14.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/29

2014. április 30-án benyújtott kereset – Flachglas Torgau és társai kontra Bizottság

(T-276/14. sz. ügy)

2014/C 223/34

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Flachglas Torgau GmbH (Torgau, Németország), Saint-Gobain Isover G+H AG (Ludwigshafen am Rhein, Németország) és Saint-Gobain Oberland AG (Bad Wurzach, Németország) (képviselők: S. Altenschmidt és H. Janssen ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság által a SA.33995 (2013/C) sz. ügyben (állami támogatás – támogatás a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára és csökkentett EEG-pótdíj az energiaigényes vállalkozások számára) 2013. december 18-án hozott határozatot;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

1.

Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése

—

A felperesek álláspontja szerint a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben (a továbbiakban: EEG) előírt EEG-pótdíj, valamint a kompenzációs rendszert előíró különös szabályozás nem minősült állami vagy állami ellenőrzés alatt álló forrásnak. Az ezen intézkedések minősítése szempontjából releváns valamennyi tény megállapításra került az előzetes eljárás során, a Bizottság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között. Nem álltak fenn többé kételyek, amit a Bizottságnak az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése, és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendelet (1) 4. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárás során meg kellett volna állapítania.

2.

Második jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésének és a jogbiztonság elvének a megsértése

—

A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdését, és a jogbiztonság elvét, mivel az EEG-nek a támogatásként történő ideiglenes értékelésére vonatkozó felülvizsgálat céljából a 659/1999 rendeletnek a létező támogatásokra vonatkozó, 17. és azt követő cikkében előírt eljárás helyett az új támogatásokra vonatkozó, a 659/1999 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárást alkalmazta. E tekintetben a felperesek különösen azzal érvelnek, hogy a Bizottság a 2002. május 22-i határozatában az EEG 2000-t nem minősítette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmében vett támogatásnak, mivel nem állt fenn az állami források átruházása. Az EEG 2000 az EEG 2012-höz képest a 2002. május 22-i bizottsági határozat viszonylatában nem módosult jelentős mértékben. A Bizottság ezért a megváltozott jogi álláspontját az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdése szerinti eljárásban is kifejezhette volna, a felperesek terhelése nélkül.

3.

Harmadik jogalap: Az Alapjogi Charta 41. cikkének, és a meghallgatáshoz való jognak a megsértése

—

A felperesek állítása szerint ezenfelül az alperes anélkül fogadta el a megtámadott határozatot, hogy a felpereseknek előzetesen lehetőséget biztosított volna arra, hogy álláspontjukat kifejtsék.

(1)  Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).