2012. augusztus 21-én benyújtott kereset — Görög Köztársaság kontra Bizottság

(T-376/12. sz. ügy)

(2012/C 331/51)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: J. Chalkias, E. Leftheriotou és S. Papaioannou)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	adjon helyt a keresetnek;

—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2012. június 22-i bizottsági végrehajtási határozatot (az értesítés a C(2012) 3838. számú dokumentummal történt; közzétéve: HL L 165., 83. o.) egyes, a Görög Köztársasággal szemben a mazsolaágazat és a jogosulatlan szőlőtelepítés vonatkozásában pénzügyi kiigazításokat előíró részében;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetében a Görög Köztársaság az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2012. június 22-i bizottsági végrehajtási határozat (az értesítés a C(2012) 3838. számú dokumentummal történt; közzétéve: HL L 165., 83. o.) egyes, a Görög Köztársasággal szemben a mazsolaágazat vonatkozásában a 2006-2007. kereskedelmi évben és a szőlőművelési-bortermelési ágazatban és az újratelepítési jog nélküli szőlőtelepítés vonatkozásában pénzügyi kiigazításokat előíró részének megsemmisítését kéri.

A mazsolaágazatot érintő kiigazítás tekintetében a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy a mazsola vonatkozásában előírt 100 %-os és a korinthoszi mazsola vonatkozásában előírt 25 %-os, a minimális hozam csökkentésére, a szőlőültetvények specializációjára, a tényleges termelésre és szállításra vonatkozó kiigazítások a tények téves értékelésén, valamint az 1621/1999 rendelet (1) 3. cikke (2) bekezdése negyedik francia bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán alapulnak.

A felperes másodsorban azt állítja, hogy a megtámadott határozat jogellenes, és meg kell semmisíteni, tekintettel arra, hogy az, hogy a Bizottság 100 %-os átalánykiigazítást írt elő a mazsola, 25 %-os átalánykiigazítást pedig a korinthoszi mazsola tekintetében a minimális hozam csökkentése területén meglévő hiányosságoknak, a szőlőültetvények specializációja követelménye tiszteletben nem tartásának, valamint a tényleges termelésnek és szállításnak a vonatkozásában, a VI/5330/97 dokumentum 2. mellékletének, az AGRI/17933/2000 dokumentum és az AGRI 60637/2006 dokumentum 17. mellékletének megsértésén alapul, nem megfelelően indokolt, aránytalan a feltárt hiányosságokhoz viszonyítva és túllép a Bizottság diszkrecionális jogkörén.

Az újratelepítési jog nélküli szőlőtelepítést illetően a felperes elsősorban azt állítja, hogy a pénzügyi kiigazításnak a Bizottság részéről történő előírása jogellenes, és meg kell semmisíteni, mivel: a) azon időpont előtt több, mint huszonnégy hónappal kifizetett kiadásokat zár ki, hogy a Bizottság közölte volna a vizsgálatok eredményét, megsértve ily módon az 1258/1999 rendelet (2) 7. cikkének (4) bekezdését, amely jelenleg az 1291/2005 rendelet (3) 31. cikke; és b) sérti a jogbiztonság elvét, gyengíti a felperesnek a védelemhez és következtetései állításához való jogait, mivel évtizedekkel korábbi tényekre és aktusokra hivatkozik.

A felperes harmadsorban azt állítja, hogy a Bizottság azon értékelése, miszerint az 1493/1999 rendelet (4) 2. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében rendezett területeket nem e rendelkezésnek megfelelően rendezték, mivel a szőlőkataszterek elkészítésének elmulasztása a rendezési kérelmek elbírálásának időpontjában nem biztosította az eltérések vizsgálatával kapcsolatban a szükséges garanciákat, ténybeli tévedésen alapul.

Negyedsorban a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat jogellenes, és meg kell semmisíteni, mivel az előírt kiigazítás és az ennek kiszámítása céljából a 479/2008 rendelet (5) 86. cikkével analóg módon alkalmazott módszer ellentétes az 1290/2005 rendelet 31. cikkével és a VI/5330/87 dokumentum szerinti iránymutatásokkal, és ennek alkalmazása a feltárt hiányosságokhoz viszonyítottan aránytalan következményekkel jár.

Ötödsorban a felperes azt állítja, hogy az a tény, hogy a Bizottság az 1493/1999 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásával 7 112,04 hektárban rögzítette a teljes rendezett területet, a telepítési jogok átlagos értékét pedig hektáronként 1 500 euróban, ténybeli tévedésen alapul, nem megfelelően indokolt és ellentétes az arányosság elvével.

(1) Az egyes szárított szőlőféleségek előállítására termesztett szőlőfajták termesztéséhez nyújtott támogatás tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 22-i 1621/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 192., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 163. o.).

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.).

(3) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanács rendelet (HL L 209., 1. o.).

(4) A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 179., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 25. o.).

(5) A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 148.; 1. o.; helyesbítés HL L 220., 2008.8.15., 35. o.).