C‑65/13. sz. ügy
Európai Parlament
kontra
Európai Bizottság
„Megsemmisítés iránti kereset — 492/2011/EU rendelet — 2012/733/EU végrehajtási határozat — EURES‑hálózat — Az Európai Bizottság végrehajtási jogköre — Terjedelem — Az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. október 15.
Az Európai Unió intézményei – A hatáskörök gyakorlása – Végrehajtási aktusok elfogadása érdekében a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör – Korlátok – A szóban forgó jogalkotási aktus általános célkitűzései, valamint az elfogadott végrehajtási aktus rendelkezéseinek szükségessége vagy hasznossága alapján történő mérlegelés – A 2012/733 határozat elfogadása – A Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör korlátainak túllépése – Hiány
(EUMSZ 291. cikk, (2) bekezdés; 492/2011 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, 12. cikk, 13. cikk, 21. cikk, 29. cikk és 38. cikk; 2012/733 bizottsági határozat)
Ha a jogalkotó az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogkört ruház a Bizottságra, ez utóbbinak pontosítania kell valamely jogalkotási aktus tartalmát annak biztosítása érdekében, hogy azt az összes tagállamban egységes feltételek szerint hajtsák végre. Ez a helyzet akkor, ha az általa elfogadott végrehajtási aktus rendelkezései egyrészt tiszteletben tartják a jogalkotási aktus által elérni kívánt alapvető általános célkitűzéseket, másrészt a jogalkotási aktus végrehajtásához szükségesek vagy hasznosak, anélkül hogy azt kiegészítenék vagy módosítanák.
E feltételek teljesülnek a 492/2011 rendelet állásajánlatok és álláspályázatok közvetítése és az EURES újbóli kialakítása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2012/733 végrehajtási határozat esetében, amely a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011 rendelet 38. cikke által a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkörön alapul. Egyrészt ugyanis a 2012/733 határozat tiszteletben tartja a 492/2011 rendelet II. fejezetének alapvető általános célkitűzését, miszerint meg kell könnyíteni a munkavállalók számára az Unió más régióiból meghirdetett állásajánlatokra történő jelentkezéseket a munkaerőpiacról való áttekinthetőbb kép nyújtásával, amennyiben, amint az az említett határozat (4) preambulumbekezdéséből és 2. cikkéből kitűnik, e határozat, a 492/2011 rendelethez hasonlóan, a munkavállalók határokon átívelő földrajzi mobilitásának megkönnyítését célozza együttes fellépés, nevezetesen az EURES‑hálózat keretében átláthatóbbá téve az európai munkaerőpiacokat, biztosítva az azokra vonatkozó információcserét.
Másrészt mivel a 492/2011 rendelet 38. cikkét az EUMSZ 291. cikk fényében kell értelmezni, az említett 38. cikkben a szükséges rendelkezésekre történő hivatkozás az annak biztosítását illető szükségességre vonatkozik, hogy e rendeletet az összes tagállamban egységes feltételek szerint hajtsák végre anélkül, hogy érintené ugyanakkor azon végrehajtási jogkör terjedelmét, amellyel a Bizottság az ugyanezen rendelet II. fejezete által kialakított keret értelmében rendelkezik. E vonatkozásban tekintve, hogy az EURES‑t nem a 492/2011 rendelet hozta létre, e rendelet és különösen 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése arra vonatkozó jogkört ruház a Bizottságra, hogy az Unión belüli munkaközvetítés és az álláspályázatok területén, és ezzel összefüggésben a munkavállalók elhelyezése területén a Bizottság és a tagállamok általi együttes fellépés működésének szabályait kidolgozza. Az EURES Igazgatótanácsának a 2012/733 határozattal történő létrehozása és konzultációs szereppel való felruházása nem egészíti ki és nem is módosítja az 492/2011 rendelet által kialakított keretet, hiszen csak az e rendelet által előírt együttes fellépés hatékony működésének biztosítását célozza, anélkül hogy az említett rendelet 21. és 29. cikke által létrehozott tanácsadó, illetve technikai bizottság hatásköreit bitorolná. Hasonlóképpen nem ismerhető el, hogy azon egyszerű ténnyel, hogy előírányozta az EURES‑alapokmány jövőbeni elfogadását, a Bizottság túllépte végrehajtási jogkörét. Az említett határozat 10. cikke ugyanis nem egészíti ki és nem is módosítja az említett rendelet által kialakított keretet, mivel az említett rendelkezés és az abban közölt fellépés csak az e rendelet 12. és 13. cikkében előírt, EURES‑en belüli információcsere megkönnyítését és hatékony működésének elősegítését célozza.
