T‑135/1462014TJ0135EU:T:2016:6900011155TA TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (ötödik tanács)2016. február 4. (
)
„Közösségi védjegy — Felszólalási eljárás — A kicktipp közösségi szóvédjegy bejelentése — A korábbi nemzeti KICKERS szóvédjegy — A 2868/95/EK rendelet 19. szabálya — A 2868/95 rendelet 98. szabályának (1) bekezdése — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség hiánya — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”
A T‑135/14. sz. ügyben,
a Kicktipp GmbH (székhelye: Düsseldorf [Németország], képviseli: A. Dreyer ügyvéd)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: I. Harrington, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban:
a Società Italiana Calzature Srl (székhelye: Milánó [Olaszország], képviseli: G. Cantaluppi ügyvéd),
az OHIM második fellebbezési tanácsának a Società Italiana Calzature Srl és a Kicktipp GmbH közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2013. december 12‑én hozott határozata (R 1061/2012‑2. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),
tagjai: A. Dittrich elnök (előadó), J. Schwarcz és V. Tomljenović bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2014. február 20‑án benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2014. május 27‑én benyújtott ellenkérelmére,
tekintettel a beavatkozó félnek a Törvényszék Hivatalához 2014. június 24‑én benyújtott ellenkérelmére,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2014. október 7‑én benyújtott válaszra,
tekintettel a felek által a Törvényszék írásbeli kérdésére adott válaszokra,
tekintettel arra, hogy a felek az írásbeli szakasz lezárásáról való értesítéstől számított egy hónapos határidőn belül nem kérték tárgyalás kitűzését, és ennélfogva a Törvényszék úgy döntött, hogy 1991. május 2‑i eljárási szabályzatának 135a. cikke alapján a kereset elbírálására az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet ( 1 )
[omissis]
A felek kérelmei
16 |
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
17 |
Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
18 |
A beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
A jogkérdésről
[omissis]
2. Az ügy érdeméről
[omissis]
A 2868/95 rendelet 19. szabálya (1) és (2) bekezdésének megsértésére alapított, első jogalapról
[omissis]
Az első jogalap megalapozottságáról
[omissis]
– Arról a kérdésről, hogy a megújítási igazolás bemutatása elegendő lehet‑e azon védjegy létezésének, érvényességének és oltalma terjedelmének bizonyításához, amelyre a felszólalást alapítják
55 |
A felperes hangsúlyozza, hogy a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint a felszólalónak be kell nyújtania a felszólalás alapját képező védjegy lajstromozási igazolásának másolatát, és adott esetben annak legújabb megújítási igazolásának másolatát, miközben a beavatkozó fél csak a megújítási igazolást nyújtotta be. |
56 |
Azt kell megállapítani, hogy a beavatkozó fél valóban nem nyújtotta be a korábbi védjegy lajstromozási igazolását. Ugyanis, a felszólalási beadvány mellékleteként csupán a legújabb megújítási kérelemre vonatkozó igazolást nyújtotta be, a 2010. november 8‑i beadványának mellékleteként pedig egy megújítási igazolást. |
57 |
Ezenfelül emlékeztetni kell arra, hogy a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének első mondata szerint a felszólalónak be kell nyújtania „a korábbi védjegye létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát”. A 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének második mondata arra utal, hogy a felszólalónak mely bizonyítékokat kell „különösen” benyújtania. |
58 |
