C‑572/14. sz. ügy

Austro‑Mechana Gesellschaft zur Wahrnehmung mechanisch‑musikalischer Urheberrechte GmbH

kontra

Amazon EU Sàrl és társai

(az Oberster Gerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — 44/2001/EK rendelet — Joghatóság a polgári és kereskedelmi ügyekben — Az 5. cikk 3. pontja — »Jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek« fogalma — 2001/29/EK irányelv — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja — Többszörözési jog — Kivételek és korlátozások — Magáncélra szolgáló többszörözés — Méltányos díjazás — Nemfizetés — A 44/2001/EK rendelet 5. cikke 3. pontjának hatálya alá tartozás lehetősége”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. április 21.

Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Fogalom – A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti méltányos díjazási rendszert átültető nemzeti szabályozás értelmében járó díjazás megfizetése iránti kereset – Bennfoglaltság – A díjazásnak egy szerzői jogi közös jogkezelő szervezet számára történő megfizetésére vonatkozó kötelezettség – Hatás hiánya

(44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont; 2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés, b) pont)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett, jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek hatálya alá tartozik az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti méltányos díjazási rendszert átültető nemzeti szabályozás értelmében járó díjazás megfizetésére irányuló kérelem, amely szabályozás szerint a szerzőt méltányos díjazás illeti meg, ha a sugárzott, a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott vagy kereskedelmi célból kép‑ vagy hanghordozón rögzített mű jellege miatt számítani kell arra, hogy azt magáncélból többszörözni fogják, amennyiben adathordozókat hoznak kereskedelmi céllal és visszterhesen belföldi forgalomba.

A jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek fogalma ugyanis magában foglalja az összes olyan kérelmet, amely az alperes felelősségének megállapítására irányul, és amely nem kapcsolódik a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontjának a) pontja értelmében vett szerződéshez vagy szerződéses igényhez.

E tekintetben egyrészt hiányzik az ilyen kapcsolat, mivel a díjazás fizetésére vonatkozó kötelezettséget a kötelezett nem szabadon vállalta, hanem azt az említett nemzeti szabályozás írta elő a számára a védelem alatt álló művek vagy teljesítmények többszörözésére alkalmas adathordozók kereskedelmi céllal és visszterhesen történő forgalomba hozatalára tekintettel.

Másrészt az említett kérelem az alperes felelősségnek megállapítására irányul, mivel azon alapul, hogy az alperes megsértette a szóban forgó nemzeti szabályozás azon rendelkezéseit, amelyek vele szemben méltányos díjazás fizetését írják elő, és e jogsértés a felperesnek kárt okozó jogellenes cselekménynek minősül. Az említett méltányos díjazás megfizetésének hiánya ugyanis a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja értelmében vett káreseménynek minősül, mivel az említett díjazás célja, hogy a szerzők a védelem alatt álló műveikről engedélyük nélkül készített magáncélú másolatokért kártérítésben részesüljenek, ezért ezt a díjazást a szerző által elszenvedett, az engedélye nélkül készített másolatból eredő kár ellenértékének kell tekinteni. Az a körülmény, hogy e méltányos díjazást nem a kizárólagos többszörözési jog jogosultjainak kell megfizetni, akik kárának a megtérítését e díjazás célozza, hanem egy szerzői jogi közös jogkezelő szervezetnek, e tekintetben nem releváns, amennyiben a szóban forgó nemzeti szabályozás szerint kizárólag e szervezetek jogosultak az említett díjazáshoz való jog érvényesítésére.

(vö. 32., 37., 38., 43–46., 50., 53. pont és a rendelkező rész)