Infineon nem tudott védekezni egy, a kifogásközlésre adott átfogó válaszban, továbbá nem biztosították számára azt a lehetőséget, hogy meghallgatáson megcáfolhassa az ellene felhozott bizonyítékokat; és

—	az Infineonnal nem közöltek bizonyos, a Bizottság által alapul vett dokumentumokat, és azok nem használhatók fel ellene.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a „gyorsított eljárás” lefolytatásával megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és az Infineon védelemhez való jogát.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az Infineonnak a versenytársaival fenntartott, a határozatban említett kapcsolatai nem sértették az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését. A felperes azzal érvel, hogy:

—	a Bizottság által figyelembe vett bizonyítékok nem hitelesek, és ezért nem elegendőek a határozatban leírt tényállás minden ésszerű kétséget kizáró módon történő bizonyítására (in dubio pro reo); és

—	a Bizottság által leírt tényállás a Bizottság állításával ellentétben nem minősül „cél általi korlátozásnak”.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el, amikor az „egységes és folyamatos jogsértés” fogalmát alkalmazta, figyelemmel arra, hogy először is az Infineon (az összesen 41 kapcsolatfelvételből) csak hét kétoldalú kapcsolatfelvételért volt felelős, másodszor azokról nem tudott, végül pedig nem is láthatta előre ésszerűen a többi résztvevő közötti kétoldalú kapcsolatfelvételeket.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibákat követett el, amikor a bírságot úgy számította ki, hogy nem hagyta figyelmen kívül az azon „eladások értékéből” (a bírság kiszámításának alapja) származó forgalmat, amelyet a jogsértés nyilvánvalóan nem érintett.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette saját bírságkiszabási iránymutatását és az arányosság elvét, különösen mivel a „súly alapján alkalmazott százalékarányt” valamennyi fél esetében ugyanolyan mértékben állapította meg.