T‑316/14. RENV. és T‑148/19. sz. egyesített ügyek
Kurdistan Workers’ Party (PKK)
kontra
az Európai Unió Tanácsa
A Törvényszék ítélete (kibővített negyedik tanács), 2022. november 30.
„Közös kül‑és biztonságpolitika – A terrorizmus leküzdése érdekében a PKK‑val szemben hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – 2001/931/KKBP közös álláspont – A fegyveres konfliktushelyzetekre való alkalmazhatóság – Terrorista csoport – A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozatok ténybeli alapja – Hatáskörrel rendelkező hatóság által hozott határozat – Harmadik állam hatósága – Felülvizsgálat – Arányosság – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A keresetlevél kiigazítása”
1. Bírósági eljárás – A megtámadott aktus helyébe az eljárás folyamán lépő határozat vagy rendelet – Új elem – Az eredeti kérelmek és jogalapok kiterjesztése – Feltétel – A megsemmisítés iránti első kérelem tárgyát képező jogi aktus – Fogalom
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 86. cikk, (1) bekezdés; (KKBP) 2015/521, (KKBP) 2015/1334, (KKBP) 2017/1426 és (KKBP) 2020/1132 tanácsi határozat; 2019/1337, 2020/19 és 2020/1128 tanácsi rendelet)
(lásd: 21., 22., 24., 25. pont)
2. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nyomozás vagy büntetőeljárás megindítását elrendelő, illetve elítélést tartalmazó nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – Az említett határozat elfogadására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság – Fogalom – Közigazgatási hatóság – Bennfoglaltság – Feltételek
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés)
(lásd: 32., 33., 50–55., 58., 63. pont)
3. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nyomozás vagy büntetőeljárás megindítását elrendelő, illetve elítélést tartalmazó nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó listán való fenntartás igazolása céljából végzett felülvizsgálat – A Tanács és a hatáskörrel rendelkező hatóságok közöti együttműködés – Terjedelem – A jogi aktusok első elfogadása és a felülvizsgálata közötti különbségtétel
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) és (6) bekezdés)
(lásd: 35., 40. pont)
4. Európai Unió – Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – A tagállamok és az uniós intézmények közötti lojális együttműködés kötelezettsége – A pénzeszközök befagyasztásáról szóló első határozat – Igazolás – A Tanácsra háruló bizonyítási teher – Terjedelem
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés)
(lásd: 36., 37., 137. pont)
5. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – A fenntartást igazoló új információk, amelyeknek az eredeti felvétel alapjául szolgáló nemzeti határozatot követően elfogadott nemzeti határozat tárgyát kell képezniük – Hiány
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés és (6) bekezdés)
(lásd: 38., 43., 151., 152., 192. pont)
6. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nyomozás vagy büntetőeljárás megindítását elrendelő, illetve elítélést tartalmazó nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – A Tanácsot terhelő indokolási kötelezettség – Terjedelem
(EUMSZ 296. cikk, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) és (6) bekezdés; 2580/2001 tanácsi rendelet; (KKBP) 2019/25 és (KKBP) 2019/1341 tanácsi határozat; 125/2014, 790/2014, 2015/513, 2015/1325, 2015/2425, 2016/1127, 2017/150 és 2017/1420 tanácsi rendelet)
(lásd: 39., 138., 153., 216–219., 222–224., 227–231., 238. pont)
7. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nyomozás vagy büntetőeljárás megindítását elrendelő, illetve elítélést tartalmazó nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – A szó szoros értelmében vett büntetőeljárás keretébe illeszkedő nemzeti határozatra vonatkozó kötelezettség hiánya – Feltételek
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés)
(lásd: 56., 57. pont)
8. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – A tagállamok és az uniós intézmények közötti lojális együttműködés kötelezettsége – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nyomozás vagy büntetőeljárás megindítását elrendelő, illetve elítélést tartalmazó nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – Elítélést tartalmazó nemzeti határozat – A nemzeti határozat alapját képező komoly és hitelt érdemlő bizonyítékok vagy valószínűsítő körülmények feltüntetésére vonatkozó kötelezettség hiánya
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés; 125/2014, 790/2014, 2015/513, 2015/1325, 2015/2425, 2016/1127, 2017/150 és 2017/1420 tanácsi rendelet)
(lásd: 73–76., 80. pont)
9. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nemzeti határozat alapján történő elfogadás vagy fenntartás – Az említett határozat elfogadására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság – Fogalom – Harmadik állam hatósága – Bennfoglaltság
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés; 125/2014, 790/2014, 2015/513, 2015/1325, 2015/2425, 2016/1127, 2017/150 és 2017/1420 tanácsi rendelet)
(lásd: 85., 86. pont)
10. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Harmadik állam hatóságának a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó nemzeti határozata alapján történő elfogadás vagy fenntartás – Megengedhetőség – Feltétel – A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog tiszteletben tartása mellett elfogadott nemzeti határozat – A Tanácsot terhelő vizsgálati kötelezettség – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés; (KKBP) 2019/25 és (KKBP) 2019/134 tanácsi határozat; 125/2014, 790/2014, 2015/513, 2015/1325, 2015/2425, 2016/1127, 2017/150 és 2017/1420 tanácsi rendelet)
(lásd: 87., 88., 91., 93–98. pont)
11. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok egyértelmű és pontos ismertetése – A hivatkozott jogalapot alátámasztó bizonyítékok követelménye – Hiány – Elfogadhatóság
(a Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk, d) pont)
(lásd: 104–106. pont)
12. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Hatály – Terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek – Első jegyzékbe vétel– Terrorcselekmények – Fogalom – A nemzeti hatóságok általi minősítés – A Tanács általi vizsgálat kötelezettsége
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (3), (4) és (6) bekezdés)
(lásd: 109–118, 139–146. pont)
13. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása –2001/931 közös álláspont – Hatály – A nemzetközi humanitárius jog értelmében vett fegyveres konfliktus – Bennfoglaltság
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés) (2001/475/IB tanácsi kerethatározat; 2580/2001 tanácsi rendelet)
(lásd: 122–124., 127–131., 134. pont)
14. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Hatály – Az önrendelkezés elve – Az önrendelkezési jog gyakorlását jellemző célkitűzések és az annak megvalósítása érdekében tanúsított magatartás közötti különbségtétel – A Tanács mérlegelési jogköre
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, i)–iii) pont)
(lásd: 125., 126., 131., 133. pont)
15. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Az elfogadott intézkedések megelőző jellege – A bűncselekmények és büntetések törvényességének elve – Alkalmazhatóság – Hiány
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 49. cikk, (1) bekezdés; 2001/931 tanácsi közös álláspont)
(lásd: 136. pont)
16. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Nemzeti határozat alapján történő fenntartás – Olyan nemzeti határozat, amely önmagában már nem enged arra következtetni, hogy továbbra is fennáll a terrorcselekményekben való részvétel veszélye – A Tanács azon kötelezettsége, hogy figyelembe vegyen újabb ténybeli elemeket, amelyek bizonyítják, hogy az említett veszély továbbra is fennáll
