1.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/4

1.

Ha a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1), különösen annak 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke szerint, annak érdekében, hogy az egyenértékűség és a teljes érvényesülés elvének megfelelően biztosítsa a fogyasztók és felhasználók védelmét, valamely nemzeti bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződésben a késedelmi kamatokra vonatkozóan tisztességtelen kikötés szerepel, annak azt a következményt kell-e tulajdonítania, hogy mindenféle késedelmi kamat érvénytelen, ideértve azokat is, amelyek valamely tagállami jogszabály — mint például a Código Civil 1108. cikkének, az 1/2013 törvény 2. átmeneti rendelkezésének, a jelzálogjogról szóló törvény 114. cikkével összefüggésben, vagy a 6/2012 RDL 4. cikkének — pótlólagos alkalmazásából adódhatnának, anélkül, hogy kötné őt az 1/13 törvény 2. átmeneti rendelkezése szerint a szakmabeli által elvégzett újraszámítás?

2.

Úgy kell-e értelmezni az 1/2013 törvény 2. átmeneti rendelkezését, hogy az nem képezheti akadályát a fogyasztói érdekek védelmének?

3.

Ha a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv, különösen annak 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke szerint, annak érdekében, hogy az egyenértékűség és a teljes érvényesülés elvének megfelelően biztosítsa a fogyasztók és felhasználók védelmét, valamely nemzeti bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződésben az előrehozott lejáratra vonatkozóan tisztességtelen kikötés szerepel, akkor azt ki nem kötöttnek kell tekintenie és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményeket kell alkalmaznia, akkor is, ha a szolgáltató (pénzintézet) megvárta a nemzeti rendelkezésben előírt minimális időtartam elteltét?