20.7.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 207/45

A Közszolgálati Törvényszék F-94/11. sz., Brune kontra Bizottság ügyben 2013. március 21-én hozott ítélete ellen Markus Brune által 2013. május 19-én benyújtott fellebbezés

(T-269/13. P. sz. ügy)

2013/C 207/76

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Markus Brune (Brüsszel, Belgium). (képviselő: H. Mannes)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező az első fokon előterjesztett kérelmeinek fenntartása mellett azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-94/11. sz. ügyben 2013. március 21-én hozott ítéletét;

—	másodlagosan utalja vissza az ügyet határozathozatalra a Közszolgálati Törvényszékhez;

—	az alperest kötelezze az első- és a másodfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező különösen az alábbiakra hivatkozik:

A bizonyítékok hibás értékelése a vizsga megismétlésének kötelezettségével kapcsolatos vizsgálat során

—

A megtámadott ítélet nem ismeri el, hogy a Közszolgálati Törvényszék F-5/08. sz., Brune kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 29-én hozott ítélet (a továbbiakban a Brune-ügyben hozott ítélet) végrehajtásának keretében megismételt szóbeli vizsga sérti az egyenlő bánásmód és az objektív elbírálás elvét, valamint az EUMSZ 266. cikkét,

—	az ítélet indokolása helytelen jogi értékelést tartalmaz, és — különösen az EUMSZ 266. cikk feltételeivel, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával és az értékelési kritériumok egységességének követelményével kapcsolatban — tévesen értékeli a tényeket;

Az alternatív megoldási lehetőségek téves kizárása

—	A megtámadott ítélet jogilag téves indokolással utasítja el a Brune-ügyben hozott ítélet végrehajtásának a jelen üggyel kapcsolatban az állandó ítélkezési gyakorlatból adódó alternatív megoldási lehetőségeit,

—	az alternatív megoldási lehetőségek vizsgálatánál az ítélet különösen az egyenlő bánásmód és az objektív elbírálás elvének, a személyzeti szabályzat 27. cikkének, továbbá nyílt versenyvizsga-felhívás téves értelmezésére támaszkodik.

Másodlagosan: a vizsgaismétlés előkészítésével kapcsolatos eljárási hibák téves értékelése

—

Az ítélet megfelelő időben történő felhívásra, a vizsgabizottság összetételével kapcsolatos rendes tájékoztatásra és az alkalmazandó joggal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó megállapításai a tények és az alperes szervezéssel kapcsolatos kötelezettségének értékelését illetően jelentős hibákat tartalmaznak,

—	a Közszolgálati Törvényszék az ítéletben elmulasztotta értékelni azt, hogy a felperessel szemben eltérő bánásmódot alkalmaztak ahhoz képest, hogy egy másik pályázó egy párhuzamos eljárás során további tájékoztatást is kapott,

—	a vizsgabizottság elfogultságával kapcsolatos kifogást illetően az ítélet csupán a felperes hátrányos megkülönböztetésének bizonyíthatóságának hiányosságát vizsgálta, amely vizsgálat nem terjedt ki a megismételt vizsga keretében tanúsított elfogultságra.

A felperes harmadik, negyedik és ötödik kérelmének mint megalapozatlannak elutasítása

—	az ítélet figyelmen kívül hagyja olyan általános kijelentések tételének lehetőségét, melyek nem rónak tényleges kötelezettséget az uniós szervekre,

—	az ítélet úgy értelmezi az okozott hátrány orvoslására vonatkozó kérelmet, hogy a felperes nem kért kártérítést, jóllehet, a szóbeli tárgyaláson kifejezetten kinyilvánította e szándékát,

—	az ítélet sérti az okozott hátrány kifejezett kérelem nélküli, hivatalból történő orvoslására vonatkozó, EUMSZ 266. cikk szerinti kötelezettséget.

5.	A költségekről szóló hátrányosan megkülönböztető határozat

A megtámadott ítélet az F-42/11. sz., Honnefelder kontra Bizottság ügyben folytatott eljáráshoz képest hátrányosan megkülönbözteti a felperest, tekintve, hogy egy, ezen eljárásban mérlegelendőnek tekintett körülményt a Közszolgálati Törvényszék az eljárási szabályzatának 87. cikke 2. §-a alapján nem vett figyelembe mint a felperes számára is kedvező körülményt.