C‑49/14. sz. ügy

Finanmadrid EFC SA

kontra

Jesús Vicente Albán Zambrano és társai

(a Juzgado de Primera Instancia no 5 de Cartagena [Spanyolország] által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — 93/13/EGK irányelv — Tisztességtelen feltételek — Fizetési meghagyásos eljárás — Végrehajtási eljárás — A végrehajtás tárgyában eljáró nemzeti bíróság arra vonatkozó hatásköre, hogy valamely tisztességtelen feltétel érvénytelenségét hivatalból figyelembe vegye — A jogerő elve — A tényleges érvényesülés elve — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — Bírói jogvédelem”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. február 18.

  1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — A nemzeti bíróság hatásköre — A jogvita tényállásának megállapítása és értékelése — Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségessége és a feltett kérdések relevanciája

    (EUMSZ 267. cikk)

  2. Fogyasztóvédelem — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek — 93/13 irányelv — Fizetési meghagyásos eljárás — Az eljáró bíróság azon lehetőségének hiánya, hogy a fizetési meghagyás végrehajtása iránti eljárásban hivatalból megállapítsa valamely tisztességtelen kikötés érvénytelenségét — Az eljárási autonómia elve — Az egyenértékűség elvének és a tényleges érvényesülés elvének betartása — A tényleges érvényesülés elvével való összeegyeztethetetlenség — A fizetési meghagyást kibocsátó határozathoz kapcsolódó jogerő

    (93/13 tanácsi irányelv)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 27., 31., 32. pont)

  2.  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelvet akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a fizetési meghagyás végrehajtása tárgyában eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy hivatalból értékelje az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét abban az esetben, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró hatóság nem rendelkezik hatáskörrel az említett értékelésre.

    Amennyiben ugyanis a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása akként történik, és rendjének sajátosságai olyanok, hogy a bíróság beavatkozását igénylő körülmények hiányában a fizetési meghagyásos eljárás anélkül fejeződik be, hogy bármilyen lehetőség volna az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés tisztességtelen feltételei fennállásának felülvizsgálatára, és ha emiatt a fizetési meghagyás végrehajtása tárgyában eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel e feltételek fennállásának hivatalból történő értékelésére, a fogyasztó anélkül szembesülhet végrehajtható okirattal, hogy akár az eljárás egyetlen pontján is biztosítékkal rendelkezne a tekintetben, hogy ez az értékelés megtörténik. Az ilyen eljárásjogi rendszer sértheti az irányelv által elérni kívánt védelem tényleges érvényesülését. A jogok tényleges érvényesülésének a 93/13 irányelvből eredő e védelme ugyanis csak akkor biztosítható, ha a nemzeti eljárási rendszer a fizetési meghagyásos eljárás vagy a fizetési meghagyás végrehajtása iránti eljárás keretében lehetővé teszi az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegének hivatalból történő értékelését.

    Ez a megállapítás olyan esetben sem lehet kétséges, amikor valamely tagállam eljárási joga jogerővel ruházza fel a fizetési meghagyás iránti kérelmet elbíráló hatóság által hozott határozatot, és annak számára a bírósági határozatéihoz hasonló joghatásokat ismer el. A fizetési meghagyásos eljárás keretében a jogerő elve végrehajtásának részletes szabályait meghatározó ilyen szabályozás nem egyeztethető össze a tényleges érvényesülés elvével, mivel az eladók vagy szolgáltatók és a fogyasztók közötti jogvitákban, amelyekben a fogyasztók alperesek, lehetetlenné vagy túlzottan nehézzé teszi annak a védelemnek az alkalmazását, amelyben a 93/13 irányelv e fogyasztókat részesíteni kívánja.

    (vö. 40., 41., 43., 45–47., 48., 54., 55. pont és a rendelkező rész)