C‑604/13. P. sz. ügy

Aloys F. Dornbracht GmbH & Co. KG

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Az eladási árak összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – 1/2003/EK rendelet – A 23. cikk (2) bekezdése – A forgalom 10%‑ának megfelelő felső határ – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – A visszaható hatály tilalmának elve – Korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása – Az eljárás túlzott időtartama”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. január 26.

1. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Maximális összeg–Kiszámítás–A bírság végső és közbenső összege közötti különbségtétel–Következmények

   (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2. Fellebbezés–Jogalapok–A Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése–A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya–Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 168. cikk, (1) bekezdés, d) pont, és 169. cikk, (2) bekezdés)

3. Európai uniós jog–Elvek–A büntetőjogi rendelkezések visszaható hatályának tilalma–Hatály–A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírság–Bennfoglaltság–A bírságkiszabási iránymutatásnak az iránymutatás elfogadása előtt történt jogsértésre való alkalmazása miatti esetleges megsértés–Az iránymutatás által bevezetett módosítások előreláthatósága–A megsértés hiánya

   (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

4. Verseny–Bírságok–Összeg–Bírósági felülvizsgálat–Korlátlan felülvizsgálati jogkör–A jogszerűség vizsgálata–Terjedelem és korlátok–Szigorúan a kiszabott bírság összegének meghatározására korlátozódó korlátlan felülvizsgálati jogkör

   (EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

5. Bírósági eljárás–Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése–Feltételek–Előterjesztett jogalap kiterjesztése–Kiterjesztés hiánya–Elfogadhatatlanság

   (A Törvényszék 1991. évi eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)

6. Fellebbezés–A Bíróság hatásköre–A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása–Kizártság

   (EUMSZ 256. és EUMSZ 261. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

7. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Az alapösszeg megállapítása–A jogsértés súlya–Belépési díj–Figyelembe veendő tényezők

   (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 21., 23. és 25. pont)

8. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Bírósági felülvizsgálat–Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre–Terjedelem–Korlát–Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása–Az érintett vállalkozások különbségeinek és sajátos jellemzőinek figyelembevétele

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 20. és 21. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13., 19–22., 25., 28. és 29. pont)

9. Fellebbezés–Jogalapok–Az indokolás elégtelensége–A Törvényszék hallgatólagos indokolása–Megengedhetőség–Feltételek

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék 1991. évi eljárási szabályzata, 81. cikk)

10. Bírósági eljárás–A Törvényszék előtti eljárás időtartama–Észszerű határidő–A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita–Az észszerű határidő be nem tartása–Következmények

    (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

11. Bírósági eljárás–A Törvényszék előtti eljárás időtartama–Észszerű határidő–A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita–Az észszerű határidő be nem tartása–Következmények–Kártérítési kereset révén megállapíttatni kívánt szerződésen kívüli felelősség

    (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 268. cikk, és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

1.  Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy csak a kiszabott bírság végső összegének kell az e rendelkezésben előírt, a forgalom 10%‑ának megfelelő felső határt tiszteletben tartania, valamint hogy e rendelkezés nem tiltja azt, hogy a Bizottság a bírság kiszámításának különböző szakaszaiban e felső határnál nagyobb közbenső összeget vegyen alapul, feltéve, hogy a bírság végső összege az említett felső határt nem haladja meg.

   Az, hogy az e rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt, a forgalom 10%‑ának megfelelő felső határ alkalmazása miatt bizonyos tényezők – mint a jogsértés súlya és időtartama – ténylegesen nem tükröződnek a kiszabott bírság összegében, csak egyszerű következménye annak, hogy e felső határt a kiszabott bírság végső összegére alkalmazzák.

   Olyan korlátról van ugyanis szó, amely valamennyi vállalkozás esetén egyformán alkalmazandó, és amelyet az egyes vállalkozások mérete alapján alakítottak ki, továbbá amelynek az a célja, hogy elkerülje a túlzott mértékű és aránytalan bírságokat. Ennek a felső korlátnak tehát a jogsértés súlyára és időtartamára vonatkozó kritériumok céljától különálló, független célja van.

   (lásd: 22., 23., 25. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 32., 33. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 42., 43. pont)

4.  A Bizottság által az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának rendszere az intézmények jogi aktusainak az EUMSZ 263. cikkben létrehozott jogszerűségi vizsgálatából áll, amely az EUMSZ 261. cikk alapján és a felperesek kérelmére kiegészíthető a Bizottság által e téren kiszabott szankciók tekintetében korlátlan felülvizsgálati jogkör Törvényszék általi gyakorlásával.

