T‑189/14. sz. ügy

Deza, a.s.

kontra

Európai Vegyianyag‑ügynökség

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az ECHA birtokában lévő, a bisz(2‑etil‑hexil)‑ftalát (DEHP) felhasználásának engedélyezése iránti kérelemre irányuló eljárás keretében benyújtott információkat tartalmazó dokumentumok – A felperes által bizalmasnak tekintett egyes információk közzétételét elrendelő határozat – A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel – A magánélet fogalma – A tulajdonhoz való jog – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2017. január 13.

1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Tárgy – Vegyi anyag engedélyezésére irányuló eljárás keretében benyújtott dokumentumokra vonatkozó általános vélelem fennállása – Hiány – A tulajdonjog megsértése – Hiány

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 118. cikk)

2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Hatály – Vegyi anyag engedélyezésére irányuló eljárás keretében benyújtott tudományos kutatások összeállítása – Bennfoglaltság – Feltétel

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (4) és (11) preambulumbekezdés, 1. és 4. cikk, és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 118. cikk)

3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – A hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Meghatározott személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Terjedelem

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)

5. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Előterjesztett jogalap kiterjesztése – Elfogadhatóság

   (Eljárási szabályzat, 48. cikk, 2. §, első bekezdés)

6. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – A regisztrált anyagokra vonatkozó bizonyos információk interneten való közzététele – Valamely anyag DNEL‑ és PNEC‑értékeinek megfelelő adatok – A közzétételre irányuló kötelezettség terjedelme

   (1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 119. cikk, (1) bekezdés, f) pont)

7. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – A regisztrált anyagokra vonatkozó bizonyos információk interneten való közzététele – Engedélyezésre irányuló eljárás keretében benyújtott információk – A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPs) megsértése – Hiány

   (TRIPs‑megállapodás, 39. cikk, (2) és (3) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 119. cikk)

8. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Az átláthatóság elvére való hivatkozás – Az adott üggyel kapcsolatban álló különleges megfontolások előadásának szükségessége

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés)

9. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – A regisztrált anyagokra vonatkozó bizonyos információk interneten való közzététele – Valamely anyag DNEL‑ és PNEC‑értékeinek megfelelő adatok – Az átláthatóság elvén alapuló igazolás

   (1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (117) preambulumbekezdés és 119. cikk, (1) bekezdés, f) pont)

10. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

    (EUMSZ 296. cikk)

11. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A tulajdonhoz való jog – Hatály – Megszerzett jogi helyzetet eredményező jogok – Fogalom

    (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk, (1) bekezdés)

12. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Feltételek – Ezen eljárás konkrét, tényleges és súlyos sérelme

    (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés)

1.  Az uniós intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést illetően elismerték annak lehetőségét, hogy az érintett intézmények és ügynökségek a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre alapítsák álláspontjukat, mivel az azonos természetű dokumentumok közzétételére irányuló kérelmek esetében hasonló általános megfontolások alkalmazhatók.

   Az általános vélelmek alkalmazását alapvetően annak feltétlen szükségessége szabja meg, hogy biztosítani kell a szóban forgó eljárások helyes működését, és garantálni kell azt, hogy azok céljai ne kerüljenek veszélybe. Egy általános vélelem elismerése így tehát alapulhat azon, hogy bizonyos eljárások dokumentumaihoz való hozzáférés nem egyeztethető össze az eljárások megfelelő lefolytatásával, továbbá azon a kockázaton, hogy e hozzáférés veszélyezteti az adott eljárásokat, tekintve, hogy az általános vélelmek – a harmadik felek általi beavatkozás korlátozásával – lehetővé teszik az eljárás lefolytatása integritásának megőrzését. A valamelyik uniós intézmény előtt folyó, azon eljárásra vonatkozó jogi aktus által előírt különös szabályok alkalmazása, amelynek érdekében a kért dokumentumokat létrehozták, egyike azon kritériumoknak, amelyek igazolhatják az általános vélelem elismerését.

   A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet – azokkal az esetekkel ellentétben, amelyekben elismerték, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására általános vélelmek alkalmazhatók – kifejezetten szabályozza az e rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet között fennálló viszonyt. Az 1907/2006 rendelet 118. cikke ugyanis úgy rendelkezik, hogy az 1049/2001 rendeletet alkalmazni kell az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) birtokában lévő dokumentumokra. Nem szabályozza megszorítóan a vegyi anyag felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó ügyiratban szereplő dokumentumok felhasználását. Az említett rendelet nem írja elő ténylegesen az ügyirathoz való hozzáférésnek az érintett felekre vagy panaszosokra való korlátozását. Az 1907/2006 rendeletben foglalt rendelkezésekből tehát nem következik általános vélelem. Nem fogadható el ezért az, hogy az e rendeletben előírt engedélyezési eljárásban az ECHA‑val közölt dokumentumokat olyannak kell tekinteni, mint amelyek teljes körűen és nyilvánvalóan az engedélykérők kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak.

