26.10.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 313/12


A Törvényszék (második tanács) T-396/11. sz., ultra air GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2013. május 30-án hozott ítélete ellen a Donaldson Filtration Deutschland GmbH által 2013. augusztus 12-én benyújtott fellebbezés

(C-450/13. P. sz. ügy)

2013/C 313/21

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Donaldson Filtration Deutschland GmbH (képviselők: N. Siebertz, M. Teworte-Vey, A. Renvert ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), ultra air GmbH.

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) által a T-396/11. sz. ügyben 2013. május 30-án hozott ítéletet, és ezáltal utasítsa el az ultra air GmbH által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának az R 374/2010-4. sz. ügyben 2011. május 18-án hozott határozata hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetet;

az ultra air GmbH-t kötelezze a fellebbező költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék említett határozata elleni fellebbezést lényegében a következő indokokra alapították:

1.

A jogellenességi kifogásra mint általános jogintézményre vonatkozó álláspont hiánya

A Törvényszék a megtámadott határozatban tévesen alkalmazta a jogot, amikor a jelen fellebbezéssel megkeresett Bíróság ítélkezési gyakorlatával ellentétesen nem vette figyelembe azt, hogy a jogellenességi kifogás általános jogintézményét, amely megengedi és megköveteli az adott tényállás körülményeinek mérlegelését, a közösségi védjegyjogban is alkalmazni kell. A Törvényszék ezzel szemben csak annak megállapítására szorítkozott, hogy a 207/2009/EK rendelet (1) 56. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás közérdekű keresetnek minősül, és ezért nem mérlegelte a jelen ügyben előadott konkrét körülményeket.

A Törvényszék ezzel kapcsolatban figyelmen kívül hagyta, hogy a jogalkotó a 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti védjegytörlési eljárást ugyan közérdekű keresetként alakította ki, ez azonban nem ellentétes a közösségi jogban is tekintetbe veendő jogellenességi kifogás mint általánosan érvényes jogintézmény figyelembe vételével.

A jogellenes kérelmek kizárása ugyanis nem jelenti azt, hogy a kérelmező szubjektív jogvédelmi igényének pozitív igazolására vonatkozó követelményeket vezetnének be, és ebből következően nem eredményezi azt sem, hogy a kérelem benyújtására vonatkozó jogosultságot bizonyos további feltételekkel korlátoznák. A jogellenességi kifogásnak a 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja keretében történő figyelembe vétele mellett szól az is, hogy a jogalkotó a törlési eljárást kérelmezési eljárásként alkotta meg, éppen ezért nem lehetséges a lajstromozott védjegyek hivatalból történő törlése.

2.

Az adott ügy konkrét körülményeire vonatkozó álláspont hiánya

Mivel a Törvényszék meggátolta a fellebbezőt abban, hogy a jogellenességi kifogást általánosan érvényes jogintézmények tekintse, nem értékelte a jelen ügy konkrét körülményeit, amelyek alapján jogsértőnek tűnik az ultra air GmbH által a 001121839. számú „ultrafilter international” közösségi védjegy törlése iránt benyújtott kérelem.

A kérelmező szándéka ugyanis arra irányul, hogy a vitatott megjelölés saját használata révén, az érintett vásárlóközönséget tudatosan megtévesztve kihasználja az általa megtámadott védjegy ismertségét, és azt a hamis benyomást keltse, hogy ő folytatja a fellebbező jóhírnevű jogelődjének hagyományait.

A Törvényszék továbbá azzal sem foglalkozott kellő mélységben, hogy milyen szerepet töltött be az ultra air GmbH ügyvezetője, mint a 001121839. számú „ultrafilter international” közösségi védjegy törlése iránti kérelem benyújtója, aki a fellebbezőnél folytatott tevékenysége során kizárólagos személyes felelősséget viselt a most általa megtámadott védjegy lajstromozásáért. A lajstromozási eljárás során a megtámadott védjegy használat révén megszerzett megkülönböztető képességének bizonyítása végett benyújtandó valamennyi dokumentumot személyesen adta elő, sőt részben ő készítette, és kizárólagos rendelkezési jogosultsággal rendelkezett felettük.


(1)  A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (egységes szerkezetbe foglalt változat) (HL L 78., 1. o).