C‑428/14. sz. ügy

DHL Express (Italy) Srl és DHL Global Forwarding (Italy) SpA

kontra

Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato

(a Consiglio di Stato [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Versenypolitika — EUMSZ 101. cikk — 1/2003/EK rendelet — Nemzetközi áruszállítási ágazat — Nemzeti versenyhatóságok — Az európai versenyhálózat eszközeinek jogi ereje — E hálózat engedékenységi mintaprogramja — A Bizottsághoz benyújtott mentességi kérelem — A nemzeti versenyhatóságokhoz benyújtott egyszerűsített mentességi kérelem — E két kérelem közötti kapcsolat”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. január 20.

  1. Verseny — Uniós szabályok — Az együttműködésről, illetve a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemények — Az európai versenyhálózat keretében kidolgozott engedékenységi mintaprogram

    (EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet; 2004/C 101/03 és 2006/C 298/11 bizottsági közlemények)

  2. Verseny — Uniós szabályok — Az együttműködésről, illetve a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemények — Az uniós engedékenységi program és a tagállami engedékenységi programok önállósága — Az érintett vállalkozások azon kötelezettsége, hogy külön mentességi kérelmet nyújtsanak be egyrészt a Bizottsághoz, másrészt pedig az illetékes nemzeti hatóságokhoz

    (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet)

  3. Verseny — Uniós szabályok — Az együttműködésről, illetve a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemények — Az európai versenyhálózat keretében kidolgozott engedékenységi mintaprogram

    (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet; 2004/C 101/03 és 2006/C 298/11 bizottsági közlemények)

  4. Verseny — Uniós szabályok — Az együttműködésről, illetve a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemények — Az európai versenyhálózat keretében kidolgozott engedékenységi mintaprogram

    (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet; 2004/C 101/03 és 2006/C 298/11 bizottsági közlemények)

  1.  Az uniós jog rendelkezéseit, különösen az EUMSZ 101. cikket és az 1/2003/EK rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az európai versenyhálózat keretében elfogadott eszközök, különösen e hálózat engedékenységi mintaprogramja nem kötelező erejű a nemzeti versenyhatóságokra nézve.

    (vö. 33., 35., 36., 42., 44. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  A nemzeti versenyhatóságok engedékenységi programokat fogadhatnak el, amely programok mindegyike független nem csupán a többi nemzeti programhoz képest, hanem az uniós engedékenységi programhoz képest is. Az uniós engedékenységi program és a tagállami engedékenységi programok közötti kapcsolatot jellemző párhuzamos fennállás és önállóság a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok párhuzamos hatásköreire vonatkozóan az 1/2003 rendelet által felállított rendszer kifejeződése.

    Ebből az következik, hogy olyan kartell esetén, amely több tagállamban is kifejthet versenyellenes hatást, és ennélfogva különböző nemzeti versenyhatóságok, illetve a Bizottság beavatkozására adhat okot, az érintett kartellben való részvétele alapján az engedékenységi rendszerben részesülni kívánó vállalkozás érdekében áll, hogy mentességi kérelmet nyújtson be nemcsak a Bizottsághoz, hanem az adott esetben az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozóan hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz is.

    E kérelmek önállósága közvetlenül abból ered, hogy uniós szinten nem létezik az EUMSZ 101. cikket sértő kartellben részt vevő vállalkozások önfeljelentésének egységes rendszere. Ezt az önállóságot egyébiránt nem befolyásolja az a körülmény, hogy a különböző kérelmek tárgya ugyanaz a versenyjogi jogsértés.

    (vö. 57–60. pont)

  3.  Az uniós jog rendelkezéseit, különösen az EUMSZ 101. cikket és az 1/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy semmiféle olyan jogi kapcsolat nem áll fenn a vállalkozás által ugyanazon kartellra vonatkozóan a Bizottság elé terjesztett vagy terjeszteni tervezett mentességi kérelem és valamely nemzeti versenyhatósághoz benyújtott egyszerűsített kérelem között, amelynek következtében e hatóság köteles lenne az egyszerűsített kérelmet a mentességi kérelem fényében értékelni. E tekintetben nem releváns az a körülmény, hogy az egyszerűsített kérelem hűen tükrözi‑e a Bizottsághoz benyújtott kérelem tartalmát, vagy sem.

