I – Bevezetés

II – Jogi háttér

A – A madárvédelmi irányelv

B – Az élőhelyirányelv

C – A KHV‑irányelv

III – A tényállás, a pert megelőző eljárás és a kereseti kérelem

A – Az érintett területekről

B – Az eljárásról

IV – Jogi értékelés

A – Egyes területek madárvédelmi területté minősítéséről (az A) kereseti kérelem)

1. A vitatott terület védelme szükségességének elismeréséről

2. A jogi szempontokról

3. A Bizottság keresetére való alkalmazásról

a) A költőmadarakról

b) A madárvonulásról

c) A vörösnyakú lúd teleléséről

4. Közbenső következtetés

B – A védett vagy védendő területeken engedélyezett projektekről (a B) és a C) kereseti kérelem)

1. A „Kaliakra” és a „Belite Skali” KVT‑n, valamint a javasolt „Kompleks Kaliakra” KJTT‑n engedélyezett projektekről (a C) kereseti kérelem)

a) A kereseti kérelem értelmezéséről

b) Az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének állítólagos megsértéséről a „Kaliakra” és a „Belite Skali” KVT tekintetében

i) Az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének időbeli alkalmazhatóságáról

ii) Az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése szerinti szempontról

iii) A „Kaliakra” KVT épségének hátrányos befolyásolásáról

c) A javasolt „Kompleks Kaliakra” terület előzetes védelméről

2. Az először nem védett területeken engedélyezett projektekről (a B) kereseti kérelem)

a) Jogi szempontok

b) A projektekről

i) A három meg nem valósított projektről

ii) A három megvalósított projektről

c) A terület károsításáról

d) Közbenső következtetés

3. Az esetleges elmarasztalás következményeiről

C – A KHV‑ról (a D) kereseti kérelem)

1. A KHV‑irányelv időbeli alkalmazhatóságáról

2. A projektekről

a) Az érvénytelen határozatokról, mint a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás tárgyairól

b) A KHV‑irányelv végre nem hajtott projektek általi megsértésének lehetőségéről

3. Az együttes hatások előzetes vizsgálat keretében történő figyelembevételéről

4. Közbenső következtetés

V – A költségekről

VI – Végkövetkeztetések

1.

A madárvédelem és a szélenergia hasznosítása egyaránt a környezet minőségének megőrzését szolgálják. A Bizottság jelen keresete mindazonáltal azt mutatja, hogy azok egymással összeütközésbe kerülhetnek. A jelen kereset tárgyát Bulgária egy olyan területén engedélyezett különböző projektek – többnyire szélerőművek – képezik, amely sok ornitológus véleménye szerint kiemelkedő jelentőséggel bír a madárvédelem szempontjából. A Bíróság mellett az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény ( 2 ) céljára létrehozott Állandó Bizottság is hosszabb ideje foglalkozik e helyzettel. ( 3 )

2.

A Bizottság azt kifogásolja, hogy Bulgária nem részesítette megfelelő védelemben a terület egyes részeit a madárvédelmi irányelv ( 4 ) és az élőhelyirányelv ( 5 ) alapján, hanem különböző projektekkel veszélyeztette azokat. Egyes projektek végrehajtása során ezenkívül nem tartották tiszteletben a KHV‑irányelvet. ( 6 ) További projektek kijelölt madárvédelmi területeket és egy az élőhelyirányelv szerinti különleges természetmegőrzési területet veszélyeztettek.

3.

A keresetet nagyfokú ténybeli komplexitás jellemzi, és jogi szempontból mindenekelőtt az uniós természetvédelmi jognak az olyan projektekre való alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket vet fel, amelyeket Bulgária csatlakozása előtt indítottak, de csak azt követően valósítottak meg teljes mértékben, és amelyek még jelenleg is hatást gyakorolnak védett vagy védendő területekre.

4.

A madárvédelmi irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok a legalkalmasabb területeket az irányelv I. melléklete szerinti madarak és a vonuló madarak védelme érdekében különleges védelmi területté (a továbbiakban: KVT) minősítik:

„(1)   Az I. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség.

[…]

A tagállamok a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges védelmi területté minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell.

(2)   A tagállamok hasonló intézkedéseket tesznek az I. mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok esetében is, szem előtt tartva azok védelmi szükségleteit azon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területen, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell, tekintettel költő‑, vedlő‑ és telelőterületeikre, valamint vonulási útvonaluk pihenőhelyeire. […]”

5.

A madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének első mondata a KVT‑re vonatkozó védelmi rendszert tartalmaz:

„Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott védett területek [helyesen: védelmi területek] vonatkozásában a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának [helyesen: károsításának], illetve a madarak bármiféle zavarásának elkerülése érdekében, amennyiben azok jelentősek e cikk céljai szempontjából.”

6.

Az élőhelyirányelv is olyan természetmegőrzési területek, úgynevezett közösségi jelentőségű természeti területek (a továbbiakban: KJTT) kijelölését írja elő, amelyek bizonyos élőhelytípusok, valamint egyes állat‑ és növényfajok védelmét, de nem közvetlenül a madarak védelmét szolgálják. A KJTT‑k a madárvédelmi irányelv szerinti KVT‑kkel közösen képezik a Natura 2000 hálózatot.

7.

A területvédelmet a 6. cikk (2)–(4) bekezdése szabályozza:

„(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a különleges természetvédelmi [helyesen: természetmegőrzési] területeken található olyan természetes élőhelytípusok és olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték, amennyiben a zavarás mértéke ezen irányelv céljaira tekintettel jelentős hatással lehet.

(3)   Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.

(4)   Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot.

[…]”

8.

Az élőhelyirányelv 7. cikke a madárvédelmi irányelv szerinti KVT‑kre is alkalmazandónak rendeli e rendelkezéseket:

„A 4. cikk (1) bekezdése alapján besorolt vagy a 4. cikk (2) bekezdése értelmében annak megfelelően elismert területek tekintetében ezen irányelv alkalmazásának napjától, illetve – amennyiben az későbbi időpontra esik – azon időponttól számítva, amikor a tagállam a [madárvédelmi] irányelv értelmében végrehajtja, illetve elismeri a besorolást, a [madárvédelmi] irányelv 4. cikke (4) bekezdésének első mondatából eredő kötelezettségek helyébe ezen irányelv 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdéséből eredő kötelezettségek lépnek.”

9.

A 2. cikk (1) bekezdése a KHV‑irányelv célkitűzését rögzíti:

„A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.”

10.

A KHV‑irányelv 4. cikkének (1)–(3) bekezdése és I–III. melléklete szabályozza részletesen, hogy mely projektek esetében kell környezeti hatásvizsgálatot végezni:

„

(1)   […]

(2)   A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre, a tagállamok határozzák meg:

(3)   Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek, vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.”

11.

A KHV‑irányelv II. melléklete 3. pontjának i) alpontja említi az „energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények[et] (szélerőműpark)”.

12.

A KHV‑irányelv III. melléklete tartalmazza végül a 4. cikk (3) bekezdésében említett, a II. mellékletben felsorolt projektekre vonatkozó kiválasztási kritériumokat:

„1.   A projektek jellemzői:

A projektek jellemzőinél különösen a következőket kell figyelembe venni:

[…]

[…]”

13.

A „Kaliakra” félsziget természetvédelmi szempontból rendkívül értékes terület. A Bulgáriát a madárvédelmi szervezetek nemzetközi szövetségében, a Birdlife Internationalban képviselő Bolgár Madárvédelmi Társaság – egy madárvédelemre szakosodott nem kormányzati szervezet – ezért úgy véli, hogy az említett félszigeten a madárvédelemre különösen alkalmas – körülbelül 16000 hektáros – terület található. ( 7 )

14.

2007. december 18‑án Bulgária a madárvédelmi irányelv alapján kijelölt egy védelmi területet, a „Kaliakra” KVT‑t, amely mindazonáltal csak a Madárvédelmi Társaság által azonosított „Kaliakra” terület körülbelül kétharmadát foglalja magában.

15.

A „Kaliakra” KVT‑től nyugatra és az IBA‑n kívül Bulgária az említett napon egy további madárvédelmi területet, a „Belite Skali” KVT‑t, is kijelölt.

16.

Ugyancsak 2007. december 18‑án Bulgária arra tett javaslatot a Bizottságnak, hogy az említett területen az élőhelyirányelv szerinti természetmegőrzési területet, egy KJTT‑t, jelöljön ki „Kompleks Kaliakra” elnevezéssel, amely a korábban említett két KVT szinte teljes területét magában foglalja. A Bizottság e területet 2008. december 15‑én vette fel a KJTT‑k alapjegyzékébe. ( 8 ) A Bulgária által a Bizottságnak az említett természeti területre vonatkozóan megküldött egységes adatlap ( 9 ) 18 élőhelytípust sorol fel, köztük elsődleges fontosságú élőhelyként 2300 hektár ponto‑szarmata sztyeppét (Natura 2000 kód: 62C0).

