C‑499/13. sz. ügy
Marian Macikowski
kontra
Dyrektor Izby Skarbowej w Gdańsku
(a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az arányosság és az adósemlegesség elve — Végrehajtási eljárásban árverés útján történő ingatlanértékesítés adóztatása — Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után megállapítsa és megfizesse a héát — A vételárnak az illetékes bíróság részére történő megfizetése és annak szükségessége, hogy a fizetendő héa összegét ez utóbbi a bírósági végrehajtónak átutalja — A bírósági végrehajtó pénzügyi és büntetőjogi felelőssége a héafizetés elmaradása esetén — Az adóalany héafizetésére előírt általános határidő és az ilyen bírósági végrehajtóval szemben előírt határidő közötti eltérés — Az előzetesen megfizetett héa levonhatatlansága”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. március 26.
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adófizetésre kötelezett személyek – Kényszereladási eljárás – Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után az előírt határidőben megállapítsa, beszedje és megfizesse a hozzáadottérték‑adót – Megengedhetőség
(2006/112 tanácsi irányelv, 9. cikk, 193. cikk, és 199. cikk, (1) bekezdés, g) pont)
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az adófizetésre kötelezett személyek köztelezettségei – A bírósági végrehajtóval szemben valamely kötelezettségszegés miatt adófizetői felelősséget megállapító nemzeti szabályozás – Megengedhetőség – Feltétel – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – A nemzeti bíróságra háruló ellenőrzés
(2006/112 tanácsi irányelv)
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Nemzeti szabályozás, amely az ott megjelölt adófizető személyt adólevonási lehetőség nélkül a végrehajtási eljárásban lebonyolított termékértékesítés után fizetendő hozzáadottérték‑adó megállapítására, beszedésére és befizetésére kötelezi – Megengedhetőség
(2006/112 tanácsi irányelv, 206., 250. és 252. cikk)
A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 9. cikkét, 193. cikkét és a 199. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amely a végrehajtási eljárásban való ingatlanértékesítés keretében a gazdasági szereplő, vagyis az említett értékesítést lefolytató bírósági végrehajtó kötelezettségévé teszi az ezen ügyletből származó bevételt terhelő hozzáadottérték‑adó előírt határidőben való megállapítását, beszedését és megfizetését.
Mivel ugyanis a nemzeti szabályozás annak elkerülésére irányul, hogy az adóalany a pénzügyi helyzetére tekintettel megsértse a hozzáadottérték‑adó fizetésére vonatkozó adózási kötelezettségét, az ilyen szabályozás az adó pontos beszedését biztosíthatja, így a 2006/112 irányelv 273. cikke alá tartozhat. Továbbá igaz ugyan, hogy a 2006/112 irányelv 193. cikke és 199. cikke (1) bekezdésének g) pontja azt tartalmazza, hogy az adót csak adóköteles termékértékesítést végző adóalanynak vagy bizonyos körülmények között az ingatlan vevőjének kell megfizetnie, a bírósági végrehajtó mint az említett adó beszedéséért felelős közvetítő szerepe nem tartozik e rendelkezések hatálya alá. Mivel ugyanis az ő kötelezettsége mindössze az, hogy biztosítsa az adó összegének beszedését, és azt, hogy az adófizetésre kötelezett adóalany nevében az adóbefizetés az adóhatóság részére határidőben megtörténjen, e kötelezettsége jellegében nem adózási kötelezettség, mivel ez továbbra is az adóalanyt terheli.
(vö. 38., 39., 41., 42., 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bírósági végrehajtó teljes vagyonával felel a végrehajtási eljárásban lefolytatott ingatlanértékesítésből származó bevétel után fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéért abban az esetben, ha nem teljesíti az ezen adó beszedésére és megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal a feltétellel, hogy az érintett bírósági végrehajtó ténylegesen rendelkezik e kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi jogi eszközzel; ennek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
(vö. 53. pont és a rendelkező rész 2. rész
A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 206., 250. és 252. cikkét, valamint az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amelyből az következik, hogy az e rendelkezésben megjelölt adófizetőt kötelezik arra, hogy a végrehajtási eljárásban való termékértékesítést terhelő hozzáadottérték‑adót megállapítsa, beszedje és megfizesse, anélkül hogy levonhatná az adómegállapítási időszak kezdete és az adó adóalanytól történő beszedésének időpontja között előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adó összegét.
Ez a helyzet abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó által az árverésen értékesített vagyontárgyak adóalany tulajdonosa, nem pedig az adófizető köteles hozzáadottértékadó‑bevallást benyújtani a vagyontárgyai eladási ügyletére tekintettel, továbbá ha szintén az adóalany, és nem az adófizető jogosult az ezen ügylet után fizetendő hozzáadottérték‑adóból levonni az előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adót. E levonás azon adómegállapítási időszakra vonatkozik, amely alatt az említett ügyletre sor került.
