C‑464/13 és C‑465/13. sz. egyesített ügyek
Europäische Schule München
kontra
Silvana Oberto
és
Barbara O’Leary
(a Bundesarbeitsgericht [Németország] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Az Európai Iskolák alapszabálya — Az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának azon hatásköre, hogy valamely Európai Iskola és valamely nem tagállam által kirendelt oktató által kötött határozott időre szóló munkaszerződést elbíráljon”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. március 11.
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Az intézmények jogi aktusainak fogalma – Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény – Bennfoglaltság
(EUMSZ 267. cikk, első bekezdés, b) pont és EUMSZ 352. cikk
Nemzetközi megállapodások – Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény – A felülbírálati bizottság kizárólagos hatásköre – Személyi hatály – Az Európai Iskola által alkalmazott, nem tagállam által kirendelt szerződéses tanár – Bennfoglaltság
(Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, 27. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat)
Nemzetközi megállapodások – Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény – A felülbírálati bizottság kizárólagos hatásköre – A sérelmet okozó aktus fogalma – Az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamát korlátozó megállapodás – Bennfoglaltság
(Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, 27. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat)
Nemzetközi megállapodások – Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény – A felülbírálati bizottság kizárólagos hatásköre – Az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamát korlátozó megállapodás jogszerűségét érintő jogvita – Bennfoglaltság – a hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérelmének hiánya
(Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, 27. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat)
Az olyan nemzetközi megállapodás, mint az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, amelyet az EK‑Szerződés 235. cikke (később EK 308. cikk, jelenleg EUMSZ 352. cikk) alapján az Európai Közösségek kötöttek, amelyeknek erre vonatkozóan az Európai Közösségnek és az Európai Atomenergia‑közösségnek az Európai Iskolák alapszabályát meghatározó egyezmény aláírására és megkötésére való felhatalmazásáról szóló 94/557 határozat adott felhatalmazást, az Európai Unió tekintetében annak valamely intézménye – az EUMSZ 267. cikk első bekezdésének b) pontja szerinti – jogi aktusának minősül. Az ilyen megállapodás rendelkezései hatálybalépésüktől kezdődően az uniós jogrend szerves részét képezik, és e jogrend keretében a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntést hozzon e megállapodás értelmezésére vonatkozóan.
(vö. 29., 30. pont)
az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy a valamely Európai Iskola által alkalmazott szerződéses tanárok, akiket nem a tagállamok rendeltek ki, az e rendelkezés hatálya alá tartozó személyek közé tartoznak, ellentétben az igazgatási és a kisegítő személyzet tagjaival, akik ki vannak e rendelkezés alól vonva.
(vö. 44. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodást úgy tekintik, mint amely a szerződéses tanár tekintetében sérelmet okozó aktusnak minősül.
(vö. 56. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy valamely Európai Iskolának az egyezményben ráruházott hatáskörében eljáró vezető tanára által hozott aktus főszabály szerint e rendelkezés hatálya alá tartozik.
Az Európai Iskolák 1994. szeptember 1‑je és 2011. augusztus 31‑e között alkalmazott szerződéses tanárai személyzeti szabályzatának 1.3., 3.2. és 3.4. pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely szerződéses tanár és e vezető tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségéről szóló jogvita az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A szerződéses tanárok azon kötelezettsége, hogy valamely Európai Iskola vezető tanárával kötött munkaszerződésükben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségével kapcsolatos jogvitájukat az Európai Iskolák felülbírálati bizottsága elé vigyék, amely első és végső fokon jár el, és amely nem jogosult előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére a Bírósághoz, nem sérti a hatékony bírói jogvédelemhez való jogukat.
(vö. 75., 76. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
C‑464/13 és C‑465/13. sz. egyesített ügyek
Europäische Schule München
kontra
Silvana Oberto
és
Barbara O’Leary
(a Bundesarbeitsgericht [Németország] által benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Az Európai Iskolák alapszabálya — Az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának azon hatásköre, hogy valamely Európai Iskola és valamely nem tagállam által kirendelt oktató által kötött határozott időre szóló munkaszerződést elbíráljon”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. március 11.
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Az intézmények jogi aktusainak fogalma — Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény — Bennfoglaltság
(EUMSZ 267. cikk, első bekezdés, b) pont és EUMSZ 352. cikk
Nemzetközi megállapodások — Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény — A felülbírálati bizottság kizárólagos hatásköre — Személyi hatály — Az Európai Iskola által alkalmazott, nem tagállam által kirendelt szerződéses tanár — Bennfoglaltság
(Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, 27. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat)
Nemzetközi megállapodások — Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény — A felülbírálati bizottság kizárólagos hatásköre — A sérelmet okozó aktus fogalma — Az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamát korlátozó megállapodás — Bennfoglaltság
(Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, 27. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat)
Nemzetközi megállapodások — Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény — A felülbírálati bizottság kizárólagos hatásköre — Az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamát korlátozó megállapodás jogszerűségét érintő jogvita — Bennfoglaltság — a hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérelmének hiánya
(Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, 27. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat)
Az olyan nemzetközi megállapodás, mint az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény, amelyet az EK‑Szerződés 235. cikke (később EK 308. cikk, jelenleg EUMSZ 352. cikk) alapján az Európai Közösségek kötöttek, amelyeknek erre vonatkozóan az Európai Közösségnek és az Európai Atomenergia‑közösségnek az Európai Iskolák alapszabályát meghatározó egyezmény aláírására és megkötésére való felhatalmazásáról szóló 94/557 határozat adott felhatalmazást, az Európai Unió tekintetében annak valamely intézménye – az EUMSZ 267. cikk első bekezdésének b) pontja szerinti – jogi aktusának minősül. Az ilyen megállapodás rendelkezései hatálybalépésüktől kezdődően az uniós jogrend szerves részét képezik, és e jogrend keretében a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntést hozzon e megállapodás értelmezésére vonatkozóan.
(vö. 29., 30. pont)
az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy a valamely Európai Iskola által alkalmazott szerződéses tanárok, akiket nem a tagállamok rendeltek ki, az e rendelkezés hatálya alá tartozó személyek közé tartoznak, ellentétben az igazgatási és a kisegítő személyzet tagjaival, akik ki vannak e rendelkezés alól vonva.
(vö. 44. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy az Iskola és a szerződéses tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodást úgy tekintik, mint amely a szerződéses tanár tekintetében sérelmet okozó aktusnak minősül.
(vö. 56. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
Az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 27. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy valamely Európai Iskolának az egyezményben ráruházott hatáskörében eljáró vezető tanára által hozott aktus főszabály szerint e rendelkezés hatálya alá tartozik.
Az Európai Iskolák 1994. szeptember 1‑je és 2011. augusztus 31‑e között alkalmazott szerződéses tanárai személyzeti szabályzatának 1.3., 3.2. és 3.4. pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely szerződéses tanár és e vezető tanár közötti munkaszerződésben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségéről szóló jogvita az Európai Iskolák felülbírálati bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A szerződéses tanárok azon kötelezettsége, hogy valamely Európai Iskola vezető tanárával kötött munkaszerződésükben szereplő, a munkaviszony időtartamának korlátozásáról való megállapodás jogszerűségével kapcsolatos jogvitájukat az Európai Iskolák felülbírálati bizottsága elé vigyék, amely első és végső fokon jár el, és amely nem jogosult előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére a Bírósághoz, nem sérti a hatékony bírói jogvédelemhez való jogukat.
(vö. 75., 76. pont és a rendelkező rész 3. pontja)