C‑538/13. sz. ügy
eVigilo Ltd
kontra
Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas prie Vidaus reikalų ministerijos
(a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közbeszerzés — 89/665/EGK és 2004/18/EK irányelv — Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve — A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv szakértőivel fennálló kapcsolata — E kapcsolat figyelembevételének kötelezettsége — A szakértői elfogultság bizonyításának terhe — Az ilyen elfogultság esetében az értékelés végeredményére gyakorolt hatás hiánya — Jogorvoslati határidők — Az odaítélés elvont módon meghatározott szempontjainak vitatása — E szempontok tisztázása a szerződés‑odaítélés kimerítő indokolásának közlése után — Azon alapuló értékelési szempont, hogy az ajánlatok milyen mértékben felelnek meg a műszaki leírásoknak”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2015. március 12.
Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 89/665 és 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság elve – Terjedelem – A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv által kinevezett szakértőkkel fennálló kapcsolata – Az ajánlatok elbírálása jogellenességének megállapításához elegendő körülmény – Bizonyítási teher
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 44. cikk, (1) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés)
Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 89/665 és 2004/18 irányelv – Keresetindítási határidők – Az ajánlati felhívásban szereplő feltételek jogellenességének megállapítására vonatkozó jogorvoslati kérelem – A határidő kezdete – Az az időpont, amikor az említett feltételeket egy tájékozott és gondos ajánlattevő megérti, adott esetben legfeljebb a szerződés odaítéléséről szóló határozat közlésének időpontja
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 44. cikk, (1) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés)
Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása – 2004/18 irányelv – Az eljárás lefolytatása – Szerződések odaítélése – Az ajánlattevőkre vonatkozó értékelés szempontjai – A benyújtott ajánlatoknak az ajánlati dokumentációban szereplő követelményekhez viszonyított megfelelőségi szintje – Megengedhetőség
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkét, 44. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, valamint 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal főszabály szerint nem ellentétes az, ha az ajánlattevők ajánlatai értékelésének jogellenessége kizárólag azon tény okán kerül megállapításra, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesének jelentős kapcsolata volt az ajánlatokat értékelő ajánlatkérő szerv által kinevezett szakértőkkel. Az ajánlatkérő szerv minden esetben köteles ellenőrizni az esetleges összeférhetetlenségek fennállását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenségeket, valamint hogy orvosolni lehessen azokat. Az odaítélő határozatnak a szakértők elfogultsága ténye okán történő megsemmisítésére irányuló jogorvoslati kérelem vizsgálata során nem követelhető meg a vesztes ajánlattevőtől, hogy a szakértők magatartásának elfogult jellegét konkrétan bizonyítsa. Főszabály szerint a nemzeti jogban kell azt meghatározni, hogy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak figyelembe kell‑e venniük – és ha igen, milyen mértékben – azt a körülményt, hogy a szakértők esetleges elfogultsága hatást gyakorolt‑e vagy sem a szerződés odaítélésére vonatkozó döntésre.
Ugyanis az összeférhetetlenség annak a kockázatával jár, hogy az ajánlatkérőt az érintett szerződés szempontjaitól eltérő megfontolások vezérlik, és egy ajánlattevőt e puszta tény okán előnyben részesít. Az ilyen összeférhetetlenség tehát alkalmas arra, hogy sértse a 2004/18 irányelv 2. cikkét. E tekintetben az a tény, hogy az ajánlatkérő szerv a megbízásából eljáró szakértőket nevezett ki a benyújtott ajánlatok értékelése céljából, nem mentesíti az uniós jog követelményeinek tiszteletben tartására vonatkozó felelőssége alól. Egy szakértő elfogultságának megállapítása – többek között – a tények és a bizonyítékok értékelését követeli meg, amely az ajánlatkérő szerv és a közigazgatási vagy igazságügyi felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik.
Az erre vonatkozó bizonyítási szabályok tekintetében a 2004/18 irányelv 2. cikke értelmében az ajánlatkérő szerveknek a gazdasági szereplőket egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódban kell részesíteniük, és átlátható módon kell eljárniuk. Ebből az következik, hogy e szerveknek aktív szerep jut a közbeszerzési szerződések odaítélése elveinek alkalmazásában.