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) és (6) bekezdés; (KKBP) 2019/25 és (KKBP) 2019/1341 tanácsi határozat; 125/2014, 790/2014, 2015/513, 2015/1325, 2015/2425, 2016/1127, 2017/150 és 2017/1420 tanácsi rendelet)
(lásd: 147–150., 158., 164., 166–168., 172., 175., 181., 184–186., 188., 196–198., 200., 202., 203., 253., 254., a rendelkező rész 1. pontja)
17. Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Hatáskörrel rendelkező hatóság által hozott nemzeti határozat alapján történő fenntartás – A felülvizsgálat terjedelme – A terrorcselekményekben való részvétel veszélye fennállásának bizonyítása érdekében figyelembe vett információk összességére kiterjedő felülvizsgálat – Olyan információk, amelyek nem mindegyike származik valamely hatáskörrel rendelkező hatóság által elfogadott nemzeti határozatból – Hatás hiánya
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (6) bekezdés)
(lásd: 154. pont)
18. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga – A Tanácsnál erre vonatkozóan előterjesztett kérelemtől függő jog – A megsértés hiánya
(2001/931 tanácsi közös álláspont; 2580/2001 tanácsi rendelet)
(lásd: 165., 240. pont)
19. Közös kül‑ és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Terrorcselekményekben részt vevő szervezet pénzeszközeinek befagyasztása – A tulajdonhoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog korlátozásai – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(2001/931 tanácsi közös álláspont; (KKBP) 2019/25 és (KKBP) 2019/1341 tanácsi határozat; 2580/2001, 2015/513, 2015/1325, 2015/2425, 2016/1127, 2017/150 és 2017/1420 tanácsi rendelet)
(lásd: 206–211., 214., 215. pont)
20. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – A megsemmisített aktus ugyanolyan hibában szenvedő aktussal való pótlásának elkerülésére vonatkozó kötelezettség – E kötelezettségnek a későbbi aktusokra való kiterjesztése
(EUMSZ 266. cikk; a Bíróság alapokmánya, 60. cikk, második bekezdés)
(lásd: 246–248. pont)
21. Bírósági eljárás – Költségek – Szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek –A megsemmisítő ítéletben megállapított jogellenesség következményének a levonására vonatkozóan a Tanácsot terhelő kötelezettség megsértésének a következményei – A saját költségeknek az egyes felek általi viselése
(a Törvényszék eljárási szabályzata, 133. cikk, 134. cikk, (1) és (3) bekezdés, 135. cikk, (2) bekezdés, és 219. cikk)
(lásd: 251., 255–259. pont)
Összefoglalás
A Kurdistan Workers’ Party (PKK) 2002 óta terrorcselekményekben részt vevő szervezetként szerepel a 2001/931/KKBP közös állásponthoz és a 2580/2001 rendelethez(1) mellékelt, a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listáján. A Tanács az e szervezettel szemben 2014‑ben elfogadott jogi aktusokban egy brit hatóság, illetve amerikai hatóságok által elfogadott nemzeti határozatokat vett alapul, amelyek 2015‑től kiegészültek a francia bíróságok által elfogadott bírósági határozatokkal.
A Bíróság a 2021. április 22‑i Tanács kontra PKK ítéletével (C‑46/19 P)(2) hatályon kívül helyezte a Törvényszék 2018. november 15‑i PKK kontra Tanács ügyben hozott ítéletét (T‑316/14),(3) amely megsemmisített az Európai Unió Tanácsa által 2014 és 2017 között elfogadott több olyan jogi aktust,(4) amelyek a PKK‑t fenntartották a vitatott listákon. Ezt az ügyet visszautalták a Törvényszék elé (T‑316/14 RENV), és egyesítették a PKK kontra Tanács üggyel (T‑148/19), amelyben a PKK a Tanács által vele szemben 2019 és 202 között elfogadott jogi aktusok megsemmisítését is kérte.(5)
