14.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/20

2014. április 24-én benyújtott kereset – Luxemburg kontra Bizottság

(T-258/14. sz. ügy)

2014/C 223/24

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Luxemburgi Nagyhercegség (képviselők: L. Delvaux meghatalmazott, segítői: P.-E. Partsch, A. Steichen, D. Waelbroeck ügyvédek és D. Slater solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	semmisítse meg a Bizottság 2014. március 24-i határozatát, amely arra kötelezi Luxemburgot, hogy az adózás területén hozott előzetes határozatok gyakorlatáról információkat szolgáltasson;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetében a felperes a Bizottság C (2014) 1986 végleges határozatának megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság a 659/1999 rendelet (1) 10. cikke (3) bekezdése alapján arra kötelezte a felperest, hogy közölje azon luxemburgi vállalatok vonatkozásában 2010, 2011 és 2012-ben hozott előzetes határozatok teljes listáját, amelyek olyan csoporthoz vagy jogi struktúrához tartoznak, amely egy vagy több, a Luxemburgi Nagyhercegségen kívül bejegyzett vállalatot foglal magában.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, a 659/1999 rendelet 10. cikkének és a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság nem rendelkezik a meghagyásban szereplő információkéréseket igazoló minimális információval, noha a vizsgálati hatáskörei gyakorlásának feltétele az olyan elégséges ténybeli és objektív információ előzetes birtoklása, amely alapján jogsértés elkövetésének megalapozott gyanúja állhat fenn. A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság ekképpen egy valójában „feltáró jellegű információkéréssel” él, amely a védelemhez való joggal összeegyeztethetetlen.

A második, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a) nincs összefüggés a Bizottságnak már rendelkezésére álló információk és a felperestől kért információk jellege és terjedelme között, és amennyiben b) az információk szolgáltatására irányuló meghagyás túllép azon a szinten, amely a Bizottság célkitűzéseinek eléréséhez megfelelő és szükséges.

3.	A harmadik, a megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettség megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság nem hozott fel érveket a megtámadott meghagyás alátámasztására, és nem jelölte meg világosan, hogy mely vélelmeket kívánja ellenőrizni.

4.	A negyedik, az EUSZ 4. és 5. cikke, valamint a tagállamokat a közvetlen adózás területén megillető hatáskör megsértésére alapított jogalap.

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).