(vö. 57., 61. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
C‑499/13. sz. ügy
Marian Macikowski
kontra
Dyrektor Izby Skarbowej w Gdańsku
(a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az arányosság és az adósemlegesség elve — Végrehajtási eljárásban árverés útján történő ingatlanértékesítés adóztatása — Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után megállapítsa és megfizesse a héát — A vételárnak az illetékes bíróság részére történő megfizetése és annak szükségessége, hogy a fizetendő héa összegét ez utóbbi a bírósági végrehajtónak átutalja — A bírósági végrehajtó pénzügyi és büntetőjogi felelőssége a héafizetés elmaradása esetén — Az adóalany héafizetésére előírt általános határidő és az ilyen bírósági végrehajtóval szemben előírt határidő közötti eltérés — Az előzetesen megfizetett héa levonhatatlansága”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. március 26.
Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Adófizetésre kötelezett személyek — Kényszereladási eljárás — Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után az előírt határidőben megállapítsa, beszedje és megfizesse a hozzáadottérték‑adót — Megengedhetőség
(2006/112 tanácsi irányelv, 9. cikk, 193. cikk, és 199. cikk, (1) bekezdés, g) pont)
Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az adófizetésre kötelezett személyek köztelezettségei — A bírósági végrehajtóval szemben valamely kötelezettségszegés miatt adófizetői felelősséget megállapító nemzeti szabályozás — Megengedhetőség — Feltétel — Az arányosság elvének tiszteletben tartása — A nemzeti bíróságra háruló ellenőrzés
(2006/112 tanácsi irányelv)
Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az előzetesen felszámított adó levonása — Nemzeti szabályozás, amely az ott megjelölt adófizető személyt adólevonási lehetőség nélkül a végrehajtási eljárásban lebonyolított termékértékesítés után fizetendő hozzáadottérték‑adó megállapítására, beszedésére és befizetésére kötelezi — Megengedhetőség
(2006/112 tanácsi irányelv, 206., 250. és 252. cikk)
A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 9. cikkét, 193. cikkét és a 199. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amely a végrehajtási eljárásban való ingatlanértékesítés keretében a gazdasági szereplő, vagyis az említett értékesítést lefolytató bírósági végrehajtó kötelezettségévé teszi az ezen ügyletből származó bevételt terhelő hozzáadottérték‑adó előírt határidőben való megállapítását, beszedését és megfizetését.
Mivel ugyanis a nemzeti szabályozás annak elkerülésére irányul, hogy az adóalany a pénzügyi helyzetére tekintettel megsértse a hozzáadottérték‑adó fizetésére vonatkozó adózási kötelezettségét, az ilyen szabályozás az adó pontos beszedését biztosíthatja, így a 2006/112 irányelv 273. cikke alá tartozhat. Továbbá igaz ugyan, hogy a 2006/112 irányelv 193. cikke és 199. cikke (1) bekezdésének g) pontja azt tartalmazza, hogy az adót csak adóköteles termékértékesítést végző adóalanynak vagy bizonyos körülmények között az ingatlan vevőjének kell megfizetnie, a bírósági végrehajtó mint az említett adó beszedéséért felelős közvetítő szerepe nem tartozik e rendelkezések hatálya alá. Mivel ugyanis az ő kötelezettsége mindössze az, hogy biztosítsa az adó összegének beszedését, és azt, hogy az adófizetésre kötelezett adóalany nevében az adóbefizetés az adóhatóság részére határidőben megtörténjen, e kötelezettsége jellegében nem adózási kötelezettség, mivel ez továbbra is az adóalanyt terheli.
(vö. 38., 39., 41., 42., 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bírósági végrehajtó teljes vagyonával felel a végrehajtási eljárásban lefolytatott ingatlanértékesítésből származó bevétel után fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéért abban az esetben, ha nem teljesíti az ezen adó beszedésére és megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal a feltétellel, hogy az érintett bírósági végrehajtó ténylegesen rendelkezik e kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi jogi eszközzel; ennek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
(vö. 53. pont és a rendelkező rész 2. rész
A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 206., 250. és 252. cikkét, valamint az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amelyből az következik, hogy az e rendelkezésben megjelölt adófizetőt kötelezik arra, hogy a végrehajtási eljárásban való termékértékesítést terhelő hozzáadottérték‑adót megállapítsa, beszedje és megfizesse, anélkül hogy levonhatná az adómegállapítási időszak kezdete és az adó adóalanytól történő beszedésének időpontja között előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adó összegét.
Ez a helyzet abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó által az árverésen értékesített vagyontárgyak adóalany tulajdonosa, nem pedig az adófizető köteles hozzáadottértékadó‑bevallást benyújtani a vagyontárgyai eladási ügyletére tekintettel, továbbá ha szintén az adóalany, és nem az adófizető jogosult az ezen ügylet után fizetendő hozzáadottérték‑adóból levonni az előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adót. E levonás azon adómegállapítási időszakra vonatkozik, amely alatt az említett ügyletre sor került.
(vö. 57., 61. pont és a rendelkező rész 3. pontja)