A Törvényszék a két ügyben hozott ítéletével a PKK‑nak a vitatott listákon való fenntartása tekintetében megsemmisíti a Tanács által 2014‑ben elfogadott rendeleteket azzal az indokkal, hogy a Tanács megsértette a PKK terrorista tevékenységekben való részvétele veszélyének további fennállására vonatkozó értékelés naprakésszé tételét érintő kötelezettségét. A Tanács későbbi jogi aktusait illetően a Törvényszék ezzel szemben arra a következtetésre jut, hogy a felperes által az amerikai és brit nemzeti határozatokkal kapcsolatban felhozott jogalapok nem teszik lehetővé a Tanács értékelésének megkérdőjelezését, amely értékelés e veszély fennmaradását illetően különösen a későbbi események és tények figyelembevételén alapul. A Törvényszék ezen alkalommal szintén pontosítja az EUMSZ 266. cikk hatályára vonatkozó ítélkezési gyakorlatát a korlátozó intézkedések területén.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először is emlékeztet azokra az elvekre, amelyek a korlátozó intézkedéseknek a Tanács által a 2001/931/KKBP közös álláspont alapján történő első elfogadására és felülvizsgálatára vonatkoznak.(6) Ha az Uniónak nincsenek eszközei arra, hogy maga vizsgálatot folytasson, az eljárás, amely a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó első intézkedés elfogadásához vezethet, két szintű: az egyik a nemzeti szint, amelyben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság határozatot hoz az érdekelt vonatkozásában, a másik pedig az európai szint, amelyben a Tanács határozatot hoz az érdekeltnek a pénzeszközök befagyasztását előíró listára való felvételéről az ügyiratok olyan pontos információi, illetve anyagai alapján, amelyek arra utalnak, hogy nemzeti szinten ilyen határozatot hoztak. Az ilyen előzetes döntés célja annak megállapítása, hogy fennállnak az érintett személy terrorista tevékenységekben való részvételére vonatkozó, azon komoly és hitelt érdemlő bizonyítékok vagy valószínűsítő körülmények, amelyeket a nemzeti hatóságok megbízhatónak tekintettek. Következésképpen a Tanácsnak nem feladata, hogy ellenőrizze a listára való első felvétel alapjául szolgáló, elítélést tartalmazó nemzeti határozatokban szereplő tények valóságtartalmát vagy betudhatóságát, és így az e tekintetben rá háruló bizonyítási tehernek viszonylag korlátozott a tárgya.
A Törvényszék továbbá megjegyzi, hogy a vitatott jogi aktusok mindegyikét illetően különbséget kell tenni aszerint, hogy azok a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azon határozatain alapulnak‑e, amelyek a felperes listára való első felvételét igazolták, vagy pedig e nemzeti hatóságok későbbi határozatain, illetve a Tanács által önállóan figyelembe vett körülményeken.(7) Így ami azokat az információkat illeti, amelyekre a Tanács a korábban elfogadott intézkedések(8) időszakos felülvizsgálatakor annak bizonyításaképpen hivatkozhat, hogy a terrorista tevékenységekben való részvétel veszélye továbbra is fennáll, a Tanácsnak kell vitatás esetén bizonyítania az érintett szervezetnek a listákon való fenntartására vonatkozó jogi aktusokban említett ténymegállapítások megalapozottságát, és az uniós bíróságnak kell vizsgálnia azok tárgyi pontosságát.
A Törvényszék egyébiránt rámutat, hogy a Tanács továbbra is köteles az indokolásra mind a szóban forgó jogi aktusok első elfogadásakor figyelembe vett nemzeti határozatokban szereplő események tekintetében, mind a későbbi nemzeti határozatokban szereplő események vagy a Tanács által esetlegesen önállóan figyelembe vett események tekintetében.
Ami az Egyesült Királyság belügyminiszterének a PKK betiltásáról szóló, 2001. március 29‑i végzését illeti, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy e határozatot az ítélkezési gyakorlatában már úgy tekintette, mint amely a 2001/931/KKBP közös álláspont értelmében vett „hatáskörrel rendelkező hatóságtól” származik, mivel e közös álláspont nem zárja ki a közigazgatási hatóságoktól származó határozatok figyelembevételét, amennyiben e hatóságok „egyenértékűnek” tekinthetők az igazságügyi hatóságokkal, mivel határozataik ellen ténybeli és jogi kérdésekben egyaránt bírósági jogorvoslattal lehet élni. Az Egyesült Királyság belügyminiszterének határozataival szemben pedig fellebbezéssel lehet élni a Proscribed Organisations Appeal Commission (betiltott szervezetekkel kapcsolatos fellebbezési bizottság) és adott esetben fellebbviteli bíróság előtt.