Ily módon, ha a vesztes ajánlattevő az ajánlatkérő szerv szakértőjének pártatlanságát kétségbe vonó objektív tényezőkre hivatkozik, ezen ajánlatkérő szerv feladata, hogy megvizsgáljon minden olyan releváns körülményt, amely a szerződés odaítélésére vonatkozó döntés elfogadásához vezetett, a célból, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenségeket, és orvosolni lehessen azokat, azt is beleértve, hogy adott esetben a feleket bizonyos információk és bizonyítékok szolgáltatására hívják fel.
(vö. 35–37., 42., 44., 47. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkét, 44. cikkének (1) bekezdését és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik, hogy az ajánlati felhívás jogszerűségére vonatkozó jogorvoslati jog a nemzeti jogban előírt határidő lejártát követően gyakorolható legyen egy olyan elvárható mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevő által, aki az ajánlati felhívás feltételeit csak akkor volt képes megérteni, amikor az ajánlatkérő szerv az ajánlatok értékelését követően kimerítő tájékoztatást nyújtott döntésének indokairól. Az ilyen jogorvoslati jog a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéssel szembeni jogorvoslat határidejének lejártáig gyakorolható.
(vö. 58. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkét és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok főszabály szerint lehetővé teszik valamely ajánlatkérő szerv számára, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevői által benyújtott ajánlatokat azon szempont alapján értékelje, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg az ajánlati dokumentációban szereplő követelményeknek.
Mivel ugyanis az ajánlatok értékelési szempontjainak felsorolása az említett 53. cikk (1) bekezdésének a) pontjában nem kimerítő jellegű, az ajánlatkérő szerv az odaítélés tekintetében egyéb szempontokat is meghatározhat, amennyiben azok a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és nem sértik a 2004/18 irányelv 2. cikkében foglalt elveket.
(vö. 60–62., 65. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
C‑538/13. sz. ügy
eVigilo Ltd
kontra
Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas prie Vidaus reikalų ministerijos
(a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közbeszerzés — 89/665/EGK és 2004/18/EK irányelv — Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve — A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv szakértőivel fennálló kapcsolata — E kapcsolat figyelembevételének kötelezettsége — A szakértői elfogultság bizonyításának terhe — Az ilyen elfogultság esetében az értékelés végeredményére gyakorolt hatás hiánya — Jogorvoslati határidők — Az odaítélés elvont módon meghatározott szempontjainak vitatása — E szempontok tisztázása a szerződés‑odaítélés kimerítő indokolásának közlése után — Azon alapuló értékelési szempont, hogy az ajánlatok milyen mértékben felelnek meg a műszaki leírásoknak”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2015. március 12.
Jogszabályok közelítése — Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai — 89/665 és 2004/18 irányelv — Szerződések odaítélése — Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság elve — Terjedelem — A nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv által kinevezett szakértőkkel fennálló kapcsolata — Az ajánlatok elbírálása jogellenességének megállapításához elegendő körülmény — Bizonyítási teher
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 44. cikk, (1) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés)
Jogszabályok közelítése — Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai — 89/665 és 2004/18 irányelv — Keresetindítási határidők — Az ajánlati felhívásban szereplő feltételek jogellenességének megállapítására vonatkozó jogorvoslati kérelem — A határidő kezdete — Az az időpont, amikor az említett feltételeket egy tájékozott és gondos ajánlattevő megérti, adott esetben legfeljebb a szerződés odaítéléséről szóló határozat közlésének időpontja
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 44. cikk, (1) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés)
Jogszabályok közelítése — Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása — 2004/18 irányelv — Az eljárás lefolytatása — Szerződések odaítélése — Az ajánlattevőkre vonatkozó értékelés szempontjai — A benyújtott ajánlatoknak az ajánlati dokumentációban szereplő követelményekhez viszonyított megfelelőségi szintje — Megengedhetőség
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkét, 44. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, valamint 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal főszabály szerint nem ellentétes az, ha az ajánlattevők ajánlatai értékelésének jogellenessége kizárólag azon tény okán kerül megállapításra, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesének jelentős kapcsolata volt az ajánlatokat értékelő ajánlatkérő szerv által kinevezett szakértőkkel. Az ajánlatkérő szerv minden esetben köteles ellenőrizni az esetleges összeférhetetlenségek fennállását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenségeket, valamint hogy orvosolni lehessen azokat. Az odaítélő határozatnak a szakértők elfogultsága ténye okán történő megsemmisítésére irányuló jogorvoslati kérelem vizsgálata során nem követelhető meg a vesztes ajánlattevőtől, hogy a szakértők magatartásának elfogult jellegét konkrétan bizonyítsa. Főszabály szerint a nemzeti jogban kell azt meghatározni, hogy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak figyelembe kell‑e venniük – és ha igen, milyen mértékben – azt a körülményt, hogy a szakértők esetleges elfogultsága hatást gyakorolt‑e vagy sem a szerződés odaítélésére vonatkozó döntésre.
