C‑371/14. sz. ügy

APEX GmbH Internationale Spedition

kontra

Hauptzollamt Hamburg‑Stadt

(a Finanzgericht Hamburg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Kereskedelempolitika — Dömping — Nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók — 1225/2009/EK rendelet — A 11. cikk (2) bekezdése — Lejárat — 13. cikk — Kijátszás — 260/2013/EU végrehajtási rendelet — Érvényesség — A dömpingellenes vám olyan időpontban való kiterjesztése, amikor az azt bevezető rendelet már nem hatályos — A kereskedelem szerkezetének megváltozása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. december 17.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A nemzeti bíróság hatásköre — A feltett kérdések szükségességének és relevanciájának mérlegelése — Valamely uniós rendelet érvényességének megállapítására vonatkozó kérelmek — A Bíróság azon kötelezettsége, hogy az alapeljárásban részt vevő valamely fél részéről hivatkozott, de a kérdést előterjesztő bíróság által nem említett érvénytelenségi okokat vizsgálja — Hiány

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Közös kereskedelempolitika — A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés — Megkerülés — Dömpingellenes vám kiterjesztése — A 260/2013 rendelet érvényessége — A dömpingellenes vám lejáratát követően e vám visszaható hatályú kiterjesztéséről szóló rendelet elfogadása — Megengedhetőség — Feltételek

   (1458/2007 tanácsi rendelet, 1225/2009 tanácsi rendelet, 13. cikk, és 260/2013 tanácsi rendelet)

3. Közös kereskedelempolitika — A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés — Az intézmények mérlegelési jogköre — Bírósági felülvizsgálat — Korlátok

   (1225/2009 és 260/2013 tanácsi rendeletek)

4. Közös kereskedelempolitika — A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés — Megkerülés — Dömpingellenes vám kiterjesztése — A 260/2013 rendelet érvényessége — Kijátszás megállapítása — A Bizottságra háruló bizonyítási teher — A kijátszásnak az egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesén alapuló megállapítása — Megengedhetőség — A valószínűsítő körülmények kellő összhangjának hiánya — A rendelet érvénytelensége

   (1225/2009 tanács rendelet, 13. cikk, (3) bekezdés, és 18. cikk, (1) és (6) bekezdés, és 260/2013 tanácsi rendelet)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 36–38. pont)

2.  A Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozataláról szóló 1458/2007 rendelet által kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Vietnami Szocialista Köztársaságban feladott, akár Vietnami Szocialista Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára történő kiterjesztéséről szóló 260/2013 végrehajtási rendelet érvényességét nem érinti az a körülmény, hogy a 260/2013 rendeletet akkor fogadták el, amikor az 1458/2007 rendelet már nem volt hatályban.

   Valamely uniós jogi rendelkezés, a jelen esetben az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 13. cikke tartalmának meghatározása során tekintettel kell lenni annak mind a megfogalmazására, mind az összefüggéseire és céljaira.

   E tekintetben az 1225/2009 rendelet 13. cikkét úgy kell érteni, hogy azzal nem ellentétes a dömpingellenes intézkedések kiterjesztésére vonatkozó rendeletnek az olyan időpontban történő elfogadása, amelyben ezen intézkedések már nem hatályosak, feltéve hogy egyrészt a kiterjesztés kizárólag az ezen intézkedések lejártát megelőző időszakra vonatkozik, és másrészt az érintett behozatalok nyilvántartásba vételét az 1225/2009 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kötelezővé tették, vagy adott esetben a kijátszásra vonatkozó vizsgálat megindításának az időpontjában biztosítékokat kértek annak érdekében, hogy a kiterjesztett intézkedések visszamenőleges hatályú alkalmazását e nyilvántartásba vétel időpontjától számítva lehetővé tegyék.

   (vö. 42., 55., 58., 59. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 61. pont)

4.  A bevezetett dömpingellenes intézkedések kijátszásával kapcsolatos vizsgálat keretében az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 18. cikkéből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó nem kívánt olyan jogszabályi vélelmet kialakítani, amely az érdekelt vagy érintett felek együttműködésének hiányában közvetlenül lehetővé tenné a kijátszás fennállásának megállapítását, ezáltal mentesítve az uniós intézményeket mindennemű bizonyítási követelmény alól. Figyelemmel ugyanakkor arra a lehetőségre, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján akár végleges ténymegállapítások tehetők, illetve arra, hogy az együtt nem működő, vagy csak részben együttműködő féllel szemben kevésbé kedvező bánásmódot lehet alkalmazni, mintha együttműködött volna, az uniós intézmények jogosultak egybehangzó valószínűsítő körülmények együttese alapján megállapítani az 1225/2009 rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kijátszás fennállását.

   Az 1225/2009 rendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló adatok alapján a Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozataláról szóló 1458/2007 rendelet által kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Vietnami Szocialista Köztársaságban feladott, akár Vietnami Szocialista Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára történő kiterjesztéséről szóló 260/2013 végrehajtási rendelet megállapítja, hogy az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból az Unióba importált mennyisége 2007‑ben csekély mértékű volt, és az ezen terméknek a Vietnamból az Unióba importált mennyisége ugyanezen évtől kezdődően jelentősen növekedett. Az említett 260/2013 rendeletből ellenben kitűnik, hogy az öngyújtóalkatrészeknek a Kínai Népköztársaságból Vietnamba történő kivitele az 1999‑es évtől növekedett.

   Következésképpen nem lehet megalapozottan arra a következtetésre jutni, hogy kapcsolat áll fenn egyrészt az öngyújtóalkatrészeknek a Kínai Népköztársaságból Vietnamba történő kivitelének a növekedése, és másrészt az érintett terméknek a Vietnamból az Unióba történő behozatalának a növekedése között.

   E körülmények között nem állapítható meg, hogy az uniós intézmények kellően egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesét vették alapul, amely lehetővé tette számukra annak a megállapítását, hogy az 1225/2009 rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében kijátszás áll fenn. A 260/2013 rendeletet érvénytelennek kell nyilvánítani.

   (vö. 68., 75–78. pont és a rendelkező rész)