14.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/36

2014. május 2-án benyújtott kereset – Wirtschaftsvereinigung Stahl és társai kontra Bizottság

(T-285/14. sz. ügy)

2014/C 223/40

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Wirtschaftsvereinigung Stahl (Düsseldorf, Németország), Benteler Steel/Tube GmbH (Paderborn), BGH Edelstahl Freital GmbH (Freital), BGH Edelstahl Siegen GmbH (Siegen), BGH Edelstahl Lippendorf GmbH (Lippendorf), Buderus Edelstahl Schmiedetechnik GmbH (Wetzlar), ESF Elbe-Stahlwerke Feralpi GmbH (Riesa), Friedr. Lohmann GmbH Werk für Spezial- & Edelstähle (Witten), Outokumpu Nirosta GmbH (Krefeld), Peiner Träger GmbH (Peine), ThyssenKrupp Steel Europe AG (Duisburg), ThyssenKrupp Rasselstein GmbH (Andernach), ThyssenKrupp Electrical Steel GmbH (Gelsenkirchen), Pruna Betreiber GmbH (Grünwald), ThyssenKrupp Gerlach GmbH (Homburg), ThyssenKrupp Federn und Stabilisatoren GmbH (Hagen), Salzgitter Mannesmann Rohr Sachsen GmbH (Zeithain), HSP Hoesch Spundwand und Profil GmbH (Dortmund), Salzgitter Mannesmann Grobblech GmbH (Mülheim an der Ruhr), Mülheim Pipecoatings GmbH (Mülheim an der Ruhr), Salzgitter Mannesmann Stainless Tubes Németország GmbH (Remscheid), Salzgitter Hydroforming GmbH & Co. KG (Crimmitschau), Salzgitter Mannesmann Line Pipe GmbH (Siegen), Ilsenburger Grobblech GmbH (Ilsenburg) (képviselők: A. Reuter, C. Arhold, N. Wimmer, F.-A. Wesche, K. Kindereit, R. Busch, A. Hohler és T. Woltering ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az alperes SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatásra (támogatás a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára és csökkentett EEG-pótdíj az energiaigényes vállalkozások számára) vonatkozó ügyben történő hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló 2013. december 18-i határozatát (HL C 37., 2014.2.7., 73. o.);

—

egyesítse a jelen eljárást és Németországnak a vitatott határozat megsemmisítése iránt a Bírósághoz (2014. március 21-én) benyújtott keresete ügyében indított eljárást;

másodlagosan: vizsgálja meg a Németország keresetére vonatkozó hivatkozott eljárás iratait is;

—

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap: az előny hiánya

—

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben (a továbbiakban: EEG) előírt külön kompenzációs rendszer különösebben nem jelent előnyt általában az acélipari energiaigényes vállalkozások és a 2.–24. felperes számára.

2.

A második jogalap: a szelektív előny hiánya

—

A felperesek ezenkívül arra hivatkoznak, hogy a külön kompenzációs rendszer különösen nem biztosít az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti szelektív előnyt a felperesek javára.

3.

A harmadik jogalap: az állami források hiánya

—

A felperesek előadják továbbá, hogy a külön kompenzációs rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti „állami vagy állami forrásból” nyújtott támogatásnak.

4.

A negyedik jogalap: a versenytorzítás hiánya

—

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a külön kompenzációs rendszer nem torzítja a versenyt az Európai Unióban.

5.

Az ötödik jogalap: a tagállamok közötti kereskedelem korlátozásának hiánya

—

A felperesek előadják továbbá, hogy a külön kompenzációs rendszer nem korlátozza a tagállamok közötti kereskedelmet sem.

6.

A hatodik jogalap: a külön kompenzációs rendszer megszüntetése vagy jelentős csökkentése sérti a felperesek alapjogait

—

A felperesek előadják, hogy a külön kompenzációs rendszer támogatásnak minősítésével vagy a külön kompenzációs rendszer jelentős csökkentésével nemcsak az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 107. cikk vonatkozásában nyilvánvalóan megállapított korlátokat lépik túl, hanem az igazságos pénzügyi teherre vonatkozó alapvető követelményt is sértik. A külön kompenzációs rendszer megszüntetése vagy jelentős csökkentése így sérti a felperesek alapjogait, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogait.

7.

A hetedik jogalap: a külön kompenzációs rendszerre vonatkozik a Bizottság 2002. május 22-i határozata

—

A felperesek arra hivatkoznak továbbá, hogy a Bizottság a 2002. május 22-i határozatában (1) kifejezetten megállapította, hogy az EEG és a „kompenzációs rendszere” nem valósítják meg a támogatás tényállását. E határozat vonatkozik a külön kompenzációs rendszerre is.

8.

A nyolcadik jogalap: nyilvánvaló értékelési hiba és elégtelen előzetes vizsgálat

—

A felperesek ezenkívül arra hivatkoznak, hogy a Bizottság nem vizsgálta kellően és ezért nem ismerte fel, hogy az EEG célja, jellege, illetve belső szerkezete alapján igazolt a külön kompenzációs rendszer a legenergiaigényesebb vállalkozások számára, és ezért nem jelent szelektív előnyt.

9.

A kilencedik jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértése

—

A felperesek állítják ezenkívül, hogy a Bizottságnak az ilyen súlyos joghatásokkal járó határozat elfogadása előtt meg kellett volna hallgatnia a felpereseket.

(1)  2002. május 22-i C (2002) 1887 végleges bizottsági határozat/ NN 27/2000. sz. állami támogatás – Németország