A jelen ügyben, annak pontosítása után, hogy a közös álláspont nem követeli meg, hogy a szóban forgó hatáskörrel rendelkező hatóság határozata mindenképpen a szó szoros értelmében büntetőeljárás részét képezze, a Törvényszék megállapítja, hogy a 2001. évi végzés valóban a terrorizmus elleni küzdelem körébe tartozik, és a PKK‑val szembeni megelőző vagy megtorló jellegű intézkedések elrendelésére irányuló nemzeti eljárásba illeszkedik. A Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy a megtámadott jogi aktusok tiszteletben tartják a közös álláspont által e tekintetben előírt feltételeket.(9)
A Törvényszék ezzel szemben úgy véli, hogy a Tanácsnak meg kellett vizsgálnia a tényeknek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság általi minősítését és az általa figyelembe vett jogi aktusoknak a terrorista cselekményre vonatkozóan a közös álláspont által előírt fogalommeghatározásnak való megfelelését. E tekintetben a Törvényszék elegendőnek tartja a Tanács által a megtámadott jogi aktusok alátámasztása érdekében elfogadott indokolásban szereplő azon utalást, amely szerint ellenőrizte, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által hozott határozatok indokai a terrorizmusnak a 2001/931 közös álláspontban szereplő fogalommeghatározásának megfelelnek‑e. A Törvényszék pontosítja, hogy ez az ellenőrzési kötelezettség kizárólag a nemzeti hatóságok azon határozataiban említett eseményekre vonatkozik, amelyek alapján az érintett szervezetet a listára első alkalommal felvették. Amikor ugyanis a Tanács időszakos felülvizsgálat keretében(10) egy szervezet nevét a pénzeszközök befagyasztását előíró listán fenntartja, csupán azt kell megállapítania, hogy továbbra is fennáll‑e annak a veszélye, hogy e szervezet ilyen cselekményekben részt vesz.
Így e felülvizsgálat keretében a Tanácsnak meg kell vizsgálnia, hogy az érintett személy vagy szervezet nevének a listára való első felvétele óta nem változott‑e a ténybeli helyzet a személy vagy a szervezet terrorista tevékenységekben való részvétele tekintetében, és különösen, hogy a nemzeti határozatot nem helyezték‑e hatályon kívül, illetve nem vonták‑e vissza új információk vagy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság értékelésének módosítása miatt. Ezzel összefüggésben – az eltelt időre tekintettel és az adott ügy fejleményeinek függvényében – önmagában annak alapján, hogy a listára való első felvételt megalapozó nemzeti határozat hatályban marad, nem lehet arra következtetni, hogy a veszély továbbra is fennmarad. Ilyen helyzetben a Tanács a korlátozó intézkedések fenntartását köteles a helyzet naprakésszé tett értékelésére alapítani, bizonyítva, hogy az említett veszély továbbra is fennáll. Ebben az esetben a Tanács nemcsak a hatáskörrel rendelkező hatóságok által elfogadott nemzeti határozatokon, hanem más forrásokon alapuló újabb információkra, ennélfogva pedig saját értékeléseire is támaszkodhat.
A Törvényszék megállapítja, hogy ebben az esetben az uniós bíróság az indokolási kötelezettség tiszteletben tartása címén köteles megvizsgálni a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó listákon való fenntartást alátámasztó indokolásban hivatkozott indokok kellőképpen pontos és konkrét jellegét, és a jogszerűség érdemi felülvizsgálata címén azt, hogy ezen indokok megalapozottak‑e, és kellően biztos ténybeli alappal rendelkeznek‑e. Így függetlenül attól a kérdéstől, hogy ezek az információk valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nemzeti határozatából vagy más forrásból származnak‑e, vitatás esetén a Tanácsnak kell bizonyítania a hivatkozott ténymegállapítások megalapozottságát, és az uniós bíróságnak kell vizsgálnia az érintett tények tárgyi pontosságát.