Ugyanis az összeférhetetlenség annak a kockázatával jár, hogy az ajánlatkérőt az érintett szerződés szempontjaitól eltérő megfontolások vezérlik, és egy ajánlattevőt e puszta tény okán előnyben részesít. Az ilyen összeférhetetlenség tehát alkalmas arra, hogy sértse a 2004/18 irányelv 2. cikkét. E tekintetben az a tény, hogy az ajánlatkérő szerv a megbízásából eljáró szakértőket nevezett ki a benyújtott ajánlatok értékelése céljából, nem mentesíti az uniós jog követelményeinek tiszteletben tartására vonatkozó felelőssége alól. Egy szakértő elfogultságának megállapítása – többek között – a tények és a bizonyítékok értékelését követeli meg, amely az ajánlatkérő szerv és a közigazgatási vagy igazságügyi felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik.
Az erre vonatkozó bizonyítási szabályok tekintetében a 2004/18 irányelv 2. cikke értelmében az ajánlatkérő szerveknek a gazdasági szereplőket egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódban kell részesíteniük, és átlátható módon kell eljárniuk. Ebből az következik, hogy e szerveknek aktív szerep jut a közbeszerzési szerződések odaítélése elveinek alkalmazásában.
Ily módon, ha a vesztes ajánlattevő az ajánlatkérő szerv szakértőjének pártatlanságát kétségbe vonó objektív tényezőkre hivatkozik, ezen ajánlatkérő szerv feladata, hogy megvizsgáljon minden olyan releváns körülményt, amely a szerződés odaítélésére vonatkozó döntés elfogadásához vezetett, a célból, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenségeket, és orvosolni lehessen azokat, azt is beleértve, hogy adott esetben a feleket bizonyos információk és bizonyítékok szolgáltatására hívják fel.
(vö. 35–37., 42., 44., 47. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkét, 44. cikkének (1) bekezdését és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik, hogy az ajánlati felhívás jogszerűségére vonatkozó jogorvoslati jog a nemzeti jogban előírt határidő lejártát követően gyakorolható legyen egy olyan elvárható mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevő által, aki az ajánlati felhívás feltételeit csak akkor volt képes megérteni, amikor az ajánlatkérő szerv az ajánlatok értékelését követően kimerítő tájékoztatást nyújtott döntésének indokairól. Az ilyen jogorvoslati jog a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéssel szembeni jogorvoslat határidejének lejártáig gyakorolható.
(vö. 58. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkét és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok főszabály szerint lehetővé teszik valamely ajánlatkérő szerv számára, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevői által benyújtott ajánlatokat azon szempont alapján értékelje, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg az ajánlati dokumentációban szereplő követelményeknek.
Mivel ugyanis az ajánlatok értékelési szempontjainak felsorolása az említett 53. cikk (1) bekezdésének a) pontjában nem kimerítő jellegű, az ajánlatkérő szerv az odaítélés tekintetében egyéb szempontokat is meghatározhat, amennyiben azok a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és nem sértik a 2004/18 irányelv 2. cikkében foglalt elveket.
(vö. 60–62., 65. pont és a rendelkező rész 2. pontja)