C‑252/14. sz. ügy
Pensioenfonds Metaal en Techniek
kontra
Skatteverket
(a Högsta förvaltningsdomstolen [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal — A tőke szabad mozgása — EUMSZ 63. cikk — A nyugdíjalapok jövedelmének adózása — A belföldi illetőségű nyugdíjalapok és a külföldi illetőségű nyugdíjalapok közötti eltérő bánásmód — A belföldi illetőségű nyugdíjalapok fiktív hozam alapján számított átalányadózása — A külföldi illetőségű nyugdíjalapok számára fizetett osztalékokból származó jövedelemből levont forrásadó — Összehasonlíthatóság”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. június 2.
A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Adójogszabályok – Osztalékok adóztatása – Nemzeti szabályozás, amely a külföldi illetőségű nyugdíjalapok számára fizetett osztalékokkal szemben eltérő bánásmódot alkalmaz a belföldi illetőségű nyugdíjalapok esetében alkalmazott bánásmódhoz képest – Valamely korlátozás fennállásának megállapítása céljából a külföldi és belföldi illetőségű személyek helyzetének összehasonlítási szempontjai
(EUMSZ 63. cikk)
A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Tilalom – Eltérések – Szigorú értelmezés – Terjedelem
(EUMSZ 63. cikk, és EUMSZ 65. cikk, (1) és (3) bekezdés)
A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Adójogszabályok – Osztalékok adóztatása – Nemzeti szabályozás, amely a külföldi illetőségű nyugdíjalapok számára fizetett osztalékokkal szemben eltérő bánásmódot alkalmaz a belföldi illetőségű nyugdíjalapok esetében alkalmazott bánásmódhoz képest – Megengedhetőség – Feltételek – Az adóalap kiszámítása során az osztalék megszerzéséhez kapcsolódó működési költségek figyelembevételének kizárólag a belföldi illetőségű nyugdíjalapok számára fenntartott lehetősége – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 63. cikk)
Ami annak eldöntését illeti, hogy a nyugdíjalapok részére fizetett osztalékok megkülönböztetett adóztatása aszerint, hogy a nyugdíjalapok belföldi illetőségűek‑e, vagy sem, azt eredményezi‑e, hogy a külföldi illetőségű nyugdíjalapok a belföldi illetőségű nyugdíjalapokhoz képest hátrányos bánásmódban részesülnek, és ezért ez az adóztatás a szabad tőkemozgás korlátozásának minősül‑e, a belföldi és külföldi illetőségűek részére fizetett osztalékokra kivetett adóterhek összehasonlítása céljából azt az időszakot kell figyelembe venni, amelyet a belföldi illetőségűek részére fizetett osztalékok tekintetében figyelembe vesznek. E tekintetben a külföldi illetőségű nyugdíjalapok részére valamely adóév során fizetett osztalékok tekintetében esetlegesen tanúsított hátrányos bánásmód nem ellentételezhető más adóévekben ez utóbbiakkal szemben tanúsított esetlegesen előnyös bánásmóddal. Ebből következően a külföldi illetőségű nyugdíjalapok részére fizetett osztalékok tekintetében tanúsított esetleges kedvezőtlen bánásmód fennállására irányuló értékelést minden egyes adóév tekintetében külön‑külön kell lefolytatni.
(vö. 33., 37., 39., 41. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 45–49. pont)
Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékokat, amennyiben ezen osztalékokat külföldi illetőségű nyugdíjalap részére fizetik ki, forrásadó terheli, amennyiben pedig ezen osztalékokat belföldi illetőségű nyugdíjalap részére fizetik ki, olyan, fiktív hozam alapján számított végleges átalányadó terheli, amelynek célja, hogy annak összege idővel megegyezzen az összes tőkejövedelmet az általános szabályok szerint terhelő adó összegével. Ugyanakkor e cikkel ellentétes, ha a külföldi illetőségű nyugdíjalapok nem vehetik figyelembe az osztalék megszerzésével közvetlen összefüggésben álló esetleges működési költségeket, amennyiben a belföldi illetőségű nyugdíjalapok adóalapjának kiszámításához használt módszer előírja az ilyen költségek figyelembevételét, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.