A 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének a) pontja ii. alpontjának francia nyelvű változata szerint a felszólalónak a közösségi védjegytől eltérő korábbi lajstromozott védjegy lajstromozási igazolását „és” adott esetben legújabb megújítási igazolását kell benyújtania. E megszövegezés alapján tehát a felszólalónak főszabály szerint be kell nyújtania a lajstromozási igazolást, akkor is, ha benyújtja a megújítási igazolást. E rendelet többi nyelvi változata azt erősíti meg, hogy főszabály szerint a lajstromozási igazolást is be kell nyújtani, hiszen e nyelvi változatok szintén az „és” kötőszó megfelelőit tartalmazzák, például az angolban az „and” kötőszót, a spanyolban az „y” kötőszót, az olaszban az „ed” kötőszót, a portugálban az „e” kötőszót, a hollandban pedig az „en” kötőszót. |
59 |
Kétségtelen viszont, hogy a 2868/95 rendelet német nyelvű változatában a 19. szabály (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja az „oder” (vagy) kötőszót alkalmazza. Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy a szóban forgó rendelkezés francia, angol, spanyol, olasz, portugál és holland változata egyaránt az „és” kötőszót vagy annak adott nyelvi megfelelőjét tartalmazza, annak a körülménynek, hogy a német változat az „oder” kötőszót alkalmazza, nincs döntő jelentősége. |
60 |
A 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának utolsó mondatrésze szerint a felszólaló „a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolatát” is benyújthatja. |
61 |
E tekintetben felmerül a kérdés, hogy az egyenértékű dokumentum benyújtásának lehetősége kizárólag a megújítási igazolásra vonatkozik‑e, vagy pedig mindkét említett igazolás benyújtásának kötelezettségére, vagyis mind a lajstromozási, mind a megújítási igazolásra. Nyelvtani szempontból mindkét értelmezés lehetséges. Ugyanis a „ha a védjegyet lajstromba vették, a megfelelő lajstromozási igazolás és adott esetben a legújabb megújítási igazolás másolata, amely feltünteti, hogy a védjegy oltalmának időtartama meghaladja az (1) bekezdésben említett határidőt és annak bármilyen meghosszabbítását, vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata” szövegű mondatrészben az „egyenértékű dokumentum” elem vonatkozhat akár mindkét elemre, nevezetesen mind a lajstromozási igazolásra, mind a megújítási igazolásra, vagy vonatkozhat csupán a második elemre. |
62 |
E rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az egyenértékű dokumentum benyújtásának lehetősége nem csak a megújítási igazolásra vonatkozik, hanem mind a lajstromozási igazolásra, mind a megújítási igazolásra. Ugyanis, a lajstromozási igazolás benyújtására vonatkozó követelmény nem önmagában vett célt szolgál, hanem arra szolgál, hogy lehetővé tegye az OHIM számára, hogy hitelt érdemlő bizonyíték álljon rendelkezésére azon védjegy létezésére vonatkozóan, amelyre a felszólalást alapítják. Emlékeztetni kell arra, hogy a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy a felszólalónak be kell nyújtania a korábbi védjegye létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének „bizonyítékát”, továbbá arra, hogy a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének második mondata csupán egy pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen iratokat kell e „bizonyíték” szolgáltatása érdekében benyújtani. A 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének teleologikus értelmezése alapján tehát arra lehet következtetni, hogy végeredményben azon van a lényeg, hogy hitelt érdemlő „bizonyíték” álljon az OHIM rendelkezésére a felszólalás alapját képező korábbi védjegy létezésére, érvényességére és oltalmának terjedelmére vonatkozóan. |
63 |
Az ugyanazon információkat tartalmazó dokumentum benyújtása, mint amelyek az illetékes hatóságtól származó lajstromozási igazolásban is szerepelnek, eleget tesz e követelménynek. Nem követelhető meg a felszólalótól, hogy lajstromozási igazolást nyújtson be, amikor benyújt egy, az ugyanezen hatóságtól származó dokumentumot, amely ennélfogva éppen annyira hiteles, mint maga a lajstromozási igazolás, és az összes szükséges információt tartalmazza. |
64 |
