C‑614/14. sz. ügy

Atanas Ognyanov

elleni

büntetőeljárás

(a Sofiyski gradski sad [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — EUMSZ 267. cikk — A Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikke — Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalma — A nemzeti bíróságot az ügy elintézéséből az ügy ténybeli és jogi hátterének az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben történt megállapítása folytán ideiglenes álláspont kifejtése miatt kizáró nemzeti szabály — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — A 47. cikk második bekezdése és a 48. cikk (1) bekezdése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2016. július 5.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalma – A kérdést előterjesztő bíróságot az alapügy ténybeli és jogi hátterének bemutatása miatt annak elintézéséből kizáró nemzeti jogszabály

   (EUMSZ 267. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés és 48. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 94. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A nemzeti bíróság hatásköre – A jogvita tényállásának megállapítása és értékelése – Kezdeti értékelésének a Bíróság ítéletének kihirdetését követő módosulása – A nemzeti bíróságot terhelő azon kötelezettség, hogy az uniós jog Bíróság által elfogadott értelmezésének teljes érvényesülését biztosítsa

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Európai uniós jog – Elsőbbség – Ellentétes nemzeti jog – A meglévő normák ipso iure alkalmazhatatlansága – A nemzeti jog uniós joggal ellentétes értelmezésén alapuló ítélkezési gyakorlat módosítására vonatkozó kötelezettség

   (EUMSZ 267. cikk)

1.  Az EUMSZ 267. cikket és a Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdésével és 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes egy olyan módon értelmezett nemzeti szabály, amely a kérdést előterjesztő bíróságot arra kötelezi, hogy az zárja ki magát a Bíróság előtt folyamatban lévő ügy elintézéséből amiatt, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelme keretében bemutatta az ügy ténybeli és jogi hátterét.

   Amikor ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében kifejti az alapügy ténybeli és jogi hátterét, csupán az EUMSZ 267. cikkből és az eljárási szabályzat 94. cikkéből eredő követelményeket teljesíti. Ezért az, hogy e bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben bemutatja az alapügy releváns ténybeli és jogi hátterét, az előzetes döntéshozatal mechanizmusában benne rejlő együttműködési követelmény teljesítését jelenti, és önmagában nem korlátozza sem a Charta 47. cikkének második bekezdésében kimondott pártatlan bírósághoz fordulás jogát, sem a 48. cikkének (1) bekezdésében biztosított, az ártatlanság vélelméhez való jogot. E tekintetben az olyan nemzeti szabály, amely az adott ügy ténybeli és jogi hátterének az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben történő bemutatását az elfogultság egyik esetének minősíti, azzal a veszéllyel járhat, hogy a nemzeti bíróság – elkerülendő mind az ügy elintézéséből való kizárást és a fegyelmi szankciókat, mind az elfogadhatatlan előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztését – inkább tartózkodik kérdéseknek a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra való előterjesztésétől. Így az ilyen szabály sérti a nemzeti bíróságok EUMSZ 267. cikkben elismert jogkörét, következésképpen pedig az előzetes döntéshozatali mechanizmussal a Bíróság és a nemzeti bíróságok között létesített együttműködés hatékonyságát.

   (vö. 22., 23., 25., 26. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az uniós jogot és különösen az EUMSZ 267. cikket akként kell értelmezni, hogy az nem teszi kötelezővé, de nem is tiltja, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozat kihirdetését követően újra meghallgassa a feleket vagy újabb bizonyítási cselekményeket végezzen – ami az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben tett ténybeli és jogi megállapításainak megváltoztatását teheti szükségessé –, feltéve hogy e bíróság az uniós jognak az Európai Unió Bírósága által elfogadott értelmezésének teljes érvényesülését biztosítja.

   (vö. 30. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  Az uniós jogot akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a kérdést előterjesztő bíróság olyan – az uniós jogba ütköző – nemzeti szabályt alkalmaz, amely a nemzeti ítélkezési gyakorlat szerinti értelmezésében e bíróságot arra kötelezi, hogy az zárja ki magát valamely folyamatban lévő ügy elintézéséből amiatt, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelme keretében bemutatta az ügy ténybeli és jogi hátterét. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis köteles az EUMSZ 267. cikk teljes érvényesülését akként biztosítani, hogy szükség esetén – bírói hatalmánál fogva – mellőzi a nemzeti rendelkezés uniós joggal össze nem egyeztethető értelmezésének alkalmazását.

   (vö. 36., 37. pont és a rendelkező rész 3. pontja)