Végezetül, ami a PKK által kizárólag a T‑148/19. sz. ügyben hivatkozott EUMSZ 266. cikket illeti, amely szerint a megsemmisített jogi aktust kibocsátó intézmény köteles megtenni a megsemmisítő ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket,(11) a Törvényszék emlékeztet arra, hogy e kötelezettség a határozatot megsemmisítő ítélet esetében a rendeletet megsemmisítő ítélettől eltérően a szóban forgó ítélet kihirdetésétől kezdve fennáll.(12) Így a PKK‑ra vonatkozó 2019. évi határozatok elfogadásának időpontjában a Tanács köteles volt a PKK‑nak a listáról való törlésére, vagy a 2018. november 15‑i ítélet (T‑316/14) indokolásának megfelelően a listára való újbóli felvételre vonatkozó jogi aktust kellett elfogadnia. A Törvényszék hangsúlyozza, hogy e kötelezettség nélkül az uniós bíróság által elrendelt megsemmisítés nem érvényesülne hatékonyan.
A Törvényszék e tekintetben megjegyzi, hogy a Tanács a 2019. évi határozatokban ugyanazokat az indokokat ismételte meg, mint amelyek a 2015 és 2017 között elfogadott jogi aktusokban szerepeltek, és amelyeket a 2018. november 15‑i ítélet kifogásolt. Bár a Tanács fellebbezett az ítélet ellen, amely fellebbezésnek nem volt halasztó hatálya, a jogerőre emelkedés következményei tiszteletben tartásának a Tanács általi ilyen megtagadása alkalmas volt arra, hogy aláássa a peres felek bizalmát a bírósági határozatok tiszteletben tartása iránt. Ugyanakkor mivel a 2018. november 15‑i ítéletet (T‑316/14) a 2021. április 22‑i ítélet (C‑46/19 P) hatályon kívül helyezte többek között abban a részében, amelyben az megsemmisítette a 2015 és 2017 között elfogadott jogi aktusokat, valamint a Bíróság e megsemmisítő határozatának visszaható hatályára tekintettel a Törvényszék megállapítja, hogy az, hogy a Tanács nem teljesítette a kötelezettségeit, nem vezethet a 2019. évi határozatok megsemmisítéséhez. Mivel azonban a felperes úgy vélhette, hogy a T‑148/19. sz. ügyben jogosan nyújtja be a keresetet, a Törvényszék ezt a körülményt figyelembe veszi a költségeknek a felek általi viseléséről való rendelkezés keretében.
A fentiekre tekintettel a Törvényszék a Tanács által végzett időszakos felülvizsgálat(13) tárgyában megállapítja, hogy a Tanács megsértette azon kötelezettségét, hogy naprakésszé tegye a PKK terrorista tevékenységekben való részvétele veszélyének további fennállására vonatkozó értékelést a 2014. évi jogi aktusok tekintetében. A Törvényszék következésképpen a T‑316/14. RENV. sz. ügyben megsemmisíti a 125/2014 és a 790/2014 tanácsi végrehajtási rendeletet. A 2015 és 2017 között elfogadott jogi aktusokat és a 2019. évi határozatokat illetően ezzel szemben a Törvényszék azt állapítja meg, hogy a felperes által felhozott jogalapok nem teszik lehetővé, hogy meg lehessen kérdőjelezni a PKK terrorista tevékenységekben való részvételére vonatkozó veszély fennállásának a Tanács általi értékelését, amely továbbra is érvényesen alapul az Egyesült Királyság belügyminisztere által hozott végzés hatályának fenntartásán, illetve adott esetben egyéb későbbi eseményeken. Nem teszik lehetővé a Tanács arra vonatkozó értékelésének megkérdőjelezését, hogy továbbra is fennáll a PKK terrorista részvétele kockázatának fennmaradása, amely továbbra is érvényesen alapul az Egyesült Királyság belügyminisztere végzésének hatályban tartásán, valamint adott esetben más későbbi incidenseken. Következésképpen a Törvényszék a keresetet a T‑316/14. RENV. sz. ügyben az ezt meghaladó részében, a T‑148/19. sz. ügyben pedig teljes egészében elutasítja.