E tekintetben a belföldi illetőségű nyugdíjalapokat terhelő adó tárgya eltér a külföldi illetőségű nyugdíjalapokra alkalmazott adó tárgyától. Így, míg az előbbiek a teljes jövedelmük után adóznak, amelyet a kötelezettségeikkel csökkentett eszközeik értéke alapján állapítanak meg, és amelyre átalányhozam‑rátát alkalmaznak, függetlenül attól, hogy az érintett adóévben történt‑e tényleges osztalékfizetés, az utóbbiakkal szemben a kifizető társaság tagállamában az ezen tárgyév során kapott osztalékok után vetik ki az adót. Ugyanis az öregségi nyugdíjak rendszerében, amelyhez a nyugdíjalapok tartoznak, az említett alapok adóztatására vonatkozó nemzeti szabályozás célja, hogy semleges és a különböző típusú eszközök, valamint az összes nyugdíj‑megtakarítási forma piaci helyzetétől független adót vezessen be. Az ilyen cél elérése érdekében a belföldi illetőségű nyugdíjalapok eszközeinek egészére minden évben olyan átalányadót vetnek ki, amely tükrözi ezen eszközök hozamát, függetlenül attól, hogy az említett eszközök által generált jövedelem, különösen az osztalékok kiosztására sor került‑e. A belföldi illetőségű nyugdíjalapok jövedelmeit az érintett tagállam mint e nyugdíjalapok illetősége szerinti állam adóztatja, mivel e címen a teljes jövedelmük felett adóztatási joghatósággal rendelkezik. Ezzel szemben, ami az e tagállamban illetőséggel nem rendelkező nyugdíjalapokat illeti, e tagállam valamely kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény értelmében ezen alapoknak csak azon eszközei által generált jövedelem felett rendelkezik adóztatási joghatósággal, amelyek a területén találhatók. A külföldi illetőségű nyugdíjalapok tekintetében fennálló korlátozott adóztatási joghatósága miatt az érintett tagállam nem vethet ki adót az e nyugdíjalapok teljes eszközállományára.
E körülmények között az ilyen, semleges és különböző típusú eszközök, valamint az összes nyugdíj‑megtakarítási forma piaci helyzetétől független adó alkalmazására irányuló nemzeti szabályozás által elérni kívánt cél, amely feltételezi, hogy a nyugdíjalapokat a teljes eszközállományuk után adóztatják, a külföldi illetőségű nyugdíjalapok tekintetében nem teljesülhet. Ez a cél, amely feltételezi továbbá, hogy a nyugdíjalapokat évente és az osztalék kifizetésétől függetlenül adóztatják, a külföldi illetőségű nyugdíjalapok által kapott osztalékok átalányjellegű módszer szerinti adóztatása révén, amely a fizetendő adó megállapítása érdekében az alapul szolgáló eszközök értékét veszi figyelembe, már szintén nem teljesülhet, amennyiben a külföldi illetőségű nyugdíjalapokat mindenesetre csak akkor lehet megadóztatni, ha a részükre osztalékkifizetés történt. Ebből következik, hogy figyelemmel az említett nemzeti jogszabály által elérni kívánt célra, valamint annak tárgyára és tartalmára, a külföldi illetőségű nyugdíjalapok nincsenek a belföldi illetőségű nyugdíjalapokkal összehasonlítható helyzetben. Azonban az olyan kiadások vonatkozásában, amelyek a valamely tagállamban adóköteles jövedelmet eredményező tevékenységgel közvetlen összefüggésben állnak, az említett tagállamban belföldi és külföldi illetőségű adóalanyok összehasonlítható helyzetben vannak. E tekintetben a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a belföldi illetőségű nyugdíjalapokra alkalmazott adóztatási módszer az említett nyugdíjalapok adóalapjának kiszámítása és különösen a kötelezettségeiknek az adóalap kiszámítása során való figyelembevétele révén lehetővé teszi‑e az osztalék megszerzésével közvetlen összefüggésben álló esetleges működési költségek figyelembevételét. Amennyiben lehetővé teszi, úgy az ilyen költségek figyelembevételét engedélyezni kell a külföldi illetőségű nyugdíjalapok számára is.
(vö. 52–56., 58–60., 63–66. pont és a rendelkező rész)