C‑366/13. sz. ügy

Profit Investment SIM SpA

kontra

Stefano Ossi és társai

(a Corte suprema di cassazione [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — 44/2001/EK rendelet — A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség — Az »egymásnak ellentmondó határozatok« fogalma — Több, különböző tagállamokban lakó‑, illetve székhellyel rendelkező alperessel szemben indított, eltérő tárgyú keresetek — A joghatóságról való megállapodás feltételei — Joghatósági kikötés — »Szerződés vagy szerződéses igény« fogalma — Érvényes szerződéses jogviszony hiányának vizsgálata”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. április 20.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Megállapodás a joghatóságról – Írásbeli formára vonatkozó követelmény – Kötvények kibocsátásáról szóló tájékoztató füzetben szereplő joghatósági kikötés – Annak szükségessége, hogy az értékpapírok elsődleges piacon való kibocsátásakor a felek által aláírt szerződés e kikötés elfogadásáról említést tegyen, vagy e tájékoztató füzetre való kifejezett utalást tartalmazzon – Az értékpapírokat egy pénzügyi közvetítőtől megszerző harmadik személlyel szemben e kikötésre való hivatkozás lehetősége – Feltételek

   (44/2001 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Megállapodás a joghatóságról – Joghatóság kikötéséről szóló megállapodás – Alaki feltételek – A nemzetközi kereskedelemben szokásos gyakorlatnak megfelelő formában kötött megállapodás – Fogalom – Kötvények kibocsátásáról szóló tájékoztató füzetben szereplő joghatósági kikötés – Bennfoglaltság – Feltételek

   (44/2001 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Szerződés vagy szerződéses igény esetén irányadó joghatóság – Fogalom – A szerződés semmisségének megállapítása és az e szerződés alapján kifizetett összegek visszatérítése iránti keresetek – Bennfoglaltság

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. pont, a) alpont)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Több alperes – Az alperesek valamelyikére joghatósággal rendelkező bíróság joghatósága – Feltétel – Összefüggés – Egymásnak ellentmondó határozatok meghozatala veszélyének fennállása – Terjedelem – Olyan kérelmek, amelyek tárgya és jogcíme eltér egymástól, és amelyek nincsenek alárendeltségi vagy összeférhetetlenségi viszonyban – Az első kérelem kimenetelének a második kérelem kimenetelére gyakorolt esetleges hatása – A határozatok egymásnak való ellentmondásának megállapításához elégtelen következmény

   (44/2001 tanácsi rendelet, 6. cikk, 1. pont)

1.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben előírt írásbeli formára vonatkozó követelmény a joghatósági kikötésnek a kötvények kibocsátásáról szóló tájékoztató füzetbe illesztése esetén csak akkor teljesül, ha az értékpapírok elsődleges piacon való kibocsátásakor a felek által aláírt szerződés említést tesz e kikötés elfogadásáról, vagy kifejezett utalást tartalmaz e tájékoztató füzetre.

   A 44/2001 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének egyik célja ugyanis az érdekeltek tényleges egyetértése, és e rendelkezés az eljáró bíróságot annak vizsgálatára kötelezi, hogy a kérdéses kikötés ténylegesen a felek közötti egyetértés alapján jött‑e létre, aminek egyértelműen és pontosan ki kell tűnnie.

   Egyébiránt a 44/2001 rendelet 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a kötvények kibocsátásáról szóló, az említett értékpapírok kibocsátója által összeállított tájékoztató füzetben szereplő joghatósági kikötésre hivatkozni lehet az ezen értékpapírokat egy pénzügyi közvetítőtől megszerző harmadik személlyel szemben, feltéve hogy bizonyítást nyer először is az, hogy e kikötés érvényes a kibocsátó és e pénzügyi közvetítő jogviszonyában, másodszor pedig, hogy a szóban forgó értékpapírok másodlagosan piacon való jegyzésével az említett harmadik személy az ezen értékpapírokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek tekintetében az alkalmazandó nemzeti jog értelmében az említett közvetítő helyébe lépett, és végül, hogy az érintett harmadik személynek módja volt megismerni az említett kikötést tartalmazó tájékoztató füzetet. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e feltételek teljesülnek‑e.

   (vö. 27., 29., 36., 37., 51. pont, a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egy joghatósági kikötésnek a kötvények kibocsátásáról szóló tájékoztató füzetbe illesztése akkor tekinthető a nemzetközi kereskedelemben szokásos gyakorlatnak megfelelő formának, amely lehetővé teszi azon személy egyetértésének vélelmezését, akivel szemben e kikötésre hivatkoznak, amennyiben bizonyítást nyer többek között egyrészt az, hogy az érintett ágazat gazdasági szereplői az ilyen típusú szerződések megkötése során általánosan és rendszeresen követik ezt a magatartást, másrészt vagy az, hogy a felek korábban kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek egymás között vagy az érintett ágazatban működő más felekkel, vagy pedig az, hogy a szóban forgó magatartás megfelelően ismert ahhoz, hogy azt megszilárdult gyakorlatnak lehessen tekinteni. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e feltételek teljesülnek‑e.