17.

A Bizottsághoz 2007‑től panaszok érkeznek az említett területek védelmével kapcsolatban, és a Bizottság ezek tárgyában levelezést folytat Bulgáriával. Ezen érintkezések az EUMSZ 258. cikk alapján 2008‑ban Bulgáriához intézett két külön állásfoglalásra való felhívást követően 2011. szeptember 30‑án egy összefoglaló jellegű újbóli állásfoglalásra való felhívásábhoz 2012. június 22‑én pedig a Bizottság indokolással ellátott véleményéhez vezettek..

18.

Bulgária ez utóbbira különböző levelekben válaszolt, és többek között arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a biológiai sokféleség nemzeti tanácsa 2013. október 8‑án úgy határozott, hogy a „Kaliakra” KVT‑t a „Kaliakra” IBA határáig kibővíti. 2013. november 6‑án a bolgár minisztertanács ennek megfelelő határozatot fogadott el. ( 10 ) Bulgária ezt követően megküldte a területre vonatkozó frissített egységes adatlapot. ( 11 )

19.

Mivel Bulgária válaszai nem elégítették ki a Bizottságot, 2014. március 24‑én benyújtotta a jelen keresetet, és azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg a következőket:

20.

A Bizottság emellett azt kéri, hogy a Bíróság

a Bolgár Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

21.

A Bolgár Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság

22.

Válaszában a Bizottság visszavonta a C) kereseti kérelemnek a „TSID – Atlas” EOOD projektre vonatkozó részét, és a D) kérelemnek az „AES Geo Energy” és a „Disib” OOD projektekre vonatkozó részét.

23.

Az írásbeli észrevételek előterjesztését követően a feleket 2015. május 20‑án hallgatták meg.

24.

A következőkben először az egyes területek KVT‑vé minősítésére vonatkozó A) kereseti kérelem, ezt követően a KVT‑vé minősített „Kaliakra” és „Belite Skali” területeken engedélyezett egyes projektekkel kapcsolatos C) kérelem, majd az A pontban vizsgált területeken engedélyezett projektekkel kapcsolatos B) kérelem, végül pedig a KHV‑irányelv figyelembevételével kapcsolatos D) kérelem vizsgálatára kerül majd sor.

25.

A Bizottság először is azt kifogásolja, hogy a „Kaliakra” KVT‑vel határos valamivel több, mint 5000 hektáros területet nem minősítették szintén madárvédelmi területté. Az alábbi térképen „Kaliakra IBA‑ként” megjelölt, Kavarna, Bulgarevo, Sveti Nikola és Rakovski közötti területről van szó. ( 12 )

26.

A Bizottság úgy véli, hogy Bulgária elismerte a kijelölés szükségességét.

27.

Bulgária valóban már a kereset benyújtása előtt tájékoztatta a Bizottságot legalább a „Kaliakra” KVT kiegészítésére irányuló eljárás első lépéseiről. ( 13 ) Ezen túlmenően egy 2014. február 6‑i további jogi aktus is létezik, amely – amennyire megállapítható – a védelmi terület kibővítését rögzíti formálisan, külső hatással. ( 14 )

28.

A KVT kibővítése többek között a biológiai sokféleség bolgár tanácsának határozatán alapul. Ezért abból kell kiindulni, hogy abban a területbővítés védelmének szükségességére vonatkozó tudományos vélemény fejeződik ki.

29.

A tagállamok ilyen jellegű cselekményei éppen a területvédelem terén nagy bizonyítóerővel bírnak, mivel a tagállami hatóságok sokkal jobban ismerik a helyi viszonyokat, mint a Bizottság vagy a Bíróság. Megfelel tehát a Bíróság eddigi gyakorlatának ( 15 ), ha ezen intézkedéseket a területvédelem szükségessége elismerésének tekintjük.

30.

Bulgária mindazonáltal arra hivatkozik, hogy a KVT kibővítése csak az együttműködési készségét fejezi ki, és nem jelenti a Bizottság tudományos álláspontjának elismerését. E vehemens tiltakozás akadályozza a területbővítés tényleges kijelölésének a megdönthetetlen elismerésként való értékelését. Ellenkezőleg, a felek között valóban vita tárgyát képezi a bővítés szükségessége, és Bulgária akár vissza is vonhatja a kijelölést, ha megalapozott a kérdéses területek védelmének szükségtelenségére vonatkozó érve. ( 16 )

31.

A területkijelölés mindazonáltal hatással van a bizonyítási teherre. Jóllehet a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a Bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy egy bizonyos területet védelmi területté kell minősíteni, ( 17 ) e tekintetben hivatkozhat a későbbi területkijelölésre. E bizonyíték megdöntéséhez a tagállamnak be kell mutatnia, hogy a kijelölt terület (már) nem tartozik az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, a vadon élő madarak védelmére legalkalmasabb területek közé. ( 18 ) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Bulgáriának tudományos alapon jelentős kétségeket kell támasztania ezen alkalmassággal szemben, és ennek keretében meg kell cáfolnia különösen a területre vonatkozó egységes adatlapon szereplő saját adatait. A Bizottság feladata, hogy adott esetben megcáfolja az ilyen jellegű kétségeket.

32.

E szempontok alapján kell megvizsgálni érdemben, hogy a kérdéses területeket védelemben kell‑e részesíteni KVT‑ként.

33.

A madárvédelmi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében a tagállamok a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területeket az I. mellékletben említett védett fajok védelme érdekében KVT‑vé kötelesek minősíteni. E minősítés során figyelembe kell venniük a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. A 4. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamok hasonló intézkedéseket kötelesek tenni az I. mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok esetében is, tekintettel telelőterületeikre és vonulási útvonaluk pihenőhelyeire. ( 19 )

34.

Ez azt jelenti, hogy a tagállamok kötelesek KVT‑vé minősíteni az olyan területeket, amelyek ornitológiai szempontok szerint a legalkalmasabbnak tűnnek az érintett fajok védelmére. ( 20 ) A madárvédelmi irányelv 2. cikkében említett gazdasági követelményeket viszont nem lehet figyelembe venni valamely KVT kiválasztásakor és körülhatárolásakor. ( 21 ) Jóllehet a tagállamok bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a KVT‑k kiválasztásakor, az csak ezen feltételek alkalmazására vonatkozik a fajok fennmaradására a legalkalmasabb területek meghatározása tekintetében. ( 22 )

35.

A gyakorlatban a „Birdlife International” nem kormányzati szervezet – a madárvédelmi szervezetek nemzetközi ernyőszervezete – által az úgynevezett madárvédelmi szempontból jelentős területek (Important Bird Area, a továbbiakban: IBA) azonosítására kidolgozott szempontok ( 23 ) útján kerül sor a madárvédelmi irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének pontosítására. E szempontokat alkalmazzák a nemzeti madárvédelmi szervezetek abból a célból, hogy a madarak jelenlétére vonatkozó információik alapján IBA‑jegyzékeket készítsenek. Így a „Kaliakra” IBA ( 24 ) magában foglalja az azonos elnevezésű KVT‑t, valamint azokat a területeket, amelyek védelmének hiányát a Bizottság a jelen eljárásban kifogásolja.

36.

Sem az említett szempontok, sem az azok alapján a nemzeti madárvédelmi szervezetek által készített jegyzékek nem kötelezők, de a Bíróság hivatkozott bizonyítékként ismerte el azokat annak mérlegelése során, hogy valamely tagállam megfelelő számú és méretű területet minősített‑e KVT‑vé. ( 25 ) A tagállamok mindazonáltal megdönthetik e bizonyítékot azzal, hogy vagy olyan ornitológiai szempontokat dolgoznak ki tudományos alapon, amelyek legalább ugyanannyira alkalmasak a madárvédelmi irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének végrehajtására, ( 26 ) vagy jobb információkkal cáfolják meg a madarak érintett területen való jelenlétére vonatkozó adatokat. ( 27 )

37.

Ami egyébként bizonyos részterületek kijelölését illeti, a Bíróság már megállapította, hogy egyrészt a KVT‑vé minősítés nem eredhet a szóban forgó területek mindegyike ornitológiai értékének elkülönült vizsgálatából, hanem az adott terület természetes határainak figyelembevételén kell alapulnia, másrészt pedig hogy azon ornitológiai szempontoknak, amelyeken a minősítésnek kizárólag alapulnia kell, a részterületek vonatkozásában is tudományosan megalapozottaknak kell lenniük. ( 28 )

38.

A Bizottság arra hivatkozik, hogy az eredetileg védett KVT‑n költő madarak a vitatott területeken is jelen vannak (ehhez lásd az a) pontot), valamint hivatkozik továbbá a vitatott területek madárvonulás szempontjából betöltött jelentőségére (ehhez lásd a b) pontot), valamint a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) teleléssel kapcsolatos szükségleteire (ehhez lásd a c) pontot).