   Ebből következően az emberi jogok európai egyezményének 8. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke nem értelmezhető olyan rendelkezésként, amely a magánjogi jogalanyok kereskedelmi tevékenységével összefüggésben kiállított dokumentumok tekintetében automatikus kivételt teremt a közzététel elve alól. Az ilyen típusú dokumentumokhoz való hozzáférés iránt harmadik személy által előterjesztett kérelem esetében ugyanis mindegyik dokumentumot konkrétan és egyenként kell vizsgálni, kivéve azokat, amelyek esetében az uniós bíróság elismerte a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását.

   (vö. 34., 37., 39., 40., 163. pont)

2.  Valamely vegyi anyag felhasználásának engedélyezése iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet szabályozza, amely uniós eljárást ír elő a vegyi anyagok felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. Az említett rendelet 118. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletet alkalmazni kell az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) birtokában lévő dokumentumokra. Ebből az következik, hogy a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférésnek az 1049/2001 rendelet (4) preambulumbekezdése és 1. cikke szerinti elvét főszabály szerint tiszteletben kell tartani az ECHA birtokában lévő dokumentumok esetében. A dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvére mindazonáltal köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló korlátozások vonatkoznak. Az 1049/2001 rendelet – különösen (11) preambulumbekezdésében és 4. cikkében – ugyanis olyan kivételrendszert határoz meg, amely kötelezi az intézményeket és a szervezeteket, hogy megtagadják a dokumentumok közzétételét, ha az ilyen érdeket sértene.

   Az engedély iránti kérelem keretében benyújtott tudományos kutatásokra és azok tartalmára vonatkozó információkhoz való hozzáférés iránti kérelmet illetően nem állapítható meg, hogy önmagában azzal, hogy közzéteszik ezeknek a nyilvánosság számára hozzáférhető, leíró jellegű adatoknak az összeállítását, megsérthetnék az engedélykérő kereskedelmi érdekeinek védelmét. Márpedig ez utóbbinak bizonyítani kell, hogy az adott ügyben a tudományos adatok említett összeállítása mennyiben minősülne érzékeny kereskedelmi adatnak, és hogy a közzétételük sértené a kereskedelmi érdekeit. Még ha el is kellene fogadnunk, hogy az engedélykérőnek az információk rendszerezésére irányuló munkája valamilyen kereskedelmi értéket hordoz magában, az általa az összeállítás során tett megállapítások csak akkor tartoztak volna az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében biztosított védelem alá tartozó kereskedelmi érdekek körébe, ha valamilyen többletértéket hordoztak volna magukban – azaz, ha a megállapításai például olyan új tudományos következtetéseket vagy olyan invenciózus stratégiára vonatkozó megfontolásokat tartalmaztak volna, amelyeknek köszönhetően a vállalkozás kereskedelmi előnyre tehetne szert a versenytársaival szemben.

   (vö. 50., 51., 60., 67. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 52–54. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 55., 56. pont)

5.  Az eljárási szabályzat 48. cikke 2. §‑ának első bekezdése értelmében az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel. Elfogadhatónak kell tekinteni azt a jogalapot, amely a korábban közvetlenül vagy közvetve már előadott jogalap kibővítése, és azzal szoros összefüggésben van. Egyébiránt az eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §‑ában foglalt tilalom csak az új jogalapokra vonatkozik, és nem ellentétes vele, ha a felperesek a keresetlevélben már szereplő jogalapok alátámasztására szolgáló új cikkekre hivatkoznak.

   (vö. 91. pont)

6.  A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 119. cikke (1) bekezdésének f) pontjából és a rendelet I. mellékletéből is következik, hogy a DNEL‑ (származtatott hatásmentes szint) és PNEC‑értékeknek (becsült hatásmentes koncentráció) megfelelő adatoknak az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából betöltött jelentőségére tekintettel az anyagok kémiai biztonsági értékelésének és az abból származó adatoknak az összes azonosított felhasználást és az anyag életciklusának valamennyi fázisát érinteniük kell, és ezeket az adatokat közzé kell tenni. A fent említett közzétételi kötelezettség az engedélyezés iránti kérelemhez csatolt kémiai biztonsági jelentésben szereplő DNEL‑ és PNEC‑értékekre vonatkozik.

