AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2015. április 29.

CJ

kontra

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (EBJK)

„Közszolgálat — Szerződéses alkalmazottak — Határozott idejű szerződés — Megszüntetés — A bizalmi viszony megtörése — Meghallgatáshoz való jog — Megsértés”

Tárgy

:

Az EUMSZ 270. cikk alapján indított keresetek, melyek közül az elsőben CJ az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának 2012. február 24‑i, a felperes szerződéses alkalmazotti szerződését megszüntető határozatának megsemmisítését, valamint az e határozat következtében véleménye szerint őt ért vagyoni károk megtérítését, a másodikban pedig az őt állítólagosan ért nem vagyoni károk megtérítését kéri.

Határozat

:

A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója által 2012. február 24‑én hozott, CJ szerződéses alkalmazotti szerződését megszüntető határozatot. A Közszolgálati Törvényszék az F‑159/12. sz. ügyben előterjesztett keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék az F‑161/12. sz. ügyben előterjesztett keresetet elutasítja. Az F‑159/12. sz. ügyben a felek maguk viselik saját költségeiket. Az F‑161/12. sz. ügyben CJ maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ részéről felmerült költségeket. Az F‑159/12. sz. ügyben a Közszolgálati Törvényszék kötelezi CJ‑t, hogy fizessen meg a Közszolgálati Törvényszéknek 2000 eurót a neki okozott elkerülhető költségek egy részének megtérítése céljából.

Összefoglaló

1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok ismertetése – Kizárólag a mellékletekben ismertetett további jogalapok – Elfogadhatatlanság

   (A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 50. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

2. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Határozott időre szóló szerződés idő előtti, felmondási idővel történő megszüntetése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, b) pont, és 49. cikk, (1) bekezdés)

3. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Határozott időre szóló szerződés idő előtti, felmondási idővel történő megszüntetése – A meghallgatáshoz való jog – Terjedelem – Az érdekelt előzetes értesítése nélküli megszüntetés – Megsértés – Következmények

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, b) pont, ii. alpont)

4. Tisztviselők – Elvek – Az ártatlanság vélelméhez való jog – Terjedelem

5. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Terjedelem

   (Személyzeti szabályzat, IX. melléklet)

6. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Határozott időre szóló szerződés idő előtti, felmondási idővel történő megszüntetése – A bizalmi viszony megtörésén alapuló indokolás – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

   (Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, b) pont, ii. alpont)

7. Tisztviselői kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele – Korlátok

   (Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

1.  A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 50. cikke (1) bekezdésének e) pontjából az következik, hogy a felperesnek a keresetlevélben pontosan meg kell jelölnie azokat a kifogásokat, amelyekről a Közszolgálati Törvényszéknek határozatot kell hoznia, valamint legalább röviden azokat a jogi és ténybeli elemeket, amelyekre e kifogásokat alapozza.

   E tekintetben a keresetlevél szövegének egyes pontjait ugyan alátámaszthatják és kiegészíthetik a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozások, ám a mellékletek célja pusztán az igazolás és az okirati bizonyítás, így azok nem szolgálhatnak a keresetlevélben röviden ismertetett jogalap kifejtésére úgy, hogy az abban fel nem tüntetett kifogásokat és érveket fejtenek ki.

   Ezért a kizárólag a keresetlevél mellékleteiben kifejtett kifogások nem fogadhatók el.

   (lásd a 76. és 77. pontot)

   Hivatkozás:

   Közszolgálati Törvényszék: Giannini kontra Bizottság ítélet, F‑49/08, EU:F:2009:76, 86. pont.

2.  Az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazott elbocsátásának igazolására alkalmas hiba esetén a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságot széles mérlegelési jogköréből kifolyólag semmi sem kötelezi arra, hogy inkább fegyelmi eljárást indítson az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottal szemben, mintsem hogy éljen az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikkének b) pontjában szabályozott, a szerződés egyoldalú megszüntetésére vonatkozó lehetőséggel.

   A munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 49. cikkének (1) bekezdése alapján kizárólag akkor köteles a tisztviselők személyzeti szabályzatának IX. mellékletében előírt, és analógia útján az ideiglenes és szerződéses alkalmazottakra is alkalmazandó fegyelmi eljárás lefolytatására, ha felmondási idő nélkül kívánja elbocsátani a kötelezettségeit súlyosan megszegő ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottat.

