21.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/8

A Bíróság (nagytanács) 2015. július 16-i ítélete (az Administrativen sad Sofia-grad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – „CHEZ Razpredelenie Bulgaria” AD kontra Komisia za zashtita ot diskriminatsia

(C-83/14. sz. ügy) (1)

((2000/43/EK irányelv - A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elve - Alapvetően roma származású személyek által lakott városrészek - A villamosenergiafogyasztás-mérőknek a levegőben futó áramvezeték-hálózat részét képező villanyoszlopokon, hat és hét méter közti magasságban való elhelyezése - A „közvetlen hátrányos megkülönböztetés” és a „közvetett hátrányos megkülönböztetés” fogalma - Bizonyítási teher - Esetleges igazolás - A villamoseneregiafogyasztás-mérők manipulációinak és a jogtalan áramvételezéseknek a megelőzése - Arányosság - Az intézkedés általános jellege - Ennek sértő és stigmatizáló hatása - 2006/32/EK és 2009/72/EK irányelv - A végső fogyasztónak a villamosenergia-fogyasztása ellenőrzésére való lehetőségének hiánya))

(2015/C 311/09)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperes:„CHEZ Razpredelenie Bulgaria” AD

Alperes: Komisia za zashtita ot diskriminatsia

Az eljárásban részt vesz: Anelia Nikolova, Darzhavna Komisia za energiyno i vodno regulirane

Rendelkező rész

1)

A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv, és konkrétan annak 1. cikke, illetve 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgó körülményekhez hasonló körülmények között – amikor az alapvetően roma származású lakosok lakta városrészben az összes villamosenergiafogyasztás-mérőt a levegőben futó áramvezeték-hálózat részét képező villanyoszlopokon, hat és hét méter közti magasságban helyezik el, miközben a többi városrészben az ilyen fogyasztásmérőket két méternél alacsonyabb magasságban helyezik el – e fogalmat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az említett kollektív intézkedés azon személyeket érinti, akik bizonyos etnikai származással rendelkeznek, vagy azokat, akik anélkül, hogy az említett származással rendelkeznének, az előbbiekkel együtt az ezen intézkedésből következő, kevésbé kedvező bánásmódban részesülnek, illetve különös hátrányt szenvednek el.

2)

A 2000/43 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének, illetve 2. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának a rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amely előírja, hogy ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése által szabályozott területeken a faji vagy etnikai származáson alapuló, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállását, az említett a) pontban hivatkozott kevésbé kedvező bánásmódnak, illetve az említett b) pontban hivatkozott különös hátránynak jogok vagy jogos érdekek megsértését kell jelentenie.

3)

A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a jelen rendelkező rész 1. pontjában leírt intézkedéshez hasonló intézkedés e rendelkezés értelmében vett közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha bebizonyosodik, hogy az említett intézkedést az érintett városrész lakosságának többségére együttesen jellemző roma származáshoz kapcsolódó okokból vezették be és/vagy tartották fenn, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, figyelembe véve az ügy valamennyi releváns körülményét, valamint a bizonyítási teher megfordulásával kapcsolatos szabályokat, amelyek az említett irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében szerepelnek.

4)

A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy:

—

e rendelkezéssel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amely azt írja elő, hogy ahhoz, hogy faji vagy etnikai származáson alapuló, közvetett hátrányos megkülönböztetés álljon fenn, a különös hátránynak faji vagy etnikai származáshoz fűződő okokból kell bekövetkeznie;

—

az említett rendelkezés értelmében vett „látszólag semleges” rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat alatt olyan rendelkezést, feltételt vagy gyakorlatot kell érteni, amelyeket színleg semlegesen – azaz a védett tulajdonságtól eltérő, és azzal nem egyenértékű tényezők figyelembevételével – fogalmaznak meg vagy alkalmaznak;

—

az ugyanezen rendelkezés értelmében vett „különös hátrány” nem a súlyos, nyilvánvaló vagy különösen jelentős egyenlőtlenség esetét jelöli, hanem azt jelenti, hogy különösen valamely adott faji vagy etnikai származású személyek azok, akik hátrányba kerülnek a szóban forgó rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat miatt;

—

feltéve, hogy a jelen rendelkező rész 1. pontjában leírt intézkedéshez hasonló intézkedés nem minősül az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, az ilyen intézkedés elvileg az említett 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett látszólag semleges gyakorlatnak minősülhet, amely valamely adott etnikai származású személyeknek különös hátrányt okoz más személyekhez képest;

—

az ilyen intézkedés csupán akkor igazolható objektív módon a villamosenergia-hálózat biztonságának biztosítására és a villamosenergia-fogyasztás megfelelő nyomon követésére irányuló szándékra tekintettel, ha az említett gyakorlat nem megy túl azon a szinten, amely e jogszerű célok megvalósításához megfelelő és szükséges, és ha az okozott hátrányok az ekképpen kitűzött célokhoz képest nem aránytalanul nagyok. Nem ez a helyzet, ha megállapításra kerül – amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie – vagy az, hogy léteznek más megfelelő és enyhébb eszközök, amelyek lehetővé teszik az említett célok elérését, vagy – ilyen más eszközök hiányában – az, hogy az említett intézkedés aránytalanul nagy mértékben sérti az érintett, alapvetően roma származású lakosok lakta városrészben élő végső villamosenergia-fogyasztók azon jogos érdekét, hogy olyan körülmények között férjenek hozzá a villamosenergia-szolgáltatáshoz, amelyeknek nincs sértő vagy stigmatizáló jellege, és amelyek lehetővé teszi számukra azt, hogy rendszeresen ellenőrizhessék a villamosenergia-fogyasztásukat.

(1)  HL C 142., 2014.5.12.