9.2.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 46/31 |
A Törvényszék T-306/12. sz., Darius Nicolai Spirlea és Mihaela Spirlea kontra Európai Bizottság ügyben 2014. szeptember 25-én hozott ítélete ellen a Svéd Királyság által 2014. december 5-én benyújtott fellebbezés
(C-562/14. P. sz. ügy)
(2015/C 046/37)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Svéd Királyság (képviselő: C. Meyer-Seitz)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Darius Nicolai Spirlea és Mihaela Spirlea, Dán Királyság, Finn Köztársaság, Cseh Köztársaság és Spanyol Királyság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
— |
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a T-306/12. sz. ügyben 2014. szeptember 25-én hozott ítéletét, |
— |
semmisítse meg az Európai Bizottság 2012. június 21-i, azon határozatát, amely megtagadta D. N. Spirlea-val és M. Spirlea-val szemben a kérelmezett dokumentumokhoz való hozzáférést, és |
— |
az Európai Bizottságot kötelezze a Svéd Királyság költségeinek a viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező három jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap keretében a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: átláthatósági rendelet) 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdését annak megállapításakor, hogy a Bizottság a vizsgálatokra vonatkozó kivétel alkalmazása esetében a határozatát alapíthatja arra az általános vélelemre, hogy az EU Pilot eljárásban a hozzáférést meg kell tagadni, amennyiben az a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás esetleges megindítását megelőző szakasznak minősül, valamint annak megállapításakor, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot azáltal, hogy az átláthatósági rendelet fent említett rendelkezését úgy értelmezte, hogy az EU Pilot eljáráshoz kapcsolódó ügyekben a kérelmezett dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadhatja a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálata nélkül.
A második jogalap keretében a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte az átláthatósági rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdését annak megállapításakor, hogy a Bizottság azon értékelése, mely szerint nem áll fenn az átláthatósági rendelet 4. cikke (2) utolsó része értelmében vett nyomós közérdek, nem hibás.
A harmadik jogalap keretében a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte az uniós jogot annak megállapításakor, hogy az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset tárgyát képező jogi aktus jogszerűségét a jogi aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi elemek függvényében kell elbírálni abban az esetben is, ha a célnak az átláthatósági rendelet szerint történő mérlegeléséről van szó.
(1) HL L 145., 43. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.