   (lásd a 81. pontot)

   Hivatkozás:

   Az Európai Unió Törvényszéke: Longinidis kontra Cedefop ítélet, T‑283/08 P, EU:T:2011:338, 100. pont;

   Közszolgálati Törvényszék: Gomes Moreira kontra EBJK ítélet, F‑80/11, EU:F:2013:159, 49. pont; CT kontra EACEA ítélet, F‑36/13, EU:F:2013:190, 54. pont.

3.  Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint mindenkinek joga van arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák. E jog tiszteletben tartása akkor is kötelező, ha az alkalmazandó szabályozás nem ír elő kifejezetten ilyen alakszerűséget.

   Mivel a szerződéses alkalmazott határozott időre szóló szerződésének az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke b) pontjának ii. alpontja alapján, felmondási idővel történő megszüntetéséről szóló határozat olyan egyedi intézkedés, amely hátrányosan érinti az érintett alkalmazottat, ezen alkalmazottnak joga van ahhoz, hogy az ilyen határozat meghozatala előtt meghallgassák, még akkor is, ha az említett cikk ilyen jogosultságot nem ír elő kifejezetten.

   Meg kell állapítani a meghallgatáshoz való jog megsértését, ha az érdekeltnek nem volt lehetősége észrevételt tenni azon következtetésekre vonatkozóan, amelyeket a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság a viselkedéséből le kíván vonni, és különösen azon tényre vonatkozóan, hogy e hatóságnak szándékában áll megszüntetni az érintett szerződését.

   Mindazonáltal ahhoz, hogy a meghallgatáshoz való jog megsértése a megtámadott határozat megsemmisítéséhez vezessen, az is szükséges, hogy e szabálytalanság hiányában az eljárás más eredményre vezethetett volna.

   E tekintetben a szerződéses alkalmazott szerződését annak lejárta előtt megszüntető határozat akármilyen indokolt is, rendkívül súlyos jogi aktus mind az alkalmazottat a rendszerint nagymértékű verseny által jellemzett kiválasztási eljárás eredményeként kiválasztó és felvevő intézmény vagy ügynökség, és még inkább a magát hirtelen állás nélkül találó alkalmazott számára, akinek karrierjét ez hosszú évekig negatívan befolyásolhatja. Azonkívül, hogy az érintett alkalmazott alapvető jogáról van szó, a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság felelőssége ezen alkalmazott arra vonatkozó jogának gyakorlása, hogy az elbocsátásról szóló tervezett határozatról hatékonyan véleményt nyilváníthasson, amely felelősséget e hatóságnak szigorúan kell vennie. Nem az uniós bíróság feladata, hogy állást foglaljon az adott ügyben szóba jöhető más megoldások megvalósíthatóságáról. Mindenesetre annak elfogadása, hogy a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság azonos határozatot hozott volna az érdekelt alkalmazott meghallgatását követően is, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott meghallgatáshoz való jog lényegének kiüresítését jelentené, mivel e jog tartalma magában foglalja, hogy az érdekeltnek lehetősége legyen befolyásolni a szóban forgó döntéshozatali eljárást.

   (lásd a 108–110., 122–124. és 129. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: Foshan Shunde Yongjian Housewares & Hardware kontra Tanács ítélet, C‑141/08 P, EU:C:2009:598, 83. pont; Kamino International Logistics és Datema Hellmann Worldwide Logistics ítélet, C‑129/13 és C‑130/13, EU:C:2014:2041, 39. és 79. pont;

   Közszolgálati Törvényszék: CH kontra Parlament ítélet, F‑129/12, EU:F:2013:203, 34. és 38. pont; Tzikas kontra AFE ítélet, F‑120/13, EU:F:2014:197, 46. pont; Wahlström kontra Frontex ítélet, F‑117/13, EU:F:2014:215, 28. és 33. pont,valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.  Az ártatlanság vélelméhez való jog olyan alapvető jognak minősül, amelynek intézmények általi tiszteletben tartását az uniós bíróságoknak biztosítaniuk kell. E jog olyan általános jogelv, amely a szóban forgó hiányosságok természetére és az azokhoz kapcsolódó intézkedések súlyosságának mértékére tekintettel alkalmazandó az igazgatási eljárásokra. Ebből következik, hogy az ártatlanság vélelméhez való jog még büntetőeljárás hiányában is megilleti azt a tisztviselőt, akit azzal vádolnak, hogy olyan súlyos mértékben sértette meg a személyzeti szabályzatból eredő kötelezettségeit, hogy az indokolttá teszi az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatát, és erre tekintettel az adminisztráció bármely szükséges – az adott esetben szigorú – intézkedést alkalmazhat.