   Az 1907/2006 rendelet 119. cikke (1) bekezdésének f) pontjában szereplő információk közzétételére irányuló kötelezettség a DNEL‑ és PNEC‑értékek származtatási, illetve predikciós módszerére és más értékekkel való korrelációjukra vonatkozó minimális információkra terjed ki. Ezek a minimális információk ugyanis elengedhetetlenek annak megértéséhez, hogy mit jelentenek a DNEL‑ és PNEC‑értékek, és annak meghatározásához, hogy mivel függenek össze. El kell tehát ismerni, hogy ha az értékeket a jelentésük megmagyarázása nélkül tennék közzé, akkor a fent említett rendelkezés nem érvényesülne hatékonyan.

   (vö. 105., 108. pont)

7.  Amennyiben a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS) érintett területen már létezik uniós szabályozás, akkor az uniós jog az irányadó, ami azzal a kötelezettséggel jár, hogy amennyiben lehetséges, a TRIPS‑megállapodással összhangban lévő értelmezést kell alkalmazni, anélkül hogy ugyanakkor közvetlen hatállyal ruháznánk fel e megállapodás szóban forgó rendelkezését.

   E tekintetben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletet és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendeletet úgy kell értelmezni, mint amelyek arra irányulnak, hogy összhangban álljanak a TRIPS‑megállapodás 39. cikke (2) és (3) bekezdésének tartalmával. Ez utóbbi rendelkezés azonban nem jelentheti azt, hogy a szellemi tulajdonjogok számára biztosított védelem korlátlan elsőbbséget élvez a vegyi anyagok felhasználásának engedélyezése iránti kérelem keretében benyújtott információk közzététele mellett szóló vélelemmel szemben. Ebben az értelemben egy olyan felfogás, amely szerint valamely vegyi anyag engedélyezésére irányuló eljárás keretében benyújtott információk a TRIPS‑megállapodás 39. cikkének (2) bekezdése értelmében kereskedelmi titoknak (bizalmas információknak) minősülnek, az 1907/2006 rendelet 119. cikke alkalmazásának mellőzéséhez vezetne. Ez a felfogás azonban nem fogadható el, mivel valójában annak vitatását eredményezi, hogy ez a rendelkezés a TRIPS‑megállapodás 39. cikkének (2) és (3) bekezdésére tekintettel jogszerű.

   (vö. 116., 149., 151. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 123., 124. pont)

9.  A valamely vegyi anyag felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos eljárás keretében benyújtott kémiai biztonsági jelentésben és az alternatív anyagokról készült elemzésben szereplő DNEL‑ (származtatott hatásmentes szint) és PNEC‑értékek (becsült hatásmentes koncentráció) közzétételére vonatkozó hozzáférés iránti kérelem esetében, még ha abból is indulunk ki, hogy ezek az értékek az engedélykérő kereskedelmi érdeke körébe tartoznak, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 119. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében hivatalból nyilvánosságra kell őket hozni. Az ezen információkhoz való hozzáférésre irányuló kötelezettséget ugyanezen rendelet (117) preambulumbekezdése azzal indokolja, hogy az uniós polgárok számára biztosítani kell az olyan vegyi anyagokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, amelyekkel érintkezésbe kerülhetnek, hogy lehetőségük legyen arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a vegyi anyagok felhasználásáról.

   Az 1907/2006 rendelet 119. cikkének (1) bekezdéséből és (117) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó szerint az ott említett információk közzététele igen jelentős kérdésnek számít. Az uniós jogalkotó maga is mérlegelte az érdekeket, majd azt a következtetést vonta le, hogy a DNEL‑ és PNEC‑értékekre vonatkozó információk közzétételéhez fűződő érdek nagyobb súllyal esik latba, mint az engedélykérőnek az információk közzé nem tételéhez fűződő érdeke, mivel ezek az információk a létező legfontosabb – nevezetesen az emberi egészséget és a környezetet érintő – érdekekre vonatkoznak. Ezek a megfontolások alátámasztják azt, hogy az átláthatóság elve olyan különös nyomatékkal bír, amely előbbre való lehet az említett információk közzétételének megtagadását igazoló esetleges okoknál. Ugyanez érvényes az okfejtésekben, a módszerekben és az észrevételekben szereplő NOAEL expozíciós értékekre, azaz az észlelhető kedvezőtlen hatás nélküli legnagyobb koncentrációra vonatkozó értékekre.

   (vö. 127–129. pont)

10.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 133. pont)

11.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 161. pont)

12.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 172., 173. pont)