26.10.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 313/12 |
A Törvényszék (második tanács) T-396/11. sz., ultra air GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2013. május 30-án hozott ítélete ellen a Donaldson Filtration Deutschland GmbH által 2013. augusztus 12-én benyújtott fellebbezés
(C-450/13. P. sz. ügy)
2013/C 313/21
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Donaldson Filtration Deutschland GmbH (képviselők: N. Siebertz, M. Teworte-Vey, A. Renvert ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), ultra air GmbH.
A fellebbező kérelmei
— |
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) által a T-396/11. sz. ügyben 2013. május 30-án hozott ítéletet, és ezáltal utasítsa el az ultra air GmbH által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának az R 374/2010-4. sz. ügyben 2011. május 18-án hozott határozata hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetet; |
— |
az ultra air GmbH-t kötelezze a fellebbező költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék említett határozata elleni fellebbezést lényegében a következő indokokra alapították:
1. |
A jogellenességi kifogásra mint általános jogintézményre vonatkozó álláspont hiánya A Törvényszék a megtámadott határozatban tévesen alkalmazta a jogot, amikor a jelen fellebbezéssel megkeresett Bíróság ítélkezési gyakorlatával ellentétesen nem vette figyelembe azt, hogy a jogellenességi kifogás általános jogintézményét, amely megengedi és megköveteli az adott tényállás körülményeinek mérlegelését, a közösségi védjegyjogban is alkalmazni kell. A Törvényszék ezzel szemben csak annak megállapítására szorítkozott, hogy a 207/2009/EK rendelet (1) 56. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás közérdekű keresetnek minősül, és ezért nem mérlegelte a jelen ügyben előadott konkrét körülményeket. A Törvényszék ezzel kapcsolatban figyelmen kívül hagyta, hogy a jogalkotó a 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti védjegytörlési eljárást ugyan közérdekű keresetként alakította ki, ez azonban nem ellentétes a közösségi jogban is tekintetbe veendő jogellenességi kifogás mint általánosan érvényes jogintézmény figyelembe vételével. A jogellenes kérelmek kizárása ugyanis nem jelenti azt, hogy a kérelmező szubjektív jogvédelmi igényének pozitív igazolására vonatkozó követelményeket vezetnének be, és ebből következően nem eredményezi azt sem, hogy a kérelem benyújtására vonatkozó jogosultságot bizonyos további feltételekkel korlátoznák. A jogellenességi kifogásnak a 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja keretében történő figyelembe vétele mellett szól az is, hogy a jogalkotó a törlési eljárást kérelmezési eljárásként alkotta meg, éppen ezért nem lehetséges a lajstromozott védjegyek hivatalból történő törlése. |
2. |
Az adott ügy konkrét körülményeire vonatkozó álláspont hiánya Mivel a Törvényszék meggátolta a fellebbezőt abban, hogy a jogellenességi kifogást általánosan érvényes jogintézmények tekintse, nem értékelte a jelen ügy konkrét körülményeit, amelyek alapján jogsértőnek tűnik az ultra air GmbH által a 001121839. számú „ultrafilter international” közösségi védjegy törlése iránt benyújtott kérelem. A kérelmező szándéka ugyanis arra irányul, hogy a vitatott megjelölés saját használata révén, az érintett vásárlóközönséget tudatosan megtévesztve kihasználja az általa megtámadott védjegy ismertségét, és azt a hamis benyomást keltse, hogy ő folytatja a fellebbező jóhírnevű jogelődjének hagyományait. A Törvényszék továbbá azzal sem foglalkozott kellő mélységben, hogy milyen szerepet töltött be az ultra air GmbH ügyvezetője, mint a 001121839. számú „ultrafilter international” közösségi védjegy törlése iránti kérelem benyújtója, aki a fellebbezőnél folytatott tevékenysége során kizárólagos személyes felelősséget viselt a most általa megtámadott védjegy lajstromozásáért. A lajstromozási eljárás során a megtámadott védjegy használat révén megszerzett megkülönböztető képességének bizonyítása végett benyújtandó valamennyi dokumentumot személyesen adta elő, sőt részben ő készítette, és kizárólagos rendelkezési jogosultsággal rendelkezett felettük. |
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (egységes szerkezetbe foglalt változat) (HL L 78., 1. o).