18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/3

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2013. október 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Leopold Schmitzer kontra Bundesministerin für Inneres

(C-530/13. sz. ügy)

2014/C 15/04

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Leopold Schmitzer

Alperes: Bundesministerin für Inneres

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Megvalósítja-e — mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta) 52. cikke (1) bekezdésének és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) 6. cikkének sérelme nélkül — az Alapjogi Charta 21. cikke, illetve az irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti, életkoron alapuló (közvetlen) eltérő bánásmódot az, ha az új köztisztviselők hátrányos megkülönböztetéstől mentes magasabb fizetési fokozatba történő előrelépési rendszerének bevezetéséből kifolyólag a korábbi jogi helyzet alapján (a 18. életév betöltését megelőző időszakok előrelépés tekintetében való beszámításának kizárása miatt) hátrányosan megkülönböztetett, régi köztisztviselő kérelemre átléphet ugyan az új rendszerbe, és ezáltal megkülönböztetéstől mentesen számítják ki az előrelépése időpontját, azonban a nemzeti jog értelmében az ilyen kérelem engedélyezése azzal a hatással jár, hogy az új rendszerben előírt, lassabb előrelépés miatt az előrelépés időpontjának kedvezőbb kiszámítása ellenére illetménybeli helyzete (és ezzel végső soron az őt megillető juttatás) nem javul olyan mértékben, hogy illetménye szempontjából ugyanolyan helyzetbe kerülhetne, mint az a korábbi jogi helyzet alapján kedvezőbb bánásmódban részesülő, régi köztisztviselő (aki nem a 18. életév betöltése előtt, hanem azt követően rendelkezhet olyan hasonló időszakokkal, amelyeket a korábbi jogi helyzet alapján már beszámítottak neki), aki nem élt az új rendszerbe való átlépés lehetőségével?

2.

Igenlő válasz esetén — az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 6. cikke szerinti igazolás hiányában (ezzel kapcsolatban lásd különösen a harmadik kérdést) — akkor is hivatkozhat-e valamely köztisztviselő az Alapjogi Charta 21. cikkének, illetve az irányelv 2. cikkének közvetlen alkalmazhatóságára az illetménybeli helyzet megállapításához kapcsolódó eljárásban, ha megfelelő kérelem előterjesztésének eredményeként az új rendszerben már kedvezőbben állapítják meg előrelépésének időpontját?

3.

A első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, az egyrészt az át nem lépő, kedvezőbb helyzetű régi köztisztviselők, másrészt az átlépés ellenére továbbra is hátrányosan kezelt régi tisztviselők között, az új köztisztviselők megkülönböztetéstől mentes rendszerének bevezetése alkalmával illetménybeli helyzetük tekintetében továbbra is fenntartott megkülönböztetés igazolható-e abban az esetben is az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 6. cikke szerint az igazgatás gazdaságosságára és a szerzett előnyök védelmére, illetve a bizalomvédelem elvére alapozott átmeneti jelenségként, ha

a)

a nemzeti jogalkotónak az előrelépés szabályozásához nincs szüksége a szociális partnerek hozzájárulására, és csupán a bizalomvédelem elvének alapjogi határain belül kell maradnia, amely nem írja elő azt, hogy az át nem lépő, kedvezőbb helyzetű régi köztisztviselők esetében teljes legyen a szerzett előnyök védelme a korábbi rendszer teljes megtartása értelmében;

b)

a nemzeti jogalkotó ebben az összefüggésben rendelkezhetett volna úgy is, hogy azáltal hoz létre egyenlő helyzetet a régi köztisztviselők között, hogy a korábban hátrányosan kezelt, régi köztisztviselők korábbi előrelépési szabályainak megtartása mellett beszámítja a 18. életév betöltését megelőző időszakokat is;

c)

a várhatóan nagy számban előterjesztett kérelmek miatt ugyan jelentős lenne az ehhez kapcsolódó igazgatási ráfordítás, de költségét tekintve megközelítőleg sem érné el a hátrányosabb helyzetű köztisztviselőktől a kedvezőbb helyzetben lévő köztisztviselőkhöz képest elvont, és a jövőben elvonandó juttatások teljes összegét;

d)

a régi köztisztviselőket érintő eltérő bánásmód fennállásának átmeneti időszaka több évtizedig tartana, és (a közszolgálati jogviszonyban az új köztisztviselők tekintetében főszabály szerint érvényesülő, „felvételi tilalom” következtében) nagyon hosszú ideig is érintené valamennyi köztisztviselő túlnyomó többségét;

e)

a rendszer visszaható hatályú bevezetésére kerülne sor, amely a köztisztviselők terhére beavatkozna a köztisztviselők számára kedvezőbb, az uniós jog alkalmazása elsőbbségének figyelembevétele mellett a 2004. január 1. és 2010. augusztus 30. közötti időszakban mindenképpen létrehozandó jogi helyzetbe, amelynek alkalmazását a köztisztviselő magára nézve már a jogszabály-módosítás kiadása előtt kérte?

Az első vagy a második kérdésre adandó nemleges, vagy a harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

4.

a)

Az olyan törvényi szabályozás, amely az előmenetel kezdetén a foglalkoztatási időszakokra hosszabb előrelépési időt ír elő, és így megnehezíti a magasabb fizetési fokozatba történő előrelépést, életkoron alapuló közvetett eltérő bánásmódot valósít meg?

b)

Igenlő válasz esetén ez az előmenetel kezdetén fennálló kevesebb szakmai tapasztalatra tekintettel megfelelő és szükséges?

Amennyiben a harmadik kérdésre igenlő válasz adandó:

5.

a)

Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít-e meg az olyan törvényi szabályozás, amely az „egyéb időket” akkor is 3 évig teljes mértékben, a további 3 évet pedig felerészben számítja be, ha azok nem az iskolai képzésre és nem is a szakmai tapasztalat megszerzésére szolgálnak,?

b)

Igenlő válasz esetén igazolt-e az annak érdekében, hogy elkerülje azon köztisztviselők (nyilvánvalóan beleértve az új köztisztviselőket is) illetménybeli helyzetének romlását, akik nem rendelkeznek a 18. életévük betöltését megelőző, megfelelő beszámítható időkkel, bár a beszámítás vonatkozik a 18. életév betöltését követő egyéb időkre is?

6.

A 4) a) kérdésre adandó igenlő, és a 4) b) kérdésre adott nemleges, ugyanakkor a harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén, vagy az 5) a) kérdésre adandó igenlő és az 5) b) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Az új szabályozás ebben az esetben fennálló, hátrányosan megkülönböztető jellemzőinek az-e a következménye, hogy átmeneti jelenségként már nem igazolt a régi köztisztviselők tekintetében az eltérő bánásmód?

(1)  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 4. kötet 79. o.)