    Egy ilyen jogi kapcsolat ugyanis megkérdőjelezné a különböző kérelmek önállóságát, következésképpen magának az egyszerűsített kérelmek rendszerének értelmét. Ez a rendszer azon az elven alapul, amely szerint uniós szinten nem létezik egy egységes engedékenység iránti kérelem vagy a kiegészítő kérelmekkel párhuzamosan előterjesztett elsődleges kérelem, hanem a Bizottsághoz benyújtott engedékenység iránti kérelmek és a nemzeti versenyhatóságokhoz benyújtott egyszerűsített kérelmek léteznek, amelyek értékelése kizárólag a címzett hatóságok feladata.

    Egyébiránt, amennyiben a valamely nemzeti versenyhatósághoz benyújtott egyszerűsített kérelem tárgya szűkebb a Bizottsághoz benyújtott mentességi kérelem tárgyánál, ez a nemzeti hatóság nem köteles felvenni a kapcsolatot a Bizottsággal vagy magával a vállalkozással annak megállapítása érdekében, hogy ez a vállalkozás az ezen mentességi kérelem állítólagos tárgyát képező, de az említett egyszerűsített kérelem által nem érintett ágazatban tanúsított jogsértő magatartásokra vonatkozóan feltárt‑e konkrét példákat. Egy ilyen kötelezettség azzal a veszéllyel járna, hogy gyengítené az engedékenységet kérelmezők együttműködési kötelezettségét, amely valamennyi engedékenységi program egyik alapeleme. E körülmények között a nemzeti versenyhatóságokhoz engedékenység iránti kérelmet benyújtó vállalkozás feladata arról megbizonyosodni, hogy az általa benyújtott valamennyi kérelem mellőzi a pontatlanságot a terjedelmét illetően.

    (vö. 61., 63., 64., 67. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

  4.  Az uniós jog rendelkezéseit, különösen az EUMSZ 101. cikket és az 1/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha egy nemzeti versenyhatóság egyszerűsített mentességi kérelmet fogad el egy olyan vállalkozástól, amely a Bizottsághoz nem teljes mentesség iránti kérelmet, hanem bírságcsökkentés iránti kérelmet terjesztett elő.

    E tekintetben az a tény, hogy az európai versenyhálózat (ECN) engedékenységi mintaprogramja adott esetben nem írja elő kifejezetten a Bizottsághoz bírságcsökkentés iránti kérelmet előterjesztő vállalkozás azon lehetőségét, hogy egyszerűsített mentességi kérelmet nyújtson be a nemzeti versenyhatóságokhoz, nem értelmezhető úgy, hogy kizárja azt, hogy ezek a hatóságok minden esetben elfogadjanak ilyen egyszerűsített kérelmet. Az ECN mintaprogramjának a nemzeti versenyhatóságokra nézve kötelező erejének hiánya ugyanis egyrészt azzal a hatással jár, hogy nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy engedékenységi rendszerükbe beépítsék az ECN engedékenységi mintaprogramjának rendelkezéseit, másrészt pedig, hogy nem is tiltja meg számukra azt, hogy nemzeti szinten olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek e mintaprogramban nem szerepelnek, vagy amelyek ez utóbbitól eltérnek, amennyiben ezt a hatáskört az uniós jogot, különösen az EUMSZ 101. cikket és az 1/2003 rendeletet tiszteletben tartva gyakorolják. E tekintetben az EUMSZ 101. cikk hatékony alkalmazása nem zár ki egy olyan nemzeti engedékenységi rendszert, amely lehetővé teszi egy olyan vállalkozás egyszerűsített mentességi kérelmének elfogadását, amely a Bizottsághoz nem nyújtott be teljes mentesség iránti kérelmet.

    E körülmények között nem zárható ki, hogy egy olyan vállalkozás, amely nem elsőként nyújtott be mentességi kérelmet a Bizottsághoz, és amely következésképpen csupán bírságcsökkentésben részesülhet, egy egyszerűsített mentességi kérelem benyújtásával elsőként tájékoztathatja a nemzeti versenyhatóságot az adott kartell létezéséről. Ilyen helyzetben, amennyiben a Bizottság nem folytatja le a nemzeti hatóságnak bejelentettel megegyező tényállásra vonatkozó vizsgálatát, az érintett vállalkozás a nemzeti engedékenységi rendszer alapján teljes mentességben részesülhet.

    (vö. 76., 77., 80., 83., 84. pont és a rendelkező rész 3. pontja)