(vö. 40., 43., 46., 50., 52., 60., 87., 92. pont)
C‑65/13. sz. ügy
Európai Parlament
kontra
Európai Bizottság
„Megsemmisítés iránti kereset — 492/2011/EU rendelet — 2012/733/EU végrehajtási határozat — EURES‑hálózat — Az Európai Bizottság végrehajtási jogköre — Terjedelem — Az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. október 15.
Az Európai Unió intézményei — A hatáskörök gyakorlása — Végrehajtási aktusok elfogadása érdekében a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör — Korlátok — A szóban forgó jogalkotási aktus általános célkitűzései, valamint az elfogadott végrehajtási aktus rendelkezéseinek szükségessége vagy hasznossága alapján történő mérlegelés — A 2012/733 határozat elfogadása — A Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör korlátainak túllépése — Hiány
(EUMSZ 291. cikk, (2) bekezdés; 492/2011 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, 12. cikk, 13. cikk, 21. cikk, 29. cikk és 38. cikk; 2012/733 bizottsági határozat)
Ha a jogalkotó az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogkört ruház a Bizottságra, ez utóbbinak pontosítania kell valamely jogalkotási aktus tartalmát annak biztosítása érdekében, hogy azt az összes tagállamban egységes feltételek szerint hajtsák végre. Ez a helyzet akkor, ha az általa elfogadott végrehajtási aktus rendelkezései egyrészt tiszteletben tartják a jogalkotási aktus által elérni kívánt alapvető általános célkitűzéseket, másrészt a jogalkotási aktus végrehajtásához szükségesek vagy hasznosak, anélkül hogy azt kiegészítenék vagy módosítanák.
E feltételek teljesülnek a 492/2011 rendelet állásajánlatok és álláspályázatok közvetítése és az EURES újbóli kialakítása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2012/733 végrehajtási határozat esetében, amely a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011 rendelet 38. cikke által a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkörön alapul. Egyrészt ugyanis a 2012/733 határozat tiszteletben tartja a 492/2011 rendelet II. fejezetének alapvető általános célkitűzését, miszerint meg kell könnyíteni a munkavállalók számára az Unió más régióiból meghirdetett állásajánlatokra történő jelentkezéseket a munkaerőpiacról való áttekinthetőbb kép nyújtásával, amennyiben, amint az az említett határozat (4) preambulumbekezdéséből és 2. cikkéből kitűnik, e határozat, a 492/2011 rendelethez hasonlóan, a munkavállalók határokon átívelő földrajzi mobilitásának megkönnyítését célozza együttes fellépés, nevezetesen az EURES‑hálózat keretében átláthatóbbá téve az európai munkaerőpiacokat, biztosítva az azokra vonatkozó információcserét.
Másrészt mivel a 492/2011 rendelet 38. cikkét az EUMSZ 291. cikk fényében kell értelmezni, az említett 38. cikkben a szükséges rendelkezésekre történő hivatkozás az annak biztosítását illető szükségességre vonatkozik, hogy e rendeletet az összes tagállamban egységes feltételek szerint hajtsák végre anélkül, hogy érintené ugyanakkor azon végrehajtási jogkör terjedelmét, amellyel a Bizottság az ugyanezen rendelet II. fejezete által kialakított keret értelmében rendelkezik. E vonatkozásban tekintve, hogy az EURES‑t nem a 492/2011 rendelet hozta létre, e rendelet és különösen 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése arra vonatkozó jogkört ruház a Bizottságra, hogy az Unión belüli munkaközvetítés és az álláspályázatok területén, és ezzel összefüggésben a munkavállalók elhelyezése területén a Bizottság és a tagállamok általi együttes fellépés működésének szabályait kidolgozza. Az EURES Igazgatótanácsának a 2012/733 határozattal történő létrehozása és konzultációs szereppel való felruházása nem egészíti ki és nem is módosítja az 492/2011 rendelet által kialakított keretet, hiszen csak az e rendelet által előírt együttes fellépés hatékony működésének biztosítását célozza, anélkül hogy az említett rendelet 21. és 29. cikke által létrehozott tanácsadó, illetve technikai bizottság hatásköreit bitorolná. Hasonlóképpen nem ismerhető el, hogy azon egyszerű ténnyel, hogy előírányozta az EURES‑alapokmány jövőbeni elfogadását, a Bizottság túllépte végrehajtási jogkörét. Az említett határozat 10. cikke ugyanis nem egészíti ki és nem is módosítja az említett rendelet által kialakított keretet, mivel az említett rendelkezés és az abban közölt fellépés csak az e rendelet 12. és 13. cikkében előírt, EURES‑en belüli információcsere megkönnyítését és hatékony működésének elősegítését célozza.
(vö. 40., 43., 46., 50., 52., 60., 87., 92. pont)