   A szerződéses alkalmazott határozott időre szóló szerződésének a bizalmi viszony megtörése miatti, felmondási idővel történő megszüntetéséről szóló határozatot illetően e jog sérülhet akkor, ha az adminisztráció úgy határoz, hogy az érintett alkalmazott szerződését kizárólag a felettese által megfogalmazott vádak alapján megszünteti, anélkül hogy az érdekeltnek valaha lehetőséget biztosítana arra, hogy magyarázatot adjon, és annak megvizsgálása nélkül, hogy a terhére rótt vádak bizonyítást nyertek‑e. Mindazonáltal nem merülhet fel az ártatlanság vélelméhez való jog megsértésének kérdése, ha a határozatot olyan vizsgálat lefolytatását követően hozzák meg, amelynek során az érdekeltnek lehetősége volt kifejteni álláspontját.

   (lásd a 154. és 155. pontot)

   Hivatkozás:

   Elsőfokú Bíróság: Apostolidis kontra Bíróság ítélet, T‑86/97, EU:T:1998:71, 47. pont;

   Közszolgálati Törvényszék: BD kontra Bizottság ítélet, F‑36/11, EU:F:2012:49, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5.  Az intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek azon személyek kiválasztása tekintetében, akikre a szolgálati engedetlenségre vonatkozó vádak kivizsgálását bízzák. Ezzel összefüggésben az intézmények kötelesek a rájuk bízott kényes feladat ellátására alkalmas személyeket kiválasztani, anélkül azonban, hogy e személyek vizsgálóként szerzett tapasztalata e kiválasztás döntő tényezője volna.

   E széles mérlegelési jogkörre tekintettel az érdekelt az uniós bíróság előtt nem vitathatja érvényesen az adminisztrációja döntését kizárólag a vizsgálók tapasztalatának állítólagos hiányára alapozva úgy, hogy meg sem próbálja bizonyítani, hogy a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság nyilvánvalóan hibásan gyakorolta mérlegelési jogkörét.

   (lásd a 174. és 175. pontot)

   Hivatkozás:

   Közszolgálati Törvényszék: Tzirani kontra Bizottság ítélet, F‑46/11, EU:F:2013:115, 121. pont.

6.  Az ideiglenes alkalmazott határozott időre szóló szerződésének az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke b) pontjának ii. alpontja szerinti, lejárat előtti megszüntetését megalapozhatja az érintett alkalmazott olyan magatartása, amely az alkalmazott és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság közötti bizalmi viszony megtöréséhez vezet. E tekintetben a hatáskörrel rendelkező hatóságot széles mérlegelési jogkör illeti meg, így az uniós bíróság által végzett felülvizsgálat a nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés vizsgálatára korlátozódik.

7.  Ebben az összefüggésben annak megállapításához, hogy az adminisztráció elkövetett‑e a tények mérlegelésekor olyan nyilvánvaló hibát, amely igazolja az e mérlegelés alapján elfogadott határozat megsemmisítését, a bizonyítékoknak, amelyeket az felperesnek kell előterjesztenie, elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy a szóban forgó határozatban elfogadott tények értékelését megfosszák hihetőségétől. Másképpen fogalmazva a nyilvánvaló hibára alapított jogalapot el kell utasítani, ha a felperes által előterjesztett bizonyítékok ellenére a kérdéses értékelést továbbra is igazoltnak és koherensnek lehet tekinteni.

   (lásd a 188. és 189. pontot)

   Hivatkozás:

   Az Európai Unió Törvényszéke: ETF kontra Michel ítélet, T‑108/11 P, EU:T:2013:625, 77. pont;

   Közszolgálati Törvényszék: Mocová kontra Bizottság ítélet, F‑41/11, EU:F:2012:82, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; CT kontra EACEA ítélet, EU:F:2013:190, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

8.  A jogellenes aktus megsemmisítése önmagában megfelelő és főszabályként elégséges jóvátételét jelentheti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet ezen aktus okozhatott, feltéve hogy a felperes nem bizonyítja, hogy őt a megsemmisítést megalapozó jogsértéstől független és a megsemmisítéssel teljes mértékben nem helyrehozható nem vagyoni kár érte.

   (lásd a 234. pontot)

   Hivatkozás:

   Közszolgálati Törvényszék: CP kontra Parlament ítélet, F‑8/13, EU:F:2014:44, 105. pont.