Így tehát benyújtható „egyenértékű dokumentum” is, amely ugyanúgy megfelel, mint a lajstromozási igazolás vagy a megújítási igazolás. Az is lehetséges, hogy a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett második elem, nevezetesen a megújítási igazolás képezi az első elem, vagyis a lajstromozási igazolás „egyenértékű dokumentumát”. Ugyanis, amikor a megújítási igazolás a felszólalás alapját képező védjegy létezésére, érvényességére és oltalmának terjedelmére vonatkozóan az összes szükséges információt tartalmazza, e dokumentum benyújtása képezi a felszólalónak az 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének első mondata értelmében vett „korábbi védjegye létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát”. Emlékeztetni kell arra, hogy a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdésének teleologikus értelmezése alapján a dokumentum tartalma a meghatározó, valamint az a tény, hogy az az illetékes hatóságtól származik. |
65 |
Az előbbiekből következik, hogy a megújítási igazolás benyújtása elegendő a felszólalás alapját képező védjegy létezésének, érvényességének és oltalma terjedelmének bizonyításához, amennyiben minden ezzel kapcsolatos szükséges információt tartalmaz. [omissis] |
– A felszólalási beadványhoz mellékelt dokumentumok elégséges mivoltáról
[omissis]
71 |
A felperes e tekintetben hangsúlyozza, hogy a 2868/95 rendelet 98. szabályának (1) bekezdése szerint, ha valamely irat fordítását kell benyújtani, a fordításnak azonosítania kell azt az iratot, amelyre hivatkozik, és követnie kell az eredeti irat felépítését és tartalmát. |
72 |
A jelen esetben a beavatkozó fél által szolgáltatott fordítás nem tartalmaz kifejezett utalást arra, hogy melyik az az eredeti irat, amelynek a fordítását tartalmazza. Ugyanakkor, ilyen kifejezett utalásra nincs szükség azon irat beazonosításához, amelyre a fordítás vonatkozik, amennyiben az eredeti iratot és a fordítást együtt nyújtják be. A jelen esetben az OHIM ügyirataiból kiderül, hogy a fordítás közvetlenül az eredeti irat után szerepel. E körülményekre tekintettel nincs kétség azt illetően, hogy a fordítás melyik eredeti dokumentumra vonatkozik. [omissis] |
74 |
Hangsúlyozni kell, hogy amikor a megújítást megfelelő időn belül kérelmezték, de az illetékes hatóság még nem döntött a kérelemről, elegendő a kérelem benyújtásának igazolását benyújtani, amennyiben az az illetékes hatóságtól származik, és a védjegy lajstromozására vonatkozó valamennyi olyan szükséges információt tartalmaz, amely a lajstromozási igazolásból kiderülne. Ugyanis, ha a felszólalás alapját képező védjegy oltalmát még nem újították meg, a védjegyjogosult nem fogja tudni benyújtani a megújítási igazolást, így őt nem lehet szankcióval sújtani azon időtartam miatt, amelyre az illetékes hatóságnak a kérelméről való döntéshez szüksége van. Ugyanezen elgondolás derül ki egyébként a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjából is, amely szerint, ha a védjegyet még nem lajstromozták, elegendő benyújtani a bejelentés benyújtására vonatkozó igazolás másolatát. |
75 |
Ezzel szemben, amikor a felszólalás alapját képező védjegyet már lajstromozták, a 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint nem elegendő a bejelentés benyújtására vonatkozó igazolás benyújtása. Ilyen esetben már a lajstromozási igazolást vagy az azzal egyenértékű dokumentumot kell benyújtani. Ugyanezen elgondolás alapján szintén nem elegendő a megújítási kérelem benyújtását tanúsító igazolás benyújtása olyankor, ha a megújítás már megtörtént. [omissis] |
A fenti indokok alapján A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
|
Dittrich Schwarcz Tomljenović Kihirdetve Luxembourgban, a 2016. február 5‑i nyilvános ülésen. Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.
( 1 ) A jelen ítéletnek csak azok a pontjai kerülnek ismertetésre, amelyek közzétételét a Törvényszék hasznosnak tartja.