39.

A kibővített „Kaliakra” KVT‑re vonatkozó frissített egységes adatlap alapján azt lehetne feltételeznik, hogy a védett fajok által mindenütt egyformán használt homogén területről van szó.

40.

Bulgária azonban meggyőzően bizonyítja, hogy az ország belsejében elhelyezkedő kérdéses területek nem feltétlenül alkotnak természetes egységet a már korábban védett tengerparti területekkel. Ez utóbbiakat sziklák és sztyeppés élőhelyek jellemzik. A vitatott bővítési terület esetében ellenben mezőgazdasági földterületekről van szó. Ez utóbbiakat ezenkívül egy kisebb út választja el a kijelölt területektől. Bulgária hangsúlyozza továbbá, hogy a vitatott mezőgazdasági földterületek ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak, mint a környező területek, amelyek védelmét a Bizottság nem kéri.

41.

A Bizottsággal egyet kell ugyan érteni abban, hogy mezőgazdasági földterületek is tartozhatnak a KVT‑vé minősítendő területekhez, elfogadható azonban Bulgária azon nem vitatott érve, hogy az eredetileg védett tengerparti élőhelyeken honos költőmadarak jóval kisebb arányban költenek a szomszédos mezőgazdasági földterületeken.

42.

A Bizottság arra is hivatkozik, hogy a mezőgazdasági földterületek a kis héja (Accipiter brevipes), a pusztai ölyv (Buteo rufinus) és az uhu (Bubo bubo) fontos vadászterületei, amelyeket az egységes adatlap költőmadarakként sorol fel, és amelyek kifejezetten említést nyernek a KVT értékelése keretében. E tekintetben azonban rendkívül kis számban való jelenlétről van szó, és e fajokat a Birdlife sem említi a „Kaliakra” IBA azonosításának okaként. ( 29 ) E használat ezért nem elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdasági földterületek az e fajok védelmére legalkalmasabb területeknek minősüljenek

43.

A költőmadaraknak az eredetileg védett parti területeken való előfordulásából tehát a Bizottság álláspontjával ellentétben nem vonható le az a következtetés, hogy a környező mezőgazdasági földterületeket is védelemben kell részesíteni.

44.

Bulgária egységes adatlapon közölt adatai szerint azonban a „Kaliakra” KVT a bővítési területtel együtt a madárvonulás szempontjából is jelentőséggel bír. Amint azt a Bizottság hangsúlyozza és Bulgária a „Kaliakra” területre vonatkozó egységes adatlapon ( 30 ) közölte, e különös jelentőség a földrajzi adottságokból ered. A „Kaliakra” félszigetnél ugyanis csaknem 90 fokos szöget bezárva észak/déli irányúról kelet/nyugati irányúra változik a partszakasz. A madarak újratájékozódnak a vonulás folytatásához, és e tájékozódási pontot pihenésre használják. E tekintetben az IBA mezőgazdasági földterületeire vannak utalva, amelyek nincsenek felvéve a „Kaliakra” KVT‑be.

45.

A Bizottság különösen a terület IBA‑ként történő értékelésével összhangban azt az álláspontot képviseli, hogy „üvegnyakról” van szó az ősszel vonuló fajok számára.

46.

Az „üvegnyak” fogalma a Birdlife International által használt szempontokra utal. A C.5 szempont olyan területként határozza meg a üvegnyakterületet, amelyen a tavaszi vagy őszi vonulási időszak alatt rendszeresen legalább 5000 gólyaféle (Ciconiidae) és/vagy legalább 3000 ragadozó madár (Accipitriformes [vágómadár‑alakúak] és Falconiformes [sólyomalakúak]) és/vagy 3000 daruféle (Gruidae) vonul át. ( 31 )

47.

E szempont bizonyításához a Bizottság különösen egy tanulmányra hivatkozik, amelyet 2005‑ben kifejezetten a bulgáriai „üvegnyakterületek” azonosítására végeztek el. E tanulmány szerint 2005‑ben a bulgarevói megfigyelési ponton, vagyis „Kaliakránál” több mint 30000 siklómadarat, mindenekelőtt gólya‑ és pelikánféléket, de ritka ragadozó madarakat is megfigyeltek. ( 32 )

48.

Bulgária egy publikációra ( 33 ) és tanulmányokra ( 34 ) hivatkozik a Bizottsággal szemben, amelyek szerint „Kaliakránál” nem állapítható meg „üvegnyak”. A madarak sokkal inkább szélesebb területen vonulnak délre. A Bizottság vitatja ugyan a publikáció bolgár olvasatát, de nem vonja kétségbe az e publikáció és az egyéb tanulmányok alapjául szolgáló megfigyelési eredményeket.

49.

Különös jelentőséggel bírnak e tekintetben a területre vonatkozó azon megfigyelési adatok, amelyek a Bulgária által benyújtott tanulmányok alapjául szolgálnak. Ezen adatok szerint a területen csak rendszertelenül figyelhetők meg vonuló fajok nagyobb csoportjai. ( 35 ) Így 2005 és 2011 között csak 2006‑ban és 2010‑ben került sor több mint 20000 fehér gólya megfigyelésére. ( 36 ) A többi négy évben ( 37 ) csak 89–3000 fehér gólya volt észlelhető. Bulgária álláspontja szerint ennek az az oka, hogy a vonuló fajok útvonalát befolyásolják a szélviszonyok. ( 38 ) Mindkét magas számadatokat produkáló évben viszonylag erős nyugati szél terelte a madarakat a partvidékre.

50.

Ezen eredmények alapján kétségek támadhatnak azt illetően, hogy az említett fajok e koncentrációi kellő rendszerességgel fordulnak‑e elő ahhoz, hogy „üvegnyakterületről” lehessen beszélni. A bolgár érvekből mindazonáltal legalább az kiderül, hogy az említett fajok e koncentrációi nem tisztán véletlen jellegűek, vagy nem képeznek például szélsőséges kivételeket. Azokkal sokkal inkább körülbelül minden harmadik évben számolni kell, ha megfelelő szélviszonyok uralkodnak. Ha pedig e koncentrációk fellépnek, akkor a madarak az egységes adatlapon szereplő földrajzi okokból pihenő és táplálkozási élőhelyként éppen a mezőgazdasági földterületekre vannak utalva.

51.

A Bulgária által előterjesztett megfigyelési adatok tehát megerősítik azt az egységes adatlapon dokumentált értékelést, hogy a vonulási időszak alatt a „Kaliakra” KVT a bővítési területeivel együtt a madárvédelemre legalkalmasabb területekhez tartozik. E szempontból ezért megalapozott az A) kereseti kérelem.

52.

A Bizottság harmadik indoka a bővítési terület „Kaliakra” KVT‑be történő bevonása mellett annak jelentősége a vörösnyakú lúd számára.

53.

A felek egyetértenek abban, hogy a világszerte veszélyeztetettnek tekintett vörösnyakú lúd csaknem teljes világpopulációja (30 000–50 000 egyed ( 39 )) a Fekete‑tenger nyugati partvidékén, vagyis elsősorban Bulgáriában és Romániában telel. ( 40 ) E tekintetben két, „Kaliakrától” északra fekvő bulgáriai tó bír különös jelentőséggel, ahol Bulgária védelmi területeket jelölt ki. A vörösnyakú ludak e tavakat és a partvidék előtti – részben a „Kaliakra” KVT előtt vagy azon lévő – tengerfelszínt is alvóhelyként használják, gyakran egyéb lúdfélékkel együtt. ( 41 )

54.

Az egységes adatlapon Bulgária csak azt közölte, hogy kisebb számú vörösnyakú lúd telel a vidéken. A „Kaliakra” KVT bővítési területének kijelölése tehát nem bizonyíték arra, hogy e terület a vörösnyakú lúd védelmére legalkalmasabb területekhez tartozik.

55.

A Bizottság szerint ellenben a „Kaliakra” KVT bővítési területe rendkívül nagy jelentőséggel bír a vörösnyakú lúd táplálkozási élőhelyeként.

56.

A Bizottság nem nevezi ugyan meg azt a szempontot, amely ezen érvhez kapcsolódik, de abból kell kiindulni, hogy a C.1 szempontról van szó, amelyet a Birdlife a „Kaliakra” IBA‑ban jelenlévő vörösnyakú lúd tekintetében jelez. ( 42 ) E szempont azt feltételezi, hogy a terület rendszeresen jelentős számú, világszerte veszélyeztetett fajnak vagy világszerte védendő egyéb fajoknak nyújt szállást. ( 43 )

57.

Amennyire megállapítható, a Bizottság a Bolgár Madárvédelmi Társaság értékelését veszi alapul, ( 44 ) amelyet azonban Bulgária kétségbe von.

