T‑677/14. sz. ügy

Biogaran

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A szív‑ és érrendszeri megbetegedések kezelésére szánt perindopril gyógyszer originális és generikus változatának piaca – Az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk megsértését megállapító határozat – A perindopril generikus változatai piacra lépésének késleltetésére vagy akár megakadályozására irányuló megállapodások – A leányvállalatnak az anyavállalat által elkövetett jogsértésben való részvétele – A jogsértés betudása – Egyetemleges felelősség – A bírság felső határa”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2018. december 12.

1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Általános hivatkozás a keresetlevélhez nem csatolt más iratokra – Versenyügyben hozott ugyanazon határozattal szemben egy másik felperes által benyújtott keresetlevélre való hivatkozás – Elfogadhatatlanság

   (A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék 1991. évi eljárási szabályzata, 43. cikk, 1. §, és 44. cikk, 1. §)

2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség – Már elégséges indokolás kiegészítését és a felperes érveire való válaszolást szolgáló kiegészítő valószínűsítő körülmények – Megengedhetőség

   (EUMSZ 102. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)

3. Bírósági eljárás – A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok – Az eljárás nyelvétől eltérő nyelven benyújtott iratok vagy dokumentumok – Hiánypótlás

   (A Törvényszék 1991. évi eljárási szabályzata, 35. cikk, 3. §; a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások, 7. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés; a Törvényszék előtti felek részére szóló gyakorlati útmutató, 64. és 68. pont)

4. Kartellek – Versenytorzítás – Szabadalmi jogvitát egyezség útján rendező megállapodások – Az originális gyártó és egy generikus gyógyszereket gyártó vállalkozás között kötött megállapodás – A szabadalmak meg nem támadására és a termékek forgalmazásának tilalmára vonatkozó kikötéseket tartalmazó megállapodás – A generikus gyógyszereket gyártó vállalkozás által kapott, ösztönző hatású fordított kifizetés – Cél általi korlátozás

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

5. Kartellek – Versenytorzítás – Szabadalmi jogvitát egyezség útján rendező megállapodások – Az originális gyártó és egy generikus gyógyszereket gyártó vállalkozás között kötött megállapodás – A szabadalmak meg nem támadására és a termékek forgalmazásának tilalmára vonatkozó kikötéseket tartalmazó megállapodás – A generikus gyógyszereket gyártó vállalkozásra való értékátruházást előíró járulékos megállapodás – Ösztönző hatású fordított kifizetésnek minősítés – Feltételek

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

6. Kartellek – Versenytorzítás – A verseny korlátozását célzó megállapodás – Jogszerű célok egyidejű követése – Hatás hiánya

   (EUMSZ 101. cikk)

7. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

8. Verseny – Vállalkozás – Fogalom – Gazdasági egység – A jogsértések betudása – Anyavállalat és leányvállalatok – Az anyavállalat 100%‑os tulajdonában lévő leányvállalat – A leányvállalatnak az anyavállalat által tanúsított jogsértő magatartásban való részvétele – A leányvállalat egyetemleges felelőssége – A személyes felelősség elvének megsértése – Hiány

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

9. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása – Feltételek – Átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények – Értékelés – Szempontok – A jogsértés egységes céljához való hozzájárulás – A kartell átfogó tervének és fő elemeinek ismerete vagy előreláthatósága

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

10. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A bűncselekmények és büntetések törvényességének elve – Terjedelem – A szankcionált magatartás jogsértő jellegének előreláthatósága – Az originális gyártó és egy generikus gyógyszereket gyártó vállalkozás között kötött, szabadalmi jogvitát egyezség útján rendező megállapodás – Az originális gyártó leányvállalata és a generikus gyógyszereket gyártó vállalkozás között kötött licencia‑ és ellátási megállapodás – A versenyjoggal ellentétes megállapodások – Leányvállalat, amelynek tudnia kellett saját magatartásának, illetve anyavállalata magatartásának versenyellenes jellegéről

    (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 49. cikk, (1) bekezdés)

11. Verseny – Vállalkozás – Fogalom – Gazdasági egység – A jogsértések betudása – Anyavállalat és leányvállalatok – A bírság megfizetésére vonatkozó egyetemleges kötelezettség – A leányvállalat egyetemleges felelőssége – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány

    (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kiszámítás – Figyelembe veendő forgalom – A vállalkozásként tevékenykedő gazdasági egységet képező valamennyi társaság összesített forgalma

    (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 47–51. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 57–61. pont)

3.  A Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 3. §‑ának első és második bekezdése értelmében az eljárás nyelvét kell használni különösen a felek beadványaiban és szóbeli előadásaiban, beleértve a mellékelt iratokat és dokumentumokat is, továbbá minden más nyelven megfogalmazott, benyújtott vagy mellékelt irathoz és dokumentumhoz csatolni kell azoknak az eljárás nyelvén készített fordítását is. A Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások 7. cikke (5) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy ha az eljárási irathoz mellékelt iratoknak az eljárás nyelvén készített fordítását nem csatolták, a hivatalvezető e hiány pótlására felhívja az érintett felet, ha ez a fordítás az eljárás szabályszerű lefolyásának céljából szükségesnek tűnik. A Törvényszék előtti felek részére szóló gyakorlati útmutató 64. és 68. pontjából az következik, hogy amennyiben az ellenkérelem nem felel meg azon alaki követelménynek, amely szerint az eljárás nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott irathoz csatolni kell annak az eljárás nyelvén készített fordítását, észszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra.

   E rendelkezésekre tekintettel meg kell állapítani, hogy amennyiben valamelyik fél úgy szolgáltatott az eljárás nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott dokumentumokat, hogy azokhoz fordítást csatolt volna, és amennyiben a másik félnek lehetősége volt arra, hogy a Törvényszéktől az említett dokumentumokkal kapcsolatban hiánypótlást kérjen, azonban nem fogalmazott meg kifejezetten ilyen kérelmet, hanem pusztán vitatta a dokumentumok elfogadhatóságát arra hivatkozva, hogy azokat nem az eljárás nyelvén készítették, a hivatalvezetőnek csupán akkor kell hiánypótlásra felhívnia a dokumentumokat benyújtó felet, ha az eljárás nyelvére való fordítás az eljárás szabályszerű lefolyásának céljából szükségesnek tűnik.

   (lásd: 63–65. pont)

4.  Az originális társaság mint a szabadalom jogosultja és egy generikus társaság között kötött, gyógyszerekkel kapcsolatos szabadalmi jogvitát egyezség útján rendező megállapodás cél általi versenykorlátozásnak minősítése azt feltételezi, hogy az egyezségen belül egyszerre van jelen a generikus társaság számára nyújtott ösztönző előny, valamint ebből fakadóan a generikus társaság azon erőfeszítéseinek korlátozása, hogy az originális társaság versenytársává váljon. E két feltétel teljesülése esetén az így megkötött megállapodásnak a rendes verseny megfelelő működésére jelentett károsságának fokára tekintettel meg kell állapítani az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett cél általi versenykorlátozás fennállását.

   Így pusztán az, hogy az ilyen egyezség olyan forgalmazástilalmi és meg nem támadási kikötéseket tartalmaz, amelyek hatálya a szóban forgó szabadalom hatályára korlátozódik, nem teszi lehetővé – annak ellenére, hogy e kikötések önmagukban korlátozó jellegűek – olyan versenykorlátozás megállapítását, amely kellően káros mértékű ahhoz, hogy cél általi korlátozásnak lehessen minősíteni, amennyiben e megállapodások a szabadalom érvényességének a felek általi elismerésén alapulnak. Az ilyen kikötések jelenléte ezzel szemben problematikus akkor, ha kitűnik, hogy a generikus társaság e kikötések alá vonása nem a szabadalom érvényességének általa történő elismerésén alapul. Így abban az esetben, ha az egyezség megkötése keretében az originális társaság által a generikus társaság számára történő indokolatlan kifizetésre kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a generikus társaságot e kifizetés ösztönözte a forgalmazástilalmi és a meg nem támadási kikötések elfogadására, és meg kell állapítani a cél általi korlátozás fennállását.

