C‑143/13. sz. ügy
Bogdan Matei
és
Ioana Ofelia Matei
kontra
SC Volksbank România SA
(a Tribunalul Specializat Cluj [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„93/13/EGK irányelv — Az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek — A 4. cikk (2) bekezdése — A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése — A szerződés elsődleges tárgyára, vagy az ár, illetve a díjazás megfelelésére vonatkozó feltételek kizárása, amennyiben ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva — Szerződési feltételek, amelyek a hitelezőnek fizetendő »kockázati jutalékot« tartalmaznak, és bizonyos körülmények esetén feljogosítják őt a kamatláb egyoldalú megváltoztatására”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2015. február 26.
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Az alapeljárás felei közötti egyezségkötés — A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő, állítólag okafogyottá vált eljárás — Közrendi kérdésre irányuló előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés — A Bíróságnak az alapjogvita megoldása szempontjából továbbra is hasznos és meghatározó válasza — Az elfogadhatatlansági kifogás elutasítása
(EUMSZ 267. cikk)
Fogyasztóvédelem — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek — 93/13 irányelv — Hatály — A szerződés elsődleges tárgyát meghatározó, illetve az árról vagy díjazásról, és az ellenértékként szállított áruról vagy nyújtott szolgáltatásról szóló szerződési feltételek — Fogalom — Szerződési feltételek, amelyek a hitelezőnek fizetendő »kockázati jutalékot« tartalmaznak, és bizonyos körülmények esetén feljogosítják őt a kamatláb egyoldalú megváltoztatására — Kizártság
(93/13 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)
Fogyasztóvédelem — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek — 93/13 irányelv — Hatály — A szerződés elsődleges tárgyát meghatározó, illetve az árról vagy díjazásról, és az ellenértékként szállított áruról vagy nyújtott szolgáltatásról szóló szerződési feltételek — Kizártság — Feltételek — Az érthetőségre és az átláthatóságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés kötelezettsége — Terjedelem
(93/13 tanácsi irányelv, 3. cikk, 4. cikk, (2) bekezdés, 5. cikk, melléklet, 1. pont, j) és l) alpont, valamint 2. pont, b) és d) alpont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 38., 40–42. pont)
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy „a szerződés elsődleges tárgya” és „az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelés[e]” kifejezések főszabály szerint nem terjednek ki az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó között megkötött hitelmegállapodásokban szereplő feltételtípusokra, amelyek egyrészt bizonyos körülmények esetén lehetővé teszik a hitelező számára, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat, másrészt a hitelezőnek fizetendő „kockázati jutalékot” írnak elő. Mindazonáltal az említett szerződési feltételek e minősítését a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia az érintett szerződések természetére, általános rendszerére és kikötéseire, valamint azon jogi és ténybeli összefüggésekre tekintettel, amelyekben azok elhelyezkednek.
Ugyanis a szerződés azon feltételeit, amelyek a „szerződés elsődleges tárgyának” a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma alá tartoznak, úgy kell érteni, mint amelyek e szerződés alapvető szolgáltatásait állapítják meg, és amelyek ilyen szolgáltatásokként jellemzik azt. Ezzel szemben azok a feltételek, amelyek magának a szerződéses kapcsolatnak a lényegét meghatározó feltételekhez képest járulékos jelleggel rendelkeznek, nem tartozhatnak a „szerződés elsődleges tárgyának” említett fogalma alá. A 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének szövegéből kitűnik az is, hogy a feltételek második csoportja, amelyek esetében nem végezhető el az esetlegesen tisztességtelen jelleg megítélése, korlátozott terjedelemmel rendelkezik, mivel e kizárás kizárólag az árnak vagy az előírt díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére vonatkozik, és ennek a kizárásnak az a magyarázata, hogy nincsen semmilyen díjtáblázat vagy jogi szempont, amely behatárolhatná és vezérelhetné ezt a megfelelést.
Következésképpen a fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő ellenértékre vonatkozó, vagy a fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő tényleges árat befolyásoló feltételek főszabály szerint nem tartoznak a feltételek e második csoportjába, kivéve azt a kérdést, hogy a szerződésben kikötött ellenérték vagy ár összege megfelel‑e a hitelező által ellenértékként nyújtott szolgáltatásnak.
(vö. 54–56., 78. pont és a rendelkező rész)
Ha valamely feltétel a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozik, vagy azt az ár vagy díjazás megfelelésére tekintettel vitatták, e feltétel esetleges tisztességtelen jellegét akkor is meg kell ítélni, ha megállapításra kerül – és ennek vizsgálata szintén a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, hogy e feltétel nem világos és érthető.
Ebben a tekintetben a szerződési feltételek átláthatóságának a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében foglalt követelménye nem korlátozható kizárólag azok alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére.
Így különösen, a 93/13 irányelv 3. és 5. cikkéből, valamint ezen irányelv melléklete 1. pontjának j) és l) alpontjából, illetve 2. pontjának b) és d) alpontjából az következik, hogy az átláthatóság követelményének tiszteletben tartása szempontjából alapvető jelentőséggel bír az, hogy valamely kölcsönszerződés átlátható jelleggel tünteti‑e fel a kamatláb megváltoztatása mechanizmusának okait és sajátosságait, valamint az e feltétel és a hitelező díjazására vonatkozó többi feltétel közötti viszonyt oly módon, hogy a tájékozott fogyasztó egyértelmű és érthető kritériumok alapján előreláthassa a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
Ezt a kérdést a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia tekintettel az összes releváns ténybeli elemre – amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és tájékoztatás –, és figyelembe véve a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztótól elvárható figyelmi szintet.
(vö. 72–75. pont)