58.

Mindkét fél egy olyan tanulmányra hivatkozik, amely 1995–2000‑ből származó megfigyelési adatokat értékel ki. ( 45 ) Bulgáriával egyet kell érteni abban, hogy e tanulmány szerint a vörösnyakú lúd nem minden évben használja a „Kaliakra” KVT bővítési területét táplálkozási élőhelyként. ( 46 )

59.

A Bizottság azonban helyesen hangsúlyozza, hogy az említett tanulmány szerint a megfigyelési időszak öt évéből legalább kettőben több ezer vörösnyakú lúd keresett táplálékot a szóban forgó területen. ( 47 )

60.

Azzal a ténnyel, hogy a vörösnyakú lúd a területet az újabb megfigyelések szerint ritkábban használja, ( 48 ) nem ellentétesek ezek az eredmények, mivel az említett megfigyeléseket csak nagyszámú szélerőmű e területen történő telepítése után kezdték el végezni. Nem zárható ki ugyanis, hogy a terület a szélerőművek miatt veszített vonzerejéből a lúdfélék számára. ( 49 )

61.

Ebből összességében az következik, hogy a „Kaliakra” KVT bővítési területe a szélerőművek telepítése előtt a vörösnyakú lúd fontos, de nem állandó táplálkozási helye volt. A benyújtott tanulmányok is azt mutatják, hogy e faj rugalmasan választja meg táplálkozási helyeit.

62.

Ez nem jár a bővítési területnek a vörösnyakú lúd védelmére legalkalmasabb területek köréből történő kizárásával. E faj globális veszélyeztetettségére és az Európai Unió e faj telelőterületeiért való különös felelősségére tekintettel ugyanis nem lehetnek túl szigorúak az ilyen területek azonosításával szemben támasztott követelmények. ( 50 ) Ellenkezőleg, megfelelő számú táplálkozási hely védelmére van szükség ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe a vörösnyakú lúd telelése.

63.

E kereseti kérelem tehát a vörösnyakú lúd szükséges védelme miatt is megalapozott.

64.

Megállapítható tehát, hogy Bulgária azáltal, hogy a Bizottság által az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidőn belül nem minősítette teljes egészében különleges védelmi területté a „Kaliakra” Important Bird Areának az eredetileg kijelölt „Kaliakra” különleges védelmi területtől északra fekvő, először nem védett részeit, nem teljesítette a madárvédelmi irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

65.

A Bizottság kifogásolja továbbá, hogy Bulgária a kijelölt vagy kijelölendő védelmi, illetve természetmegőrzési területeken több projektet – különösen szélerőműveket, de idegenforgalmi projekteket, például golfpályákat és szállodákat is – engedélyezett. Ezekről nyújt áttekintést az alábbi térkép: ( 51 )

66.

A következőkben először a KVT‑n engedélyezett projektek vizsgálatára kerül sor, mivel ezekkel kapcsolatban könnyebben bemutathatók azok a jogi szempontok, amelyeket ezt követően az először még ki nem jelölt területeken engedélyezett projektekkel kapcsolatban is alkalmazni kell. Az említett vizsgálat eredményét ezután vonatkozásba szeretném hozni azáltal, hogy röviden foglalkozom az e két pontban való esetleges elmarasztalás jogkövetkezményeivel.

67.

A Bizottság a C) kereseti kérelemben annak megállapítását kéri, hogy Bulgária azáltal, hogy a „Kaliakra” és a „Belite Skali” KVT‑n, valamint a javasolt „Kompleks Kaliakra” KJTT‑n jóváhagyta a „Kaliakra Wind Power” AD, az „EVN Enertrag Kavarna” OOD, a „Vertikal – Petkov & Cie” OOD, valamint a „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD projekteket, nem teljesítette az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, ahogyan e rendelkezést a Bíróság a C‑117/03. és a C‑244/05. sz. ügyekben hozott ítéleteiben értelmezte, mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket az olyan természetes élőhelytípusok és olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték.

68.

Első pillantásra nem tűnik egyértelműnek, hogy hogyan kell értelmezni e kereseti kérelmet. Ezért elfogadhatósága is kétséges. Az eljárási szabályzat 120. cikkének c) pontja értelmében a keresetlevélben a kérelmeket egyértelműen kell megfogalmazni, nehogy a Bíróság a határozatában túlterjeszkedjen a kereseti kérelmen, vagy ne határozzon valamely kifogás tekintetében. ( 52 )

69.

Az első ellentmondás a hivatkozott rendelkezés, az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése, és a két hivatkozott ítélet között áll fenn. Az említett ítéletekben ugyanis a Bíróság éppen nem a 6. cikk (2) bekezdését értelmezte. A Bíróság csak azt állapította meg, hogy az említett rendelkezésben előírt védelmi intézkedéseket a 4. cikk (5) bekezdése alapján kizárólag azon területek vonatkozásában kell alkalmazni, amelyek szerepelnek a KJTT‑k jegyzékében. ( 53 )

70.

A kereseti kérelem ellentmondásos megfogalmazását mindazonáltal megmagyarázza, hogy a Bizottság két különböző kötelezettség teljesítésének elmulasztását foglalja össze ebben az egyetlen kérelemben. Egyrészt két kijelölt KVT épségének hátrányos befolyásolását, másrészt a javasolt „Kompleks Kaliakra” KJTT épségének hátrányos befolyásolását kifogásolja. A kijelölt KVT‑kbe történő beavatkozásokat azonban az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján kell értékelni, míg a javasolt területekre vonatkozó előzetes védelmi kötelezettségek a két hivatkozott ítéletből erednek.

71.

A kereseti kérelmet ezért úgy kell értelmezni, hogy a Bizottság az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének megsértését kifogásolja a két KVT tekintetében, és emellett a hivatkozott ítéletek szerinti előzetes védelmi kötelezettségek teljesítésének elmulasztását a javasolt terület tekintetében.

72.

E kereseti kérelem célja azonban ezen egyértelműsítés mellett is további pontosítást igényel. Mivel a Bizottság a projektek engedélyezését kifogásolja, a kérelmet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthetnénk. Az uniós jog ugyanis a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány ( 54 ) 2. cikke alapján csak a csatlakozástól vonatkozott Bulgáriára. A Bizottság által a kereseti kérelemben kifogásolt engedélyezésekre azonban már ezen időpont előtt sor került. Bulgária tehát az engedélyezésekkel nem sérthette meg az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdését vagy a javasolt területekre vonatkozó előzetes védelmi kötelezettségeket.

73.

A Bizottság azonban már a kereseti kérelemben pontosítja, hogy a jogsértést abban látja, hogy Bulgária nem tette meg a szükséges intézkedéseket az olyan természetes élőhelytípusok és olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték. A Bizottság tehát nem magukat az engedélyezéseket kifogásolja, amelyeket egyébként elsődlegesen az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti előzetes hatásvizsgálati eljárásban kellene értékelni, hanem azt, hogy később nem akadályozták meg ténylegesen, hogy a projektek hátrányosan befolyásolják a területek épségét, ami a 6. cikk (2) bekezdésének hatálya alá és az előzetes védelmi kötelezettségek körébe tartozik. A többi érv is megerősíti a C) kereseti kérelem ezen értelmezését, mivel a Bizottság azokban nem a csatlakozás előtti engedélyezési határozatokat, hanem a projektek csatlakozás óta, különösen pedig a két KVT kijelölése és a „Kompleks Kaliakra” területre tett javaslat óta történt végrehajtását kifogásolja.

74.

A C) kereseti kérelem e pontatlansága ugyan rendkívül sajnálatos, de nem annyira súlyos, hogy a kérelem elfogadhatatlannak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak minősüljön. Ellenkezőleg, a kérelem értelmezés útján helyesen érthető és érdemben értékelhető. Bulgária érvelése egyébként azt mutatja, hogy védekezését nem befolyásolta hátrányosan a kereseti kérelem hiányossága.

75.

Először tehát azt kell megvizsgálni, hogy Bulgária megsértette‑e az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdését a 2007. december 18‑án kijelölt „Kaliakra” és „Belite Skali” KVT‑k tekintetében azáltal, hogy jóváhagyta a „Kaliakra Wind Power” AD, az „EVN Enertrag Kavarna” OOD, a „Vertikal – Petkov & Cie” OOD, valamint a „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD projektek végrehajtását.

76.

Bulgária úgy véli, hogy az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése egyáltalán nem, tehát a végrehajtásuk tekintetében sem alkalmazható a csatlakozás előtt engedélyezett projektekre.

77.