   Egy ilyen ösztönzés fennállásának megállapítása esetén a felek többé nem hivatkozhatnak az egyezség keretében a szabadalom érvényességének felek általi elismerésére. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a szabadalom érvényességét valamely bírósági vagy igazgatási fórum megerősíti. Ilyen esetben az ösztönzést – és nem a szabadalom érvényességének az egyezségben részt vevő felek általi elismerését – kell a forgalmazástilalmi és a meg nem támadási kikötések által bevezetett versenykorlátozások valódi okának tekinteni, amely kikötések ezért – mivel ebben az esetben nem jogszerűek – kellő mértékben károsak a rendes verseny megfelelő működésére ahhoz, hogy cél általi korlátozásnak minősüljenek.

   (lásd: 112–114.,116., 120., 121., 123. pont)

5.  Az originális társaság mint a szabadalom jogosultja és egy generikus társaság között kötött, gyógyszerekkel kapcsolatos szabadalmi jogvitát egyezség útján rendező megállapodás cél általi versenykorlátozásnak minősítése azt feltételezi, hogy az egyezségen belül egyszerre van jelen a generikus társaság számára nyújtott ösztönző előny, valamint ebből fakadóan a generikus társaság azon erőfeszítéseinek korlátozása, hogy az originális társaság versenytársává váljon.

   E tekintetben az önmagukban korlátozó jellegű kikötéseket tartalmazó, valamely jogvitát egyezség útján rendező megállapodáshoz „kapcsolódó” szokásos kereskedelmi megállapodás jelenléte nyomatékos valószínűsítő körülményt képezhet az ösztönzés, és következésképpen a cél általi versenykorlátozás fennállására nézve, amennyiben e kiegészítő megállapodás az originális társaság részéről a generikus társaság részére történő értékátruházásról rendelkezik. Ugyanakkor e komoly valószínűsítő körülmény nem elegendő, és a Bizottságnak azt további olyan egybehangzó bizonyítékokkal kell megerősítenie, amelyek a fordított kifizetés fennállására engednek következtetni. Egy ilyen kifizetés konkrétan a kiegészítő megállapodások összefüggésében az originális társaság által teljesített kifizetés azon részének felel meg, amely meghaladja az ügylet tárgyának „rendes” értékét.

   Ebből következik, hogy a rendelkezésére álló információk összességére tekintettel, és adott esetben a megállapodásokban részes felek magyarázatának vagy valószerű magyarázatának hiányában a Bizottság egy átfogó értékelést követően megalapozottan állapíthatja meg, hogy a kiegészítő megállapodást nem a szokásos piaci feltételek mellett kötötték, vagyis hogy az originális társaság által teljesített kifizetés meghaladja az ügylet tárgyának értékét, vagy a generikus társaságra átruházott tárgy értéke meghaladja az e társaság által teljesített kifizetést. A Bizottság ilyen esetben megállapíthatja a fordított kifizetés fennállását. Márpedig a fordított kifizetés, amennyiben nem az egyezséggel együtt járó költségek megtérítésére irányul, ösztönző előnyt képez. Ugyanakkor a megállapodásokban részes felek ekkor a szóban forgó előny jelentéktelen jellegére is hivatkozhatnak, vagyis arra, hogy ezen előny összege elégtelen ahhoz, hogy az egyezségben szereplő versenykorlátozó kikötések elfogadására való jelentős ösztönzésnek minősüljön.

   (lásd: 123., 135., 137., 139., 141., 145–147. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 175. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 178. pont)

8.  A vállalkozás fogalma valamennyi jogalanyt magában foglalja, aki gazdasági tevékenységet folytat, a jogalany jogállásától és finanszírozásának módjától függetlenül. Ennélfogva ezen összefüggésben a vállalkozás fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az gazdasági egységet jelent, még akkor is, ha jogi szempontból e gazdasági egység több természetes vagy jogi személyből áll. Ezenkívül, ha ilyen gazdasági egység sérti meg a versenyszabályokat, a személyes felelősség elve szerint neki kell felelnie ezért a jogsértésért.

   A Bizottság következésképpen helyesen állapíthatja meg a „vállalkozás” fogalma alapján, hogy az anyavállalat és a 100%‑os tulajdonában álló leányvállalat egyetemlegesen felelős az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, nekik felrótt jogsértésért, és ezért bármelyikük cselekményét az ugyanazon vállalkozás által elkövetett cselekménynek kell tekinteni.

