C‑127/14. sz. ügy

Andrejs Surmačs

kontra

Finanšu un kapitāla tirgus komisija

(az Augstākā Tiesa [Lettország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — 94/19/EK irányelv — Az I. melléklet 7. pontja — Betétbiztosítási rendszer — Bizonyos betéteseknek a betétbiztosítási rendszerből való kizárása — »Vezető« kizárása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2015. szeptember 2.

1. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Hitelintézetek – Betétbiztosítási rendszerek – 94/19 irányelv – A tagállamok azon lehetősége, hogy bizonyos betéteseket vagy betéteket kizárjanak a biztosításból – Feltételek – Az I. mellékletben felsorolt kizárásokat tartalmazó lista kimerítő jellege – A tagállamok azon lehetősége, hogy a betétesek vagy betétek más kategóriáit is kizárják – Hiány

   (A 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, és I. melléklet, 7. pont)

2. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Nyelvtani, rendszertani és teleologikus értelmezés

3. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Hitelintézetek – Betétbiztosítási rendszerek – 94/19 irányelv – A tagállamok azon lehetősége, hogy bizonyos betéteseket vagy betéteket kizárjanak a biztosításból – A hitelintézetek vezetőinek kizárása – A vezető fogalma – Értékelési szempontok

   (A 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, és I. melléklet, 7. pont)

1.  A 2009/14 irányelvvel módosított, a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19 irányelv I. mellékletének 7. pontja alapján kizárt betétek e pontban szereplő felsorolása kimerítő oly módon, hogy a tagállamok nemzeti jogukban nem határozhatják meg – a betétbiztosításból való kizárásuk céljából – a betétesek olyan más kategóriáit, akik a betöltött tisztségek szempontjából nem tartoznak az e pontban felsorolt fogalmak alá.

   E tekintetben a 94/19 irányelv I. mellékletének 7. pontjában a biztosítás köréből kizárt betétek vagy betétesek meghatározása céljából szereplő kategóriákat funkcionális szempontból kell meghatározni. Következésképpen a betétbiztosításból való kizárás azon személyek tekintetében alkalmazható, akik olyan feladatokat látnak el, amelyek a nemzeti jogban vagy a kereskedelmi gyakorlatban az e melléklet említett pontjában szereplő fogalmak körébe esnek, függetlenül az ily módon ellátott feladatok megnevezésétől, aminek a vizsgálata a nemzeti bíróság feladata. Mivel továbbá a 94/19 irányelv I. mellékletében szereplő kategóriák kivételt jelentenek az említett irányelv 3. cikkében foglalt főszabály alól, azokat szigorúan kell értelmezni.

   (vö. 24–26. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 28. pont)

3.  A 2009/14 irányelvvel módosított, a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19 irányelv I. mellékletének 7. pontját úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok mint vezetőket kizárhatják az ezen irányelv által szabályozott biztosítás köréből azokat a személyeket, akik a hitelintézetnél ellátott tisztségükre tekintettel – a tisztség megnevezésétől függetlenül – olyan szintű tájékozottsággal és hozzáértéssel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra a valós pénzügyi helyzet és a hitelintézet tevékenységeihez kapcsolódó kockázatok megítélését.

   Ugyanis a 94/19 irányelv I. mellékletének fent említett pontjában felsorolt betétesek fakultatív kizárása azon a feltevésen alapul, hogy e személyek főszabály szerint olyan szintű hozzáértéssel és információkkal rendelkeznek azon hitelintézet tekintetében, amelyre betéteiket bízzák, amilyennel a betétesek többsége nem rendelkezik. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az adott ügyben az érdekelt rendelkezett‑e ezen információkkal és hozzáértéssel, és hogy olyan helyzetben volt‑e, amely lehetővé teszi számára a valós pénzügyi helyzet és a hitelintézet tevékenységeihez kapcsolódó kockázatok megítélését. E célból a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie az ügy valamennyi releváns körülményét, és különösen az érdekelt által betöltött munkakör leírását és az általa ténylegesen gyakorolt tevékenységeket, valamint az utóbbi és a bank igazgatótanácsa között fennálló jogi és ténybeli kapcsolatokat. Ebben az összefüggésben az a kérdés, hogy az érdekelt a bank valamennyi tevékenységéért vagy annak csak egy meghatározott tevékenységi köréért volt felelős, csak a fenti vizsgálat során figyelembe veendő egyik körülménynek tekintendő.

   (vö. 33., 37., 38. pont és a rendelkező rész 2. pontja)