24.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/34

2014. április 29-én benyújtott kereset – Portnov kontra Tanács

(T-290/14. sz. ügy)

2014/C 194/45

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Andriy Portnov (Kijev, Ukrajna) (képviselő: M. Cessieux ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa Andriy Portnov keresetét elfogadhatónak;

—	semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5–i 208/2014/EU tanácsi rendeletet a felperest érintő részében;

—	semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5–i 2014/119/KKBP tanácsi határozatot a felperest érintő részében;

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és 91. cikke alapján.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartájának 34. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. és 13. cikkében kimondott, az európai jog alapelvei által biztosított védelemhez való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésén alapul.

2.	A második jogalap a megtámadott jogi aktusok elégtelen indokolásán alapul.

3.	A harmadik jogalap a 2014/119/KKBP határozat 1. cikkében és a 208/2014/EU rendelet (4) preambulumbekezdésében rögzített szankció kritériumának figyelmen kívül hagyásán alapul.

4.	A negyedik jogalap a ténybeli tévedés fennállására alapul, amennyiben A. Portnov ellen a megtámadott jogi aktusok elfogadásakor Ukrajnában semmilyen büntetőeljárás nem volt folyamatban azon tények miatt, amelyekre vele szemben a Tanács hivatkozik.

Az ötödik jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez fűzött első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke által védelemben részesített közösségi jog alapelv, a tulajdon tiszteletben tartásához való alapvető jog megsértésén alapul.