   Az EUMSZ 263. cikkben előírt jogszerűségi vizsgálattól eltérően a Törvényszék e korlátlan felülvizsgálati jogköre szigorúan a bírság összegének meghatározására korlátozódik. Ez a jogkör csupán a Bizottság által kiszabott bírság Törvényszék általi értékelésére vonatkozik, a Bizottság által a Törvényszék elé terjesztett határozatban jogszerűen megállapított jogsértés alkotóelemeinek bármilyen módosítását kizárva.

   (lásd: 52., 53. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 58. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 66. pont)

7.  A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározása során figyelembe kell venni a jogsértés időtartamát, és az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a jogsértés súlyának értékelésére. A jogsértések súlyának értékelésére hatással lévő tényezők között szerepel az egyes vállalkozások magatartása, a kartell létrehozásában játszott szerepük, az abból származó esetleges előnyük, méretük és az érintett termékek értéke, valamint az, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az Unió célkitűzései szempontjából.

   Ami a Németország és Ausztria területén a szóban forgó termékek jövőbeli áremelkedéseinek összehangolására irányuló titkos kartellt illeti, a „jogsértés súlyára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó 15%‑os mértékű együtthatókat már pusztán a jogsértés jellege is igazolhatja, mivel e jogsértés az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 23. pontja értelmében a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartozik, és e mérték megfelel a szankciók ezen iránymutatás értelmében ehhez hasonló jogsértések tekintetében előírt legalacsonyabb mértékének.

   (lásd: 67., 68., 72. és 75. pont)

8.  Az egyenlő bánásmód elvét a Törvényszéknek nemcsak a Bizottság bírságokat kiszabó határozata jogszerűségének vizsgálata keretében, hanem korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során is tiszteletben kell tartania. E jogkör gyakorlása ugyanis a kiszabott bírságok összegének meghatározása során nem eredményezhet hátrányos megkülönböztetést azon vállalkozások között, amelyek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével ellentétes megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vettek részt.

   A jogsértés súlyának értékelésekor az említett elv értelmében az ugyanabban a kartellben részt vevő vállalkozások közötti különbségeket – különösen részvételük földrajzi kiterjedésére tekintettel – nem szükségszerűen a „jogsértés súlyára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó együtthatók meghatározásakor kell figyelembe venni, hanem arra a bírság kiszámításának valamely másik szakaszában – például az alapösszegnek az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 28. és 29. pontja szerinti enyhítő és súlyosító körülmények alapján történő kiigazításakor – is sor kerülhet. Ilyen különbségek jelenhetnek meg a bírság alapösszegének kiszámításához figyelembe vett eladások értékén keresztül is, mivel ez az érték tükrözi az egyes részt vevő vállalkozások tekintetében a 2006. évi iránymutatás 13. pontjának megfelelően a vállalkozás szóban forgó jogsértésben való részvételének jelentőségét, amely 13. pont lehetővé teszi, hogy a bírságok kiszámításának kiindulópontjaként olyan összeget vegyenek figyelembe, amely tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét, valamint a vállalkozás súlyát a jogsértésben.

   (lásd: 78–80. pont)

9.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 84–86. pont)

10.  Amennyiben nem létezik olyan valószínűsítő körülmény, amely arra utalna, hogy a Törvényszék előtti eljárás időtartama hatással lehetett a jogvita kimenetelére, az észszerű időn belüli határozathozatal elmulasztása nem vezethet a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Az észszerű időn belüli határozathozatal elmulasztásának a jogvita kimenetelére gyakorolt hatása hiányában ugyanis a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése nem orvosolná a hatékony bírói jogvédelem elvének a Törvényszék általi megsértését.

    (lásd: 94. pont)

11.  Amennyiben valamely uniós bíróság megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdéséből eredő azon kötelezettségét, hogy az előtte folyamatban lévő ügyeket észszerű időn belül tárgyalja, ezt a Törvényszék előtt indított kártérítés iránti eljárás keretében lehet szankcionálni, mivel az ilyen kereset hatékony jogorvoslatot képez. Ezért az észszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelmet nem lehet fellebbezés formájában közvetlenül a Bíróság elé terjeszteni, hanem azt magához a Törvényszékhez kell benyújtani.

    Az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése értelmében hatáskörrel rendelkező Törvényszék, amelyhez kártérítési keresetet nyújtottak be, köteles az ilyen keresetről a kifogásolt időtartamú eljárás alapjául szolgáló jogvitában eljárótól eltérő összetételű tanácsban határozatot hozni.

    Mindemellett, amennyiben nyilvánvaló – anélkül, hogy a feleknek erre vonatkozóan további adatokkal kellene szolgálniuk –, hogy a Törvényszék kellően súlyosan megsértette az ügy észszerű időn belüli elbírálására vonatkozó kötelezettségét, a Bíróság ezt megállapíthatja.

    (lásd: 97–99. pont)