A Törvényszék (második tanács) T-425/11. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2014. szeptember 11-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2014. november 21-én benyújtott fellebbezés

(C-530/14 P. sz. ügy)

(2015/C 026/23)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar és P. J. Loewenthal)

A másik fél az eljárásban: Görög Köztársaság

A fellebbező kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés egyetlen fellebbezési jogalapon alapul: a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annak megállapításakor, hogy a vitatott intézkedés nem biztosít előnyt a nyilvános kaszinók számára. A Bizottságnak ez az egyetlen fellebbezési jogalapja három részre tagolódik.

Elsősorban, a megtámadott ítélet 52–58. pontjában a Törvényszék megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annak megállapításakor, hogy a nyilvános kaszinók nem jutnak előnyökhöz a vitatott intézkedés alapján valamennyi belépő ügyfél esetében alkalmazott alacsonyabb összegű illeték megfizetéséből, mivel a befizetett összegek a nyilvános és a magántulajdonú kaszinók által beszedett belépőjegy-árak 80 %-ának feleltek meg.

Másodsorban, a megtámadott ítélet 59–68. pontjában a Törvényszék megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annak megállapításakor, hogy nem elegendő az, ha a Bizottság a vitatott intézkedés révén biztosított előnyt közvetlen de iure adóügyi megkülönböztetésnek minősíti, hanem a Bizottságnak az előny fennállását a vitatott intézkedésből eredő következmények gazdasági elemzésére kellett volna alapítania.

Harmadsorban, a megtámadott ítélet 74–80. pontjában a Törvényszék megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését egyrészről annak megállapításakor, hogy az ingyenes belépés gyakorlata nem erősítheti meg a vitatott intézkedésből származó előnyt, mivel ez az intézkedés nem biztosított előnyt, másrészről pedig annak megállapításakor, hogy ahhoz, hogy ennek az érvnek helyt lehessen adni, a Bizottságnak bizonyítania kellett volna azt, hogy a gyakorlatban az ingyenesen biztosított belépőjegyek száma túlságosan magas volt az e gyakorlatot engedélyező görög jogszabály célkitűzéséhez képest, következésképpen pedig sértette a szóban forgó nemzeti jogszabályban előírt feltételeket.