Bulgária e tekintetben a „Lauteracher Rieddel” kapcsolatos ítéletre hivatkozik, amelyben a Bíróság akkori második tanácsa a jogbiztonság indokával ( 55 ) megállapította, hogy az élőhelyirányelvből eredő kötelezettségek nem terhelik azt a projektet, amelynek engedélyezési eljárását az érintett tagállam Európai Közösséghez történő csatlakozása előtt indították meg. ( 56 ) A csatlakozás előtt engedélyezett projektekre tehát az élőhelyirányelv eszerint semmiképpen sem alkalmazható.

78.

Az élőhelyirányelv időbeli alkalmazásával kapcsolatos említett ítélkezési gyakorlatot azonban a Bíróság nagytanácsa időközben – helyesen ( 57 ) – feladta, mivel valamely projekt engedélyezése előtt még nem áll fenn olyan kialakult helyzet, ( 58 ) amelyben alkalmazandó lenne a jogbiztonság elve.

79.

Az utóbb említett ítéletnek nem képezik ugyan tárgyát már a csatlakozás előtt engedélyezett projektek, de a Bíróság e tekintetben leszögezte, hogy az élőhelyirányelv alkalmazandóságának kezdetétől a 6. cikk (2) bekezdése alkalmazandó azokra a projektekre, amelyeket még azelőtt engedélyeztek, hogy az élőhelyirányelvben előírt védelmi rendszer az érintett védelmi, illetve természetmegőrzési területre alkalmazandóvá vált volna. ( 59 ) Ennek olyan projektekre is vonatkoznia kell, amelyeket a csatlakozás előtt engedélyeztek.

80.

Noha az ilyen projektek nem tartoznak az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az érintett terület tekintetében végzendő előzetes hatásvizsgálati eljárásra vonatkozó előírások hatálya alá, a tagállamoknak a 6. cikk (2) bekezdése alapján meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a különleges természetmegőrzési területeken található olyan természetes élőhelytípusoknak és olyan fajok élőhelyeinek a projektek végrehajtása általi károsításának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték, amennyiben a zavarás mértéke ezen irányelv céljaira tekintettel jelentős hatással lehet. ( 60 )

81.

A Bulgária csatlakozása és az élőhelyirányelv, valamint a madárvédelmi irányelv alkalmazandóságának kezdete előtt engedélyezett projektek végrehajtása tehát az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik.

82.

Kiegészítésképpen meg kell jegyezni, hogy az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése a KVT‑k tekintetében a 7. cikkel összefüggésben értelmezve csak a KTV‑k kijelölésétől alkalmazandó. Ezt megelőzően e területek a madárvédelmi irányelvnek a beavatkozások igazolhatósága tekintetében szigorúbb 4. cikke (4) bekezdése első mondatának hatálya alá tartoznak, ( 61 ) amely rendelkezésre azonban a Bizottság nem hivatkozott a C) kereseti kérelemben.

83.

Valamely tevékenység csak akkor felel meg az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének, ha biztosított, hogy az nem okoz semmiféle olyan zavart, amely alkalmas arra, hogy jelentősen sértse az említett irányelv célkitűzéseit, különösen annak védelemmel kapcsolatos célkitűzéseit. ( 62 ) A kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban ezért csak akkor megalapozott a 6. cikk (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó kifogás, ha a Bizottság jogilag megkövetelt módon bizonyítja, hogy a tagállam nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy a projektek működtetése – annyiban, amennyiben az az érintett védelmi, illetve természetmegőrzési terület kijelölése után zajlott – ne járjon az érintett fajok élőhelyeinek károsodásával, és ne okozza e fajok olyan megzavarását, amely alkalmas arra, hogy jelentősen sértse az irányelvnek az említett faj védelmére vonatkozó célkitűzéseit. ( 63 )

84.

Az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdése megsértésének alátámasztása érdekében a Bizottságnak mindazonáltal nem kell bizonyítania okozati összefüggés fennállását a projekt működtetése és az érintett fajok jelentős megzavarása között. Elegendő, ha a Bizottság annak valószínűségét vagy kockázatát bizonyítja, hogy a projekt működtetése e faj jelentős zavarásával jár. ( 64 )

85.

Jóllehet a Bíróság csak a fajok jelentős zavarásának vizsgálata érdekében alkalmazta a valószínűség vagy kockázat szempontját, nem látni egyetlen okot sem arra, hogy miért ne lehetne azt az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében vett hátrányos befolyásolás másik típusának, mégpedig az élőhelyek károsításának vizsgálatakor is alkalmazni.

86.

E szempont ugyanis azzal magyarázható, hogy a projekt előzetes hatásvizsgálatát is el kell végezni az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése alapján akkor, ha ilyen jellegű kockázat áll fenn. ( 65 ) Ebben az esetben csak azután engedélyezhető a projekt, ha a vizsgálat azt mutatja, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, vagy a projekt a 6. cikk (4) bekezdése alapján igazolható. Tekintettel arra, hogy a 6. cikk (2) és (3) bekezdése azonos védelmi szintet ír elő, ( 66 ) azonos szempontnak kell alkalmazandónak lennie a 6. cikk (2) bekezdése megsértésének alátámasztására is.

87.

Egy e szemponton alapuló bizonyíték azonban nem feltétlenül támasztja alá végérvényesen, hogy valamely intézkedés – például projektek működtetése – tiltott. Ellenkezőleg, a bizonyíték a természeti területre gyakorolt hatások megfelelő vizsgálata útján megdönthető, vagy az intézkedés az élőhelyirányelv 6. cikkének (4) bekezdése alapján igazolható lehet. ( 67 )

88.

A Bizottság az eredeti „Kaliakra” és „Belite Skali” KVT‑k területén engedélyezett négy projektet kifogásol. E projekteket Bulgáriának az Unióhoz történő csatlakozása előtt engedélyezték, de az építési munkálatokat mindegyik esetben csak a KVT‑k kijelölése után fejezték be. Három szélenergia‑termelő és egy idegenforgalmi projektről van szó.

89.

A 35 darab szélerőmű telepítésére irányuló „Kaliakra Wind Power” AD projektet 2006‑ban engedélyezték, és 2008. június 5‑én helyezték üzembe. Az „EVN Enertrag Kavarna” OOD projekt tárgya 32 darab szélerőmű telepítése volt, és azt 2006. július 26‑án engedélyezték. Az engedélyt utóbb 20 erőműre korlátozták, amelyek közül Bulgária tájékoztatása szerint nyolcat telepítettek, amelyek 2012. június 8‑tól működnek. A „Vertikal – Petkov & Cie” OOD projekt keretében 2005‑ben három további erőmű engedélyezésére került sor. Egy e határozatokkal szemben indított bírósági eljárás 2007. július 26‑án egyezséggel zárult. Két erőművet 2008. április 24‑én és 2011. február 14‑én helyeztek üzembe. A harmadik erőmű telepítésére nem fog sor kerülni.

90.

A „Belite Skali” KVT‑n engedélyezett „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD idegenforgalmi projekt egy golfpálya és egy termálközpont létesítését foglalja magában. Az első építési engedélyt 2005. december 22‑én, a működési engedélyt pedig 2010. április 6‑án adták ki.

91.

Mivel az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése a 7. cikk alapján nem alkalmazható a KVT kijelölése előtt, az említett létesítmények kivitelezésének hatásai az említett szabályozás alapján akkor vizsgálhatók, ha a Bizottság közli, hogy mely, azokhoz szükséges munkálatokat végeztek el ezen időpont után. Ezen információ azonban nem áll rendelkezésre. Bulgária nem vitatott állítása szerint csak az ismert, hogy az említett projektekhez szükséges talajmegmunkálást még Bulgáriának az Unióhoz történő csatlakozása előtt végezték el. Ennélfogva a létesítmények kivitelezése a jelen eljárásnak nem képezheti tárgyát.

92.

Egyértelmű azonban, hogy az említett létesítmények mindegyikét csak a KVT‑k kijelölése után helyezték üzembe. Meg kell tehát vizsgálni, hogy összeegyeztethető‑e az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdésével ez a két KVT területén történő működtetés.

93.

A szélerőművek tekintetében a Bizottság hangsúlyozza ugyan a madarak szélerőművekkel való összeütközés (madárcsapás) miatti elpusztításának kockázatát, Bulgária azonban az ornitológiai üzemellenőrzés eredményeivel cáfolja meg ezen érvet. Ezen eredmények szerint a „Kaliakra Wind Power” ODD szélerőműparkja működtetésének első évében csak három elpusztult madarat találtak, mégpedig egy rózsás gödényt (Pelecanus onocrotalus) és két sordélyt (Miliaria vagy Emberiza calandra). Jóllehet mindkét fajt a „Kaliakra” KVT‑re vonatkozó egységes adatlap megemlíti, a rózsás gödények 2000–3000 és a sordélyok 500–1200 egyedes nagyszámú állományára tekintettel e veszteségek egyértelműen kevésbé jelentősnek tűnnek, mint az állományok természetes fluktuációja.

