8.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 303/55

2014. július 16-án benyújtott kereset – North Drilling kontra Tanács

(T-539/14. sz. ügy)

2014/C 303/66

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: North Drilling Co. (Teherán, Irán) (képviselők: J. Viñals Camallonga, L. Barriola Urruticoechea és J. Iriarte Ángel ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2014. április 16-i 2014/222/KKBP tanácsi határozat 1. cikkét a felperesre vonatkozó részében és törölje a felperest a határozat mellékletéből;

—	semmisítse meg a 2014. április 16-i 397/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet 1. cikkét a felperesre vonatkozó részében és törölje a felperest a végrehajtási rendelet mellékletéből, és

—	kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon tényekkel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibán alapul, amelyeken a megtámadott rendelkezések alapulnak, mivel e rendelkezések nem rendelkeznek ténybeli alappal és tényleges bizonyító erővel.

2.	A második jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a vitatott jogi aktusok indokolása a North Drilling Co. tekintetében nem rendelkezik tényleges alappal, ezenkívül pontatlan, nem meghatározott és általános, ez pedig megakadályozza a védelem megfelelő előkészítését.

A harmadik jogalap a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésén alapul a rendelkezések indokolásának tiszteletben tartása, az állítólagos indokokra vonatkozó bizonyítékok hiánya, valamint a védelemhez és a tulajdonhoz való jog tekintetében, mivel nem tartották tiszteletben az indokolási kötelezettséget, valamint a tényleges bizonyítékok bemutatásának szükségességét, ez pedig hatással van egyéb jogokra.

4.	A negyedik jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul, mivel objektív, pontos és egybehangzó körülmények teszik lehetővé annak alátámasztását, hogy a Tanács – helyzetével csalárd módon visszaélve – a hátrányos intézkedések elfogadásával az általa hivatkozottaktól eltérő célokat követett.

5.	Az ötödik jogalap az alkalmazni szándékozott jogi normák téves értelmezésén alapul, mivel azokat tévesen és kiterjesztően értelmezték és alkalmazták, ez pedig elfogadhatatlan a hátrányos jogkövetkezményekkel járó rendelkezések tekintetében.

6.	A hatodik jogalap a tulajdonhoz való jog megsértésén alapul, mivel azt tényleges igazolás nélkül és az arányosság elvének tiszteletben tartása hiányában korlátozták.

7.	A hetedik jogalap az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul, mivel indokok nélkül megsértették a felperes versenyhelyzetét.