12.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/40

—

az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap: a 659/1999/EK rendelet (1) 4. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértése

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes anélkül indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy a tényállás teljes körű feltárására vonatkozó gondossági kötelezettségének eleget tett volna. Amennyiben a Bizottság a tényállást gondosan feltárta volna, nem lett volna ok a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására.

2.

A második jogalap: a tényállás megítélése során felmerült nyilvánvaló mérlegelési hiba

A második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság az alapul fekvő tényállást, nevezetesen a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény működési módját, különösen az e törvény szerinti pénzügyi forgalmi rendszert tévesen ítélte meg. Továbbá a Bizottság az „államot” mint jogalkotót és mint a felügyeleti hatóságok fenntartóját tévesen ítélte meg, és ebből helytelenül vezette le azt, hogy ellenőrzési viszony áll fenn.

3.

A harmadik jogalap: a külön kompenzációs rendszer nem jelent kedvezményt az energiaigényes vállalkozásokra nézve

A felperes előadja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amennyiben a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával szemben azt feltételezte, hogy az energiaigényes vállalkozások kedvezményben részesülnek.

4.

A negyedik jogalap: nem állami forrásokból nyújtott kedvezmény

Ennek keretében előadják, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annyiban is tévesen alkalmazta, amennyiben azt feltételezte, hogy az állami hatóságok ellenőrzést gyakorolnak a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben szabályozott rendszerben részt vevő különböző magánvállalkozások vagyona felett.

5.

Az ötödik jogalap: az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk téves értelmezése és alkalmazása

A felperes az ötödik jogalap keretében arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a szabályos közigazgatási eljárás elvét és a bizalomvédelem elvét azáltal, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényt az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk alapján vizsgálta, noha e törvény működési módját több mint 10 éve ismeri. A Bizottság azért is tévesen alkalmazta az EUMSZ 30. cikket és az EUMSZ 110. cikket, mert nem az e rendelkezések értelmében vett közteherről és nem hátrányosan megkülönböztető helyzetről van szó.