   Az a körülmény, hogy az EUMSZ 101. cikknek a Bizottság által megállapított megsértése részben az anyavállalat, részben pedig a leányvállalat magatartásának az eredménye, míg az uniós bíróság elé a legtöbbször a leányvállalat és az anyavállalat egyetemleges felelősségével kapcsolatos olyan helyzetek kerülnek, ahol a jogsértés kizárólag a leányvállalat magatartásából fakad, nem alkalmas arra, hogy ezt a következtetést kétségbe vonja.

   Ugyanis, mivel az anyavállalatnak be lehet tudni a leányvállalata által elkövetett jogsértésért való felelősséget, és következésképpen meg lehet állapítani e két társaság egyetemleges felelősségét az általuk alkotott vállalkozás által elkövetett jogsértésért, anélkül hogy ezzel sérülne a személyes felelősség elve, ez a fortiori akkor is alkalmazandó, ha az anyavállalat és a leányvállalata által alkotott gazdasági egység által elkövetett jogsértés e két társaság együttes magatartásának eredménye.

   (lásd: 212., 216–218. pont)

9.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 230–233. pont)

10.  A versenyjogi jogsértések hatékony megtorlása nem eredményezheti a bűncselekmények és büntetések törvényességének az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkében rögzített elvének megsértését. Ezen elvet azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy az tiltja a büntetőjogi felelősség szabályainak esetről esetre bírói értelmezés útján történő fokozatos világossá tételét, feltéve hogy az eredmény a jogsértés elkövetésekor észszerűen előrelátható, tekintettel különösen a szóban forgó jogi rendelkezéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban ebben az időszakban figyelembe vett értelmezésre.

    Az előreláthatóság fogalmának hatálya nagymértékben a kérdéses szöveg tartalmától, a vonatkozó jogterülettől, valamint címzettjei számától és minőségétől függ. A törvény előreláthatóságával nem ellentétes, hogy az érintett személynek világos jogi tanácsokért kelljen folyamodnia ahhoz, hogy az adott ügy körülményei között észszerű szinten felmérhesse, hogy bizonyos cselekménynek milyen következményei lehetnek. Ez különösen igaz a szakmai tevékenységet ellátó személyek esetében, akik megszokták, hogy foglalkozásuk gyakorlásakor nagy gondossággal kell eljárniuk. Ezért elvárható tőlük az, hogy különös gondossággal értékeljék a foglalkozásukkal járó veszélyeket.

    E tekintetben egy generikus társaság feltételezheti, hogy anyavállalata – az originális társaság – azáltal, hogy más generikus társaságokat arra ösztönöz, hogy szabadalmi jogvitát egyezség útján rendező megállapodás keretében önmagukban versenykorlátozó fogalmazástilalmi és meg nem támadási kikötéseknek vessék alá magukat, teljes mértékben megfosztja jogszerűségétől az ilyen kikötéseknek az egyezségről szóló megállapodásba való felvételét. Az ilyen kikötéseknek a megállapodásba való felvétele ugyanis már nem a szabadalom érvényességének a megállapodásban részt vevő felek általi elismerésén alapul, és ezért a szabadalom olyan szabálytalan használatát képezi, amely nem kapcsolódik e szabadalom konkrét céljához. A leányvállalat azt is feltételezheti, hogy azzal, hogy licencia‑ és ellátási megállapodás révén további ösztönzést nyújt egy generikus társaság számára, erősíti az anyavállalata által kötött megállapodás korlátozó hatásait. E körülmények között a leányvállalat tehát észszerűen előre láthatja, hogy magatartása az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik.

    Mivel a szóban forgó megállapodások egy szabadalmi jogvita egyezség útján történő rendezése keretében jöttek létre, e megállapodások jogsértő jellege a Bizottsághoz vagy a szóban forgó területekre szakosodott jogászokhoz hasonló külső megfigyelő számára nem feltétlenül jelenik meg egyértelműen, azonban a megállapodásban részt vevő felekről már nem mondható el ugyanez.

    (lásd: 251., 252., 255., 260. pont)

11.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 274–280. pont)

12.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 283., 284. pont)