   E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelembe kell vennie különösen azt a körülményt, hogy az említett tájékoztató füzetet a kötvények kibocsátása szerinti ország nemzeti tőzsdéje korábban jóváhagyta, és azt az internetes oldalán nyilvánosan hozzáférhetővé tette. A kérdést előterjesztő bíróságnak ezenfelül figyelembe kell vennie azt, hogy az ezen értékpapírokat egy pénzügyi közvetítőtől megszerző harmadik személy, akivel szemben a joghatósági kikötésre hivatkoznak, egy pénzügyi befektetésekkel foglalkozó társaság, amely korábban esetlegesen kereskedelmi kapcsolatokat létesített az alapügyben szóban forgó többi féllel. A nemzeti bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy e tevékenységi ágazatban a kötvények piacra bocsátásával egyidejűleg általában és rendszeresen sor kerül‑e joghatósági kikötést tartalmazó tájékoztató füzet összeállítására, valamint hogy a szóban forgó magatartás megfelelően ismert‑e ahhoz, hogy azt megszilárdult gyakorlatnak lehessen tekinteni.

   (vö. 49–51. pont, a rendelkező rész 1. pontja)

3.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontjának a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a szerződés semmisségének megállapítása és az említett szerződés alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése iránti kereset az e rendelkezés értelmében vett szerződés vagy szerződéses igény hatálya alá tartozik.

   Egyrészt ugyanis a nemzeti bíróság arra vonatkozó joghatósága, hogy a szerződéssel kapcsolatos kérdésekben döntsön, magában foglalja magát a szerződést alkotó elemek fennállásának az értékelését is, mivel egy ilyen vizsgálat elengedhetetlen ahhoz, hogy az eljáró nemzeti bíróság vizsgálhassa a 44/2001 rendelet értelmében vett joghatóságát. Így e rendelet céljának és szellemének tiszteletben tartása megköveteli a rendelet 5. cikke rendelkezéseinek olyan értelmezését, hogy a szerződésből eredő jogvitában eljáró bíróság akár hivatalból is megvizsgálhassa joghatóságának alapvető feltételeit, az érdekelt fél által benyújtott olyan döntő jelentőségű és releváns tényekre figyelemmel, amelyek alapján megállapítható, hogy létezik‑e a szerződés, vagy sem.

   Másfelől, ami a semmiség megállapítása iránti kereset és a jogalap nélkül kifizetett összeg visszatérítése közötti kapcsolatot illeti, amennyiben a felek között nem áll fenn szabadon vállalt szerződéses kapcsolat, a kötelezettséget nem teljesítik, és a visszatérítéshez való jog sem létezik. A visszatérítéshez való jog és a szerződéses jogviszony közötti ezen okozati összefüggés elegendő ahhoz, hogy a visszatérítés iránti kereset a szerződés vagy szerződéses igény körébe lépjen.

   (vö. 54., 55., 58. pont, a rendelkező rész 2. pontja)

4.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 6. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy a több alperessel szemben benyújtott két olyan kereset esetében, amelyek tárgya és jogcíme eltér egymástól, és amelyek nincsenek alárendeltségi vagy összeférhetetlenségi kapcsolatban, az egymásnak ellentmondó határozatok e rendelkezés értelmében vett veszélyének fennállásához nem elegendő, hogy az egyik kereset megalapozottságának esetleges elismerése potenciálisan hatással lehet azon jog terjedelmére, amelynek védelme érdekében a másik keresetet előterjesztették.

   Közelebbről egyrészről a semmisség megállapítása és a jogalap nélkül kifizetett összeg visszatérítése iránti kérelmet, másrészről pedig a felelősség megállapítása iránti kérelmet illetően pusztán az a körülmény, hogy az egyik eljárás kimenetele befolyásolhatja a másik eljárás kimenetelét, így különösen az első kérelem alapján megtérítendő összeg potenciálisan hatással lehet az esetleges joghátrány értékelésére a második kérelem keretében, nem elegendő ahhoz, hogy az e két eljárásban hozandó határozatok az említett cikk értelmében vett, egymásnak ellentmondó határozatoknak minősüljenek. Ezt a különös joghatósági szabályt ugyanis, mivel eltérést enged az alperes lakóhelyének tagállama szerinti bíróság joghatóságát kimondó, a 44/2001 rendelet 2. cikkében foglalt elvtől, megszorítóan kell értelmezni, és nem teszi lehetővé az említett rendelet által kifejezetten szabályozott eseteken túlmenő értelmezést.

   (vö. 63., 66., 67. pont, a rendelkező rész 3. pontja)