1. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A meghallgatáshoz való jog – A nemzeti hatóságok azon kötelezettsége, hogy az említett elveket a vámbeszedési eljárás során tiszteletben tartsák – Az említett elvek megsértésének a nemzeti bíróság előtti felhívhatósága
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet)
2. Vámunió – A vámszabályozás alkalmazása – Jogorvoslati jog – Az alapvető jogok fényében való értelmezés
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet)
3. Az Európai Unió saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok utólagos beszedése – Védelemhez való jog – Nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé a fizetési felszólítás címzettjének előzetes meghallgatását – Megengedhetőség – Feltételek – A címzett azon joga, hogy kérje a felszólítás végrehajtásának felfüggesztését
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 244. cikk, második bekezdés)
4. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Az említett jogoknak valamely közigazgatási határozat általi megsértése – Következmények – Nemzeti jogi intézkedések elfogadása – Feltételek – Az egyenértékűség elvének és a tényleges érvényesülés elvének betartása
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 245. cikk)
1. A magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróságok előtt a 2700/2000 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet alkalmazása során érvényesülő, a védelemhez való jog közigazgatási szervek általi tiszteletben tartásának elvére, és az abból mindenki számára eredő azon jogra, hogy ismertethesse az álláspontját minden olyan határozat elfogadása előtt, amely az érdekeit hátrányosan érintheti.
Ezen elv tiszteletben tartásának kötelezettsége akkor is a tagállamok közigazgatási szerveire hárul, amennyiben azok az uniós jog hatálya alá tartozó határozatokat fogadnak el, ha maga az alkalmazandó szabályozás nem ír elő kifejezetten ilyen alakszerűséget.
(vö. 31., 35. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Az uniós jog olyan rendelkezéseit, mint például a Vámkódex rendelkezéseit, az alapvető jogok fényében kell értelmezni, amelyek azon általános jogelvek szerves részét képezik, amelyek tiszteletben tartását a Bíróság biztosítja.
(vö. 69. pont)
3. A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elvét, és különösen minden személy azon jogát, hogy ismertethesse az álláspontját minden egyedi, őt hátrányosan érintő határozat elfogadása előtt, úgy kell értelmezni, hogy a 2700/2000 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet szerinti behozatali vámok utólagos beszedésére irányuló eljárás keretében elfogadott fizetési felszólítás címzettjének védelemhez való jogát megsértik, ha e határozat elfogadását megelőzően őt a közigazgatási szervek nem hallgatják ugyan meg, de a későbbi közigazgatási jogi panaszeljárásban elő tudja adni álláspontját, ha a nemzeti szabályozás nem teszi lehetővé e felszólítások címzettjeinek, hogy előzetes meghallgatás hiányában kérjék a felszólítások végrehajtásának azok esetleges megváltoztatásáig történő felfüggesztését. Ez az eset áll fenn mindenesetre, ha a 2913/92 rendelet 244. cikkének második bekezdését végrehajtó nemzeti közigazgatási eljárás korlátozza az ilyen felfüggesztés biztosítását, amennyiben feltételezhető, hogy a vitatott határozat nem áll összhangban a vámjogszabályokkal, vagy ha az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna.
(vö. 73. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
4. Azok a feltételek, amelyek mellett a védelemhez való jog tiszteletben tartását biztosítani kell, valamint e jogok megsértésének következményei a nemzeti jog hatálya alá tartoznak, feltéve hogy az ebben az értelemben megállapított intézkedések azonosak azokkal, amelyek a magánszemélyekre vonatkoznak a hasonló belső jogi tényállások esetén (az egyenértékűség elve), és nem teszik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).
A nemzeti bíróság, mivel feladata az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítása, a védelemhez való jog, és különösen a meghallgatáshoz való jog megsértése következményeinek értékelése során figyelembe veheti azt, hogy az ilyen jogsértés csak akkor vonja maga után a szóban forgó közigazgatási eljárás eredményeként hozott határozat megsemmisítését, ha e szabálytalanság hiányában ez az eljárás más eredményhez vezethetett volna.
E megoldást át kell ültetni a vámügyekre, mivel a Vámkódex 245. cikke kifejezetten utal a nemzeti jogra.
(vö. 76., 82. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
C‑129/13. és C‑130/13. sz. egyesített ügyek
Kamino International Logistics BV
és
Datema Hellmann Worldwide Logistics BV
kontra
Staatssecretaris van Financiën
(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)
„Vámtartozás beszedése — A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve — A meghallgatáshoz való jog — A beszedésről szóló határozat címzettje, akit a vámhatóságok nem e határozat meghozatala előtt, hanem csak az ezt követő panaszeljárásban hallgattak meg — A védelemhez való jog megsértése — A védelemhez való jog megsértése jogkövetkezményeinek meghatározása”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2014. július 3.
Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A meghallgatáshoz való jog – A nemzeti hatóságok azon kötelezettsége, hogy az említett elveket a vámbeszedési eljárás során tiszteletben tartsák – Az említett elvek megsértésének a nemzeti bíróság előtti felhívhatósága
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet)
Vámunió – A vámszabályozás alkalmazása – Jogorvoslati jog – Az alapvető jogok fényében való értelmezés
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet)
Az Európai Unió saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok utólagos beszedése – Védelemhez való jog – Nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé a fizetési felszólítás címzettjének előzetes meghallgatását – Megengedhetőség – Feltételek – A címzett azon joga, hogy kérje a felszólítás végrehajtásának felfüggesztését
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 244. cikk, második bekezdés)
Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Az említett jogoknak valamely közigazgatási határozat általi megsértése – Következmények – Nemzeti jogi intézkedések elfogadása – Feltételek – Az egyenértékűség elvének és a tényleges érvényesülés elvének betartása
(A 2007/2000 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 245. cikk)
A magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróságok előtt a 2700/2000 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet alkalmazása során érvényesülő, a védelemhez való jog közigazgatási szervek általi tiszteletben tartásának elvére, és az abból mindenki számára eredő azon jogra, hogy ismertethesse az álláspontját minden olyan határozat elfogadása előtt, amely az érdekeit hátrányosan érintheti.
Ezen elv tiszteletben tartásának kötelezettsége akkor is a tagállamok közigazgatási szerveire hárul, amennyiben azok az uniós jog hatálya alá tartozó határozatokat fogadnak el, ha maga az alkalmazandó szabályozás nem ír elő kifejezetten ilyen alakszerűséget.
(vö. 31., 35. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
Az uniós jog olyan rendelkezéseit, mint például a Vámkódex rendelkezéseit, az alapvető jogok fényében kell értelmezni, amelyek azon általános jogelvek szerves részét képezik, amelyek tiszteletben tartását a Bíróság biztosítja.
(vö. 69. pont)
A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elvét, és különösen minden személy azon jogát, hogy ismertethesse az álláspontját minden egyedi, őt hátrányosan érintő határozat elfogadása előtt, úgy kell értelmezni, hogy a 2700/2000 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet szerinti behozatali vámok utólagos beszedésére irányuló eljárás keretében elfogadott fizetési felszólítás címzettjének védelemhez való jogát megsértik, ha e határozat elfogadását megelőzően őt a közigazgatási szervek nem hallgatják ugyan meg, de a későbbi közigazgatási jogi panaszeljárásban elő tudja adni álláspontját, ha a nemzeti szabályozás nem teszi lehetővé e felszólítások címzettjeinek, hogy előzetes meghallgatás hiányában kérjék a felszólítások végrehajtásának azok esetleges megváltoztatásáig történő felfüggesztését. Ez az eset áll fenn mindenesetre, ha a 2913/92 rendelet 244. cikkének második bekezdését végrehajtó nemzeti közigazgatási eljárás korlátozza az ilyen felfüggesztés biztosítását, amennyiben feltételezhető, hogy a vitatott határozat nem áll összhangban a vámjogszabályokkal, vagy ha az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna.
(vö. 73. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
Azok a feltételek, amelyek mellett a védelemhez való jog tiszteletben tartását biztosítani kell, valamint e jogok megsértésének következményei a nemzeti jog hatálya alá tartoznak, feltéve hogy az ebben az értelemben megállapított intézkedések azonosak azokkal, amelyek a magánszemélyekre vonatkoznak a hasonló belső jogi tényállások esetén (az egyenértékűség elve), és nem teszik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).
A nemzeti bíróság, mivel feladata az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítása, a védelemhez való jog, és különösen a meghallgatáshoz való jog megsértése következményeinek értékelése során figyelembe veheti azt, hogy az ilyen jogsértés csak akkor vonja maga után a szóban forgó közigazgatási eljárás eredményeként hozott határozat megsemmisítését, ha e szabálytalanság hiányában ez az eljárás más eredményhez vezethetett volna.
E megoldást át kell ültetni a vámügyekre, mivel a Vámkódex 245. cikke kifejezetten utal a nemzeti jogra.
(vö. 76., 82. pont és a rendelkező rész 3. pontja)