1 A terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27‑i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (HL 2001. L 344., 93. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.; helyesbítés HL 2014. L 200., 23. o.), és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27‑i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 344., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 207. o.; helyesbítés HL 2014. L 200., 23. o.). E jogi aktusokat rendszeresen naprakésszé tették.
2 2021. április 22‑i Tanács kontra PKK ítélet (C‑46/19 P, EU:T:2021:316).
3 2018. november 15‑i PKK kontra Tanács ítélet (T‑316/14, EU:T:2018:788).
4 A 2014. február 10‑i 125/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2014. L 40., 9. o.); a 2014. július 22‑i 790/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2014. L 217., 1. o.); a 2015. március 26‑i (KKBP) 2015/521 tanácsi határozat (HL 2015. L 82., 107. o.); a 2015. március 26‑i (EU) 2015/513 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 82., 1. o.); a 2015. július 31‑i (KKBP) 2015/1334 tanácsi határozat (HL 2015. L 206., 61. o.); a 2015. július 31‑i (EU) 2015/1325 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 206., 12. o.); a 2015. december 21‑i (EU) 2015/2425 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 334., 1. o.); a 2016. július 12‑i (EU) 2016/1127 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2016. L 188., 1. o.); a 2017. január 27‑i (EU) 2017/150 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2017. L 23., 3. o.); a 2017. augusztus 4‑i (KKBP) 2017/1426 tanácsi határozat (HL 2017. L 204., 95. o.); a 2017. augusztus 4‑i (EU) 2017/1420 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2017. L 204., 3. o.).
5 A 2019. január 8‑i (KKBP) 2019/25 tanácsi határozat (HL 2019. L 6., 6. o.); a 2019. augusztus 8‑i (KKBP) 2019/1341 tanácsi határozat (HL 2019. L 209., 15. o.); a 2019. augusztus 8‑i (EU) 2019/1337 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2019. L 209., 1. o.); a 2020. január 13‑i (EU) 2020/19 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2020. L 8I., 1. o.); a 2020. július 30‑i (KKBP) 2020/1132 tanácsi határozat (HL 2020. L 247., 18. o.); a 2020. július 30‑i (EU) 2020/1128 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2020. L 247., 1. o.).
6 Lásd a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (4) és (6) bekezdését.
7 A jogalapok e két típusát a 2001/931/KKBP közös álláspont különböző rendelkezései szabályozzák, amelyek közül az első típus e közös álláspont 1. cikke (4) bekezdésének, a második pedig az 1. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozik.
8 Lásd a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (6) bekezdését.
9 A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése.
10 A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (6) bekezdése alapján.
11 EUMSZ 266. cikk: „Az az intézmény, szerv vagy hivatal, amelynek aktusait az Európai Unió Bírósága semmisnek nyilvánította, vagy amelynek mulasztását az Európai Unió Bírósága a Szerződésekkel ellentétesnek nyilvánította, köteles megtenni az Európai Unió Bírósága ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez a kötelezettség nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyek a 340. cikk második bekezdésének alkalmazásából származhatnak.
12 Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 60. cikkének második bekezdése értelmében a rendeleteket megsemmisítő ítéletek csak a fellebbezési határidő lejártának napján vagy a fellebbezés elutasításának napján lépnek hatályba.
13 A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (6) bekezdése alapján.