94.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a szélerőművek és a „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD létesítményei megzavarják az érintett madárfajokat, és károsítják élőhelyeiket. A Bizottság még számszerűsíti is a veszteségeket egy bolgár madárvédelmi szervezet közleménye alapján.

95.

Bulgária helyesen hivatkozik arra a számszerűsítéssel szemben, hogy az említett közleményből nem derül ki, hogy hogyan nyerték e számokat. Az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének megsértése ezért nem támasztható alá az állítólagos területveszteségek számszerű mértékével.

96.

Nyilvánvaló mindazonáltal, hogy a szélerőművek, a szállodaépületek és egy golfpálya működtetése megalapozza a KVT‑n védett madárfajok élőhelyei károsodásának, valamint e fajok jelentős megzavarásának valószínűségét vagy kockázatát.

97.

Így a „Kaliakra Wind Power” AD által telepített szélerőműpark esetében 35 darab szélerőműről van szó, amelyeket a „Kaliakra” KVT egy három‑négy négyzetkilométernyi területén sűrűn elhelyezve működtetnek. A szélerőművek közötti és a szélerőműparkkal közvetlenül határos területek nagy valószínűséggel már nem ugyanannyira vonzók minden védett madárfaj számára, mint a szélerőműpark telepítése előtt. Kisebb mértékben ugyanez igaz a két kisebb szélerőműprojektre is. Bulgária ezért kifejezetten megtiltotta további szélerőműveknek a „Kaliakra” KVT‑re történő telepítését. ( 68 )

98.

Az is kizárt, hogy a „Belite Skali” KVT‑nek a „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD létesítményei által igénybe vett területei ugyanolyan hasznosak a védett madárfajok számára, mint e projekt végrehajtása előtt. A golfpálya és a szabadidős létesítmények üzemeltetése megváltoztatja az érintett élőhelyek tulajdonságait, és még ha az érintett madárfajok azokat ennek ellenére tovább is használhatnák költésre, pihenésre vagy táplálékkeresésre, a turisták jelenléte akkor is elriasztaná őket. ( 69 )

99.

A Bizottság állítólagos területveszteségekkel kapcsolatos érve szerint ez többek között az alábbi, a madárvédelmi irányelv I. mellékletében említett és a két KVT‑re vonatkozó egységes adatlapon is felsorolt fajok tekintetében feltételezendő: apácahantmadár (Oenanthe pleschanka), kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra), szikipacsirta (Calandrella brachydactyla), ugartyúk (Burhinus oedicnemus), pusztai ölyv (Buteo rufinus), kis héja (Accipiter brevipes) és szalakóta (Coracias garrulus).

100.

Bulgária feladata tehát megcáfolni ezt a védett madárfajok élőhelyei károsodásának, valamint e fajok megzavarásának valószínűségére vagy kockázatára vonatkozó bizonyítékot. Bulgária azonban nem tesz észrevételt az érintett fajok megzavarásával és élőhelyeik károsodásával kapcsolatban.

101.

Ezért az élőhelyirányelv 6. cikke (2) bekezdésének az említett projektek működtetése útján történő megsértéséből kell kiindulni.

102.

Bulgária tehát megsértette az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdését azáltal, hogy nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a „Kaliakra Wind Power” AD, az „EVN Enertrag Kavarna” OOD és a „Vertikal – Petkov & Cie” OOD szélerőművek működtetése, valamint a „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD létesítményei a „Kaliakra” és a „Belite Skali” KVT‑n károsítsák a védett madárfajok élőhelyeit és megzavarják e fajokat.

103.

A Bizottság kifogásolja továbbá, hogy Bulgária nem részesítette megfelelő védelemben a javasolt „Kompleks Kaliakra” KJTT‑t a „Kaliakra Wind Power” AD, az „EVN Enertrag Kavarna” OOD, a „Vertikal – Petkov & Cie” OOD, valamint a „Thracian Cliffs Golf & Spa Resort” OOD projektek általi veszélyeztetéssel szemben. A Bizottság ezzel kapcsolatban az elsődleges fontosságú ponto‑szarmata sztyeppe (Natura 2000 kód: 62C0) elpusztítását kifogásolja.

104.

Az élőhelyirányelv értelmében a tagállamok az általuk a közösségi jegyzékbe felvenni javasolt, természetes élőhelyet magában foglaló és/vagy elsődleges fontosságú fajok élőhelyeként szolgáló területek vonatkozásában kötelesek megtenni a megfelelő védelmi intézkedéseket az említett természeti területek jellegzetességeinek megőrzése érdekében. Ezért a tagállamok nem engedélyezhetnek olyan beavatkozást, amely komolyan veszélyeztetheti valamely természeti terület ökológiai jellegzetességeit. Ez különösen igaz akkor, ha a beavatkozás jelentős mértékben csökkentheti a természeti terület nagyságát, vagy a területen élő veszélyeztetett fajok kihalásához vezethet, vagy, végezetül, a természeti terület elpusztítását, vagy lényegi jellemzői megszüntetését eredményezi. ( 70 )

105.

E védelmi kötelezettséget sértené, ha Bulgária a javasolt területen valamely elsődleges fontosságú élőhely jelentős mértékű elpusztítását engedélyezné.

106.

E kötelezettség azonban, mint minden más uniós jogi kötelezettség, legkorábban Bulgária csatlakozásától áll fenn. Bulgária azonban azt állítja, hogy az említett projektek élőhelyet elpusztító talajmunkálatait már a csatlakozás előtt elvégezték, és ez nem is vitatott. Az élőhely e veszélyeztetése ezért nem sérthette az uniós jogot.

107.

Ha azonban az élőhely az érintett területeken már elpusztult, akkor azt a projektek későbbi működtetése sem károsíthatja tovább.

108.

A C) kereseti kérelem e pontban ezért megalapozatlan, és a Bizottság keresetének e részét el kell utasítani.

109.

A B) kereseti kérelemmel a Bizottság annak megállapítását kéri, hogy a Bolgár Köztársaság azáltal, hogy jóváhagyta az „AES Geo Energy” OOD, a „Windtech” OOD, a „Brestiom” OOD, a „Disib” OOD, az „Eco Energy” OOD és a „Longman Investment” OOD projektet a madarak védelme szempontjából jelentős „Kaliakra” területen, amelyet nem minősített különleges védelmi területnek, jóllehet annak kellett volna minősítenie, nem teljesítette a madárvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, ahogyan e rendelkezést a Bíróság a C‑96/98. és a C‑374/98. sz. ügyekben hozott ítéleteiben értelmezte.

110.

Noha e kereseti kérelem a C) kérelemhez hasonlóan van megfogalmazva, mégsem szenved ugyanazon hiányosságokban, mivel eltérő ténybeli és jogi helyzetre vonatkozik.

111.

Némi zavart okoz azonban az, hogy a Bizottság e kereseti kérelmet a 2009/147 irányelvre alapozza, amely hatályon kívül helyezte a madárvédelmi irányelv korábban hatályos változatát. Ezért azt feltételezhetnénk, hogy olyan jogsértésekről van szó, amelyeket a 2009/147 irányelv 2010. február 15‑i hatálybelépése után követtek el.

112.

Az említett irányelv célja sz (1) preambulumbekezdése értelmében azonban a madárvédelmi irányelv kodifikálása, és az nem módosította a 4. cikk (4) bekezdésének első mondatát a korábban hatályos változatokhoz képest. A 18. cikk első bekezdése is leszögezi, hogy a madárvédelmi irányelv korábban hatályos változata a „tagállami kötelezettségek sérelme nélkül” veszti hatályát. Túlzott formalizmusra vallana tehát, ha a jelen ügyben egy azonos tartalommal fennmaradó kötelezettség és egy folyamatos helyzet mellett kizárólag a kodifikációs irányelv elfogadásától felmerült körülmények kerülnének figyelembevételre. ( 71 )

113.

Az IV A pontban eddig kifejtettek alapján abból kell kiindulni, hogy a projektek olyan területeken találhatók, amelyeket Bulgáriának KVT‑vé kellett volna minősítenie. E KVT‑vé minősítésre azonban csak a jelen eljárásban szereplő helyzet értékelése szempontjából releváns időpont, az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő 2012. augusztus 22‑i lejárta után ( 72 ) került sor.

114.

Azok a területek, amelyeket nem minősítettek KVT‑vé, noha ez szükséges lett volna, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdése első mondatának hatálya alá tartoznak. ( 73 ) Az említett rendelkezés értelmében a KVT‑k vonatkozásában a tagállamok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az élőhelyek szennyezésének vagy károsításának, illetve a madarak bármiféle zavarásának elkerülése érdekében, amennyiben azok jelentősek e cikk céljai szempontjából.

115.

A madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdése első mondata megsértésének alátámasztásához kézenfekvőnek tűnik azt a szempontot alkalmazni, amelyet a Bíróság az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdéséhez alakított ki, mivel e rendelkezés messzemenőkig megegyezik a madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének első mondatával. ( 74 ) Ennek alapján jogsértés állapítható meg, ha a Bizottság bizonyítja annak valószínűségét vagy kockázatát, hogy a projekt károsítja a védett madárfajok élőhelyeit, vagy e fajok jelentős zavarásával jár. ( 75 ) A Bíróság gyakorlatilag már korábban is megállapította a madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdése első mondatának megsértését az károsítás valószínűsége vagy kockázata alapján, ( 76 ) anélkül azonban, hogy kifejezetten rögzítette volna az említett szempontot.

116.

A Bizottság hat projektet kifogásol e kérelemben.

117.

Három projekt, mégpedig a „Windtech” OOD, a „Brestiom” OOD és az „Eco Energy” OOD esetében Bulgária e tekintetben nem vitatott állítása szerint csak arról született döntés, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. További engedélyek kiadására nem került sor, és a létesítményeket sem építették meg. Időközben a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről szóló határozatok is érvényüket vesztették.

118.

Mindazonáltal már e határozatok is a terület megzavarásának vagy károsításának olyan fokozott kockázatára vagy nagyobb veszélyére engednek következtetni, amely az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor még fennállt. ( 77 ) A környezeti hatásvizsgálat ugyanis növelné a zavarás vagy károsítás azonosításának és elkerülésének valószínűségét.

119.

A terület e tisztán eljárásfüggő veszélyeztetése azonban még nem elegendő a madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdése első mondata megsértésének megállapításához. További eljárási lépések nélkül ugyanis a veszélyeztetés hipotetikus marad.

120.

A környezeti hatásvizsgálat elvégzése egyébként kívánatos lenne ugyan, azt azonban a madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének első mondata – az élőhelyirányelv 6. cikke (3) bekezdésének első mondatával ellentétben – nem kifejezetten követeli meg. Ezért elegendő a környezeti hatásvizsgálat szükségességére vonatkozó döntéssel a KHV‑irányelv lehetséges megsértéseként tovább foglalkozni.

121.

A többi három projekt esetében a bolgár hatóságok megadták a szükséges további engedélyeket, és a szélerőműveket ennek megfelelően telepítették.

122.

Az „AES Geo Energy” OOD projekt egy 2008‑as környezeti hatásvizsgálatot követően 52 darab szélerőmű telepítésére kapott építési engedélyt, amely erőműveket 2011. november 15‑én helyezték üzembe.

123.

A „Disib” OOD projekt tekintetében 2007. január 4‑én az a döntés született, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. Ezután egy szélerőmű engedélyezésére került sor, amely 2008. május 22‑től működik.

124.

Hasonlóan alakul a helyzet a „Longman Investment” OOD projekt esetében is. Miután 2007. december 11‑én döntés született a környezeti hatásvizsgálat mellőzéséről, egy szélerőmű engedélyezésére került sor, amely 2008. június 16‑tól működik.

125.

A szélerőműveknek a később a „Kaliakra” KVT bővítéseként védett területeken történő telepítését és működtetését érdemben úgy kell értékelni, mint az eredeti KVT‑n belül.

126.

Akárcsak ugyanis az eredeti KVT‑n belül, kellő valószínűsége vagy veszélye áll fenn annak, hogy a területek az összesen 54 darab szélerőmű telepítése és működtetése miatt már nem annyira vonzóak a védett madárfajok számára, mint korábban. ( 78 )

127.

Az a körülmény, hogy az „AES Geo Energy” OOD szélerőműpark Bulgária által hivatkozott megfigyelési adatai szerint a vörösnyakú ludak ennek ellenére használják a területeket, és megfelelő szélviszonyok mellett a madárvonulás „Kaliakránál” összpontosul, szintén nem szól az említett valószínűség vagy veszély ellen. A védelmi kötelezettségek ugyanis azelőtt fennállnak, hogy a madarak számának csökkenését megállapítanák vagy hogy valamely védett madárfaj eltűnésének veszélye ténylegessé válna. ( 79 )

128.

Egyébként legalább a vonzerővesztést alátámasztják az említett adatok. A területek vörösnyakú ludak általi használata ugyanis kisebb mértékű, mint a szélerőművek telepítése előtti időkből származó csúcsértékek. Az sem bizonyított, hogy a vonuló madarak ott még nagyszámban pihennek – az alkalomszerű partvidéki koncentráció ideje alatt sem.

129.

Bulgária tehát megsértette a madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének első mondatát azáltal, hogy nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy az „AES Geo Energy” OOD, a „Disib” OOD és a „Longman Investment” OOD szélerőműprojektek működtetése a madarak védelme szempontjából jelentős „Kaliakra” területen, amelyet nem minősítettek különleges védelmi területnek, jóllehet annak kellett volna minősíteni, károsítsák a védendő madárfajok élőhelyeit és megzavarják e fajokat.

130.

Kiegészítésképpen meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem dönthető el végérvényesen, hogy meg kell‑e tiltani a vizsgált projektek további működtetését. Nem zárható ki ugyanis, hogy a projektek egy alaposabb vizsgálat alapján nem befolyásolják hátrányosan az érintett természeti terület épségét, vagy hogy azok igazolhatók az élőhelyirányelv 6. cikkének (4) bekezdése alapján. ( 80 )

131.

Az e pontokban történő esetleges elmarasztalás végrehajtásának első lépése és egyúttal az érintett KVT‑n a veszélyeztetések megakadályozására alkalmas első intézkedés tehát a projektek hatásainak tudományos vizsgálata lenne. Ha az alapján továbbra sem zárható ki minden tudományos szempontból ésszerű kétség azt illetően, hogy az érintett természeti területet nem érik káros hatások, ( 81 ) akkor szükséges lehet az élőhelyirányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti igazolhatóságvizsgálata.

132.

Az élőhelyirányelv 6. cikkének (2) bekezdése tekintetében a Bíróság már megállapította az igazolás lehetőségét. ( 82 ) A madárvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdése első mondatának megsértése ellenben főszabály szerint csak jóval szűkebb korlátok között igazolható. ( 83 ) Az élőhelyirányelv 6. cikkének (4) bekezdése azonban főszabály szerint alkalmas a szélerőművek jövőbeli működtetésének igazolására, mivel az érintett területek időközben szintén a „Kaliakra” KVT részévé váltak, és ezért már az élőhelyirányelv 6. cikkének (2)–(4) bekezdése is alkalmazható.

133.

Az élőhelyirányelv 6. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében, amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot.

134.

A szélenergia hasznosításához vagy a munkahelyek megőrzéséhez fűződő érdek mellett e tekintetben mindenekelőtt a jogbiztonságot és a bizalomvédelmet kellene figyelembe venni a közösségi érdek azonosításakor, amennyiben a projektek a madárvédelmi irányelv és az élőhelyirányelv alkalmazhatóvá válása előtt kiadott engedélyeken alapulnak. Ha minden ésszerű intézkedést megtettek a veszélyeztetés mérséklése érdekében, akkor a jogbiztonság és a bizalomvédelem többnyire háttérbe szorítja az érintett természeti javak védelméhez fűződő érdeket.

135.

Mindazonáltal nem állnak fenn az ilyen igazolhatóság feltételei, mivel Bulgária még nem azonosította a terület létesítmények működtetése általi veszélyeztetésének súlyát. Ezért nem lehetséges a további működtetéshez fűződő érdeket a terület veszélyeztetésének mértékéhez mérni, és az esetleges alternatívák – például a szélerőművek más helyszínekre történő áthelyezése vagy üzemi korlátozások, különösen érzékeny időszakokban – sem értékelhetők. Az is tisztázatlan marad, hogy milyen intézkedések szükségesek a Natura 2000 egységességének megóvása érdekében. ( 84 )

136.

Amennyiben a Bíróság egyetért javaslatommal, úgy tehát először a projektek működtetésének zavaró hatását, majd adott esetben igazolhatóságukat kell megvizsgálni.

137.

D) kereseti kérelmével végül azt kifogásolja a Bizottság, hogy nem mérték fel megfelelően a „Kaliakra” IBA először nem védett területein jóváhagyott „Windtech” OOD, „Brestiom” OOD, „Eco Energy” OOD és „Longman Investment” OOD projektek együttes hatását, és Bulgária ezáltal nem teljesítette a KHV‑irányelv 4. cikkének (2) és (3) bekezdésével, valamint III. mellékletének 1. pontja b) alpontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

138.

E kereseti kérelem eredeti változata öt projekt arra irányuló előzetes vizsgálatára vonatkozott, hogy szükség van‑e környezeti hatásvizsgálatra, valamint egy hatodik projekt tényleges környezeti hatásvizsgálatára. Miután azonban a Bizottság a kérelmet a válaszában szűkítette, jelenleg már csak négy projekt előzetes vizsgálatáról van szó.

