18.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/10

1.

Úgy kell–e értelmezni a [2008/95/EK] irányelv (1) 3. cikke (2) bekezdése d) pontját, hogy annak értékelésénél, hogy a védjegy bejelentője jóhiszeműen járt-e el, csak a védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtása előtt, vagy benyújtásakor ismert körülmények relevánsak, vagy a kérelem benyújtását követő körülmények felhasználhatók annak bizonyítására, hogy a bejelentő jóhiszeműen járt el?

2.

Általában minden olyan ügyre alkalmazni kell-e a C-414/99–C-416/99. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletet (2), amelyben azt értékelik, hogy a védjegy jogosultja hozzájárult-e olyan magatartáshoz, amely kizárólagos jogainak gyengítését vagy korlátozását eredményezheti?

3.

Megállapítható-e jóhiszeműség a későbbi védjegy kérelmezőjénél azon helyzet alapján, amelyben egy korábbi védjegy jogosultja megállapodásokat kötött vele, amelyek alapján e jogosult hozzájárult egy olyan megjelöléssel ellátott időszaki nyomtatott anyag kiadásához, amely hasonló volt a bejelentett védjeggyel, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a későbbi védjegy kérelmezője e nyomtatott anyagot nyilvántartásba vetesse, és a kérelmezőnek támogatást ajánlott a kiadáshoz, azonban az érintett megállapodások kifejezetten nem szabályozták a szellemi tulajdonjog kérdését?

4.

Amennyiben a védjegybejelentés benyújtását követően felmerülő körülmények szintén relevánsak lehetnek annak értékelése szempontjából, hogy a védjegybejelentő jóhiszeműen járt-e el, akkor másodlagosan megállapítható-e jóhiszeműsége azon helyzet alapján, hogy a korábbi védjegy jogosultja legalább tíz éves időtartam alatt hallgatólagosan tűrte a vitatott védjegy fennállását?