139.

A Bizottság a KHV‑irányelv 2011. évi változata megsértésének megállapítását kéri. A bolgár hatóságok azonban már 2007‑ben meghozták a vitatott határozatokat. Alkalmazható lehet mindazonáltal a későbbi változat, mert az valamennyi vonatkozó pontban megegyezik a 2007‑ben hatályos változattal. ( 85 )

140.

Valamennyi kifogásolt projekt a „Kaliakra” IBA először nem KVT‑vé minősített részét érinti. Egyik esetben sem került sor környezeti hatásvizsgálatra, mert a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy döntött, hogy nincs szükség arra.

141.

Ezen előzetes vizsgálati eljárásokat mindegyik esetben 2007 második felében indították meg, és azok a 2007. szeptember 24‑i („Eco Energy” OOD – „Egy szélerőmű telepítése”), a 2007. december 11‑i („Longman Investment” OOD – „Egy szélerőmű telepítése”) és a 2007. december 28‑i („Longman Investment” OOD – „Négy szélerőmű telepítése” és „Brestiom” OOD – „Hat szélerőmű telepítése”) határozattal fejeződtek be.

142.

Csak a „Longman Investment” OOD projektet valósították meg, és az 2008. június 16‑tól működik.

143.

A többi három projekt ellenben sohasem kapott építési engedélyt, és Bulgária tájékoztatása szerint az említett határozatok végrehajtás hiányában érvényüket vesztették.

144.

Ezért meg kell vizsgálni, hogy lehet‑e egy esetleges jogsértés a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás tárgya (ehhez lásd az a) pontot), illetve hogy a végre nem hajtott projektek tekintetében megvalósulhat‑e egyáltalán a KHV‑irányelv megsértése (ehhez lásd a b) pontot). Majd meg kell vizsgálni, hogy megfelelően figyelembe vették‑e a projektek együttes hatását.

145.

Első pillantásra azt feltételezhetnénk, hogy a jelen jogvitában nem szükséges határozni az immár érvénytelen határozatokról. A kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban azonban azt a helyzetet kell alapul venni, amely a Bizottság által a 2012. június 22‑i indokolással ellátott kiegészítő véleményben meghatározott határidő lejártakor, tehát 2012. augusztus 22‑én fennállt. ( 86 )

146.

Ezen időpontban még érvényesek voltak a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről szóló határozatok. Az érvénytelenség ugyanis – amennyire megállapítható – azon alapul, hogy 2012‑ben ötéves határidőt vezettek be a projektek megvalósítására. Ezért abból kell kiindulni, hogy az említett határozatok legkorábban öt évvel a meghozataluk után, tehát csak 2012. szeptember 24‑én, illetve 2012. december 28‑án váltak érvénytelenné.

147.

A KHV‑irányelv meg nem valósított projektek általi megsértését illető kétségek abból eredhetnek, hogy a 2. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek.

148.

A környezeti hatásvizsgálat szükségtelenségére vonatkozó döntés azonban – amennyire megállapítható – még nem felel meg a projekt engedélyezésének. Bulgária nem vitatott állítása szerint legalább még egy építési engedélyre is szükség van, amelyet – a megvalósított „Longman Investment” OOD projekttől eltérően – a többi három projekt sohasem kapott meg. Nem róható fel tehát Bulgáriának, hogy e projekteket a szükséges vizsgálat nélkül engedélyezte.

149.

A környezeti hatásvizsgálat szükségességére vonatkozó döntést mindazonáltal a KHV‑irányelv, mégpedig a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a III. melléklet alapján kell meghozni. Legalább e rendelkezések megsértésére sor kerülhet akkor is, ha a projekt sohasem kapja meg az összes szükséges engedélyt. A „Longman Investment” OOD projekt tekintetében ezen túlmenően a KHV‑irányelv 2. cikke (1) bekezdésének megsértése is szóba jöhet.

150.

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének előzetes vizsgálatát illetően emlékeztetni kell arra, hogy a KHV‑irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a tagállamok határozzák meg akár esetenkénti vizsgálattal, akár az általuk megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján, hogy a II. melléklet hatálya alá tartozó projekteket környezeti hatásvizsgálat alá kell‑e vetni.

151.

E projektek körébe tartoznak az említett melléklet 3. pontjának i) alpontjában felsorolt, energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműpark).

152.

Ami a küszöbértékek vagy szempontrendszer meghatározását illeti, emlékeztetni kell arra, hogy igaz, hogy a KHV‑irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja e tekintetben mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára. E mérlegelési mozgásteret azonban korlátozza az ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében előírt azon kötelezettség, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot kell végezni. ( 87 )

153.

A KHV‑irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett szempontok és küszöbértékek célja tehát az, hogy megkönnyítsék a projekt konkrét jellemzőinek az értékelését annak megállapítása céljából, hogy arra vonatkozik‑e a környezeti hatásvizsgálat kötelezettsége. ( 88 )

154.

Ebből következik, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, amennyiben hozzájuk a KHV‑irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektre vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtottak be, különleges vizsgálatot kell lefolytatniuk annak eldöntése céljából, hogy az említett irányelv III. mellékletében foglalt szempontokra tekintettel szükség van‑e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. ( 89 )

155.

E tekintetben e III. melléklet 1. pontjából következik, hogy valamely projekt jellemzőinél különösen a más projektekkel való kumulálódását kell figyelembe venni. A projekt más projektekkel való kumulált hatásának figyelmen kívül hagyása ugyanis azon tényleges következménnyel járhat, hogy e projektet kivonják a környezeti hatásvizsgálat kötelezettsége alól, miközben más projektekkel együtt jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. ( 90 )

156.

E követelményt a KHV‑irányelv III. melléklete 3. pontjának fényében kell értelmezni, amely szerint valamely projekt lehetséges jelentős hatásait az ugyanezen melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt szempontok alapján kell megítélni, különös figyelemmel a hatás kiterjedésére, nagyságára, időtartamára és visszafordíthatóságára. ( 91 )

157.

Ebből következik, hogy a nemzeti hatóság feladata megvizsgálni valamely projekt más projektekkel együttesen gyakorolt lehetséges hatását annak ellenőrzése során, hogy a projektet környezeti hatásvizsgálat alá kell‑e vetni. Másfelől pontosítás hiányában e kötelezettség nem korlátozódik kizárólag a hasonló jellegű projektekre. Az előzetes vizsgálat során azt a kérdést is figyelembe kell venni, hogy a projekt környezetre gyakorolt hatásai egyéb projektek hatásai miatt súlyosabbak lehetnek‑e, mint e hatások hiányában. ( 92 )

158.

A jelen esetben legalább már az „AES GEO Energy” OOD 52 szélerőműves szélerőműparkját és a „Disib” OOD három további erőművét is a „Kaliakra” IBA azon területeire tervezték, amelyeket még nem minősítettek KVT‑vé. Az e projektekkel való együttes hatás 2007 végén a jelen ügyben kifogásolt négy projekt egyike tekintetében sem volt minden további nélkül kizárható.

159.

A „Kaliakra” IBA‑ra vonatkozó információk ezenkívül arra utaltak, hogy az érintett területek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a madárvonulás és a vörösnyakú lúd telelése szempontjából.

160.

A különböző szélerőműprojektek együttes hatását tehát kötelezően figyelembe kellett volna venni a környezeti hatásvizsgálat szükségességének vizsgálatakor.

161.

Igaz, hogy Bulgária arra hivatkozik, hogy a határozatokban kifejezetten megállapítást nyert, hogy nem várhatók együttes hatások. Önmagában annak állítása, hogy nincsenek együttes hatások, nem bizonyítja azonban, hogy azokat megfelelően megvizsgálták. Bulgária pedig nem bizonyítja e vizsgálat megtörténtét.

162.

Bulgária tehát azáltal, hogy nem vették figyelembe megfelelően a „Windtech” OOD, a „Brestiom” OOD, az „Eco Energy” OOD és a „Longman Investment” OOD projekt más projektekkel való együttes hatását a környezeti hatásvizsgálat szükségességének vizsgálatakor, megsértette a KHV‑irányelv 4. cikkének (2) és (3) bekezdését, és III. melléklete 1. pontjának b) alpontját, valamint azáltal, hogy a Longman Investment” OOD projektet ennek ellenére jóváhagyták és megvalósították, az irányelv 2. cikkének (1) bekezdését is.

163.

Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel mindkét fél azt kérte, hogy a Bíróság a másik felet kötelezze a költségek viselésére, és Bulgária túlnyomórészt, de korántsem teljes mértékben pervesztes lett, azt javaslom, hogy a Bíróság e tagállamot kötelezze a költségek háromnegyed részének viselésére.

164.

Mindezek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon: