1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 399., 1. o.) 20. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Magyarországon letelepedett Novontech-Zala kft. (a továbbiakban: Novontech-Zala) és az Ausztriában letelepedett Logicdata Electronic & Software Entwicklungs GmbH (a továbbiakban: Logicdata) között folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő.

3

Az 1896/2006 rendelet (25) preambulumbekezdése értelmében:

„Az ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követően egyes különleges esetekben a kötelezett számára jogot kell biztosítani arra, hogy kérelmezze az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát. A különleges esetekben történő felülvizsgálat nem eredményezhet a kötelezett számára második lehetőséget a követeléssel szembeni ellentmondásra. A felülvizsgálati eljárás során a követelés – a kötelezett által ismertetett különleges körülményekből eredő mértéken túl – nem vizsgálható érdemben. Az egyéb különleges körülmények magukban foglalhatják azt az esetet is, amikor az európai fizetési meghagyás a kérelmet tartalmazó formanyomtatványban megadott valótlan adatokon alapult.”

4

Az említett rendelet (28) preambulumbekezdése kimondja:

„A határidők számítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet [HL L 124., 1. o.] kell alkalmazni. A kötelezett figyelmét erre fel hívni és tájékoztatni kell őt arról, hogy az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság helye szerinti tagállamban érvényes munkaszüneti napokat a határidő számítása során figyelembe veszik.”

5

Ugyanezen rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„E rendelet célja:

[...]”

6

Az 1896/2006 rendelet 16. cikkének (1)–(3) bekezdése a következőképpen szól:

„(1)   A kötelezett […] a származási bíróságnál ellentmondást nyújthat be az európai fizetési meghagyással szemben.

(2)   A ellentmondást a meghagyás kötelezettnek történő kézbesítése időpontjától számított 30 napon belül kell megküldeni.

(3)   A kötelezettnek az ellentmondásban nyilatkoznia kell arról, hogy vitatja a követelést, annak indokát azonban nem kell megjelölnie.”

7

Az említett rendelet 20. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:

„(1)   A 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően a kötelezettnek jogában áll az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát kérni a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától, feltéve, hogy haladéktalanul jár el, és:

[...]

(2)   A 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően a kötelezett kérheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától abban az esetben is, amennyiben a fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki, tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre, vagy egyéb különleges körülményekre.”

8

Az 1182/71 rendelet a 3. cikkében a következőképpen rendelkezik:

„(1)   [...]

Amennyiben egy napokban […] kifejezett időtartamot attól a pillanattól kell számítani, amikor esemény bekövetkezik vagy cselekvés végbemegy, úgy kell tekinteni, hogy az a nap, […] amely alatt az esemény bekövetkezik vagy cselekvés végbemegy, a kérdéses időtartamba nem tartozik bele..

(2)   Az (1) és a (4) bekezdés rendelkezéseitől függően:

[...]

[...]

(3)   Az érintett időtartamok magukban foglalják a munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat, kivéve, ha ezeket kifejezetten kizárják, vagy amennyiben az időtartamot munkanapokban adják meg.

(4)   Amennyiben egy nem órában kifejezett időtartam utolsó napja munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap, úgy az időszak a következő munkanap utolsó órájának elteltével fejeződik be.

[...]”

9

2011. október 14-én a Logicdata a Novontech-Zalával szemben 30586 eurós összeg, az e társaság által nem rendezett vételár megfizetésére irányuló európai fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Bezirksgericht für Handelssachen Wientől (kereskedelmi ügyekkel foglalkozó bécsi kerületi bíróság). 2011. október 25-én az említett bíróság kibocsátotta az európai fizetési meghagyást. Erről 2011. december 13-án értesítették a zalaegerszegi (Magyarország) Novontech-Zalát.

10

A Novontech-Zala az említett meghagyást átadta magyarországi ügyvédjének, aki 2012. január 13-án, vagyis az 1896/2006 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az ellentmondás benyújtására előírt 30 napos határidőn túl élt ellentmondással. A Bíróság rendelkezésére bocsátott iratokból kitűnik, hogy az ügyvéd az említett határidő számítását azon téves feltételezésre alapította, hogy az európai fizetési meghagyásról 2011. december 14-én értesítették a Novontech-Zalát, és nem 2011. december 13-án, amelyen valójában tették. Az ügyvéd az említett határidő számításánál abból indult ki, hogy az 2012. január 13-án járt le, míg valójában ez 2012. január 12-én történt meg. Anélkül, hogy az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál utánajárt volna annak, hogy az említett határidő mely időpontban kezdődött, az ügyvéd a határidő lejártának tévesen számított napját jegyezte fel a naptárba, és következésképpen késedelmesen nyújtotta be az ellentmondást.

11

2012. január 24-i végzésével a Bezirksgericht für Handelssachen Wien mint késedelmeset elutasította az ellentmondást.

12

2012. február 8-án az ettől fogva egy ausztriai ügyvédi iroda által képviselt Novontech-Zala vitatta az ellentmondást elutasító végzést többek között arra kérve a Bezirksgericht für Handelssachen Wient, hogy az 1896/2006 rendelet 20. cikke alapján vizsgálja felül a fizetési meghagyást. Az említett bíróság 2012. március 5-i végzésével elutasította a felülvizsgálat iránti kérelmet.

13

A Novontech-Zala a kérdést előterjesztő bíróságnál fellebbezést nyújtott be az említett elutasító végzéssel szemben, azzal érvelve, hogy az elsőfokú bíróság előtti jogvita jogi értékelése helytelen volt, és hogy az 1896/2006 rendelet 20. cikke lehetővé teszi e bíróság számára, hogy elvégezze az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát.

14

E körülmények között a Handelsgericht Wien úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

15

Eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében, ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.

16

Két kérdésével, amelyeket együtt kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az európai fizetési meghagyással szemben benyújtható ellentmondásra nyitva álló határidőnek a kötelezett képviselőjének a felróható magatartása miatti elmulasztása indokolhatja-e ezen fizetési meghagyás felülvizsgálatát vagy az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a „[kötelezett] önhibáján kívüli rendkívüli körülmények”, vagy az ugyanezen cikk (2) bekezdése értelmében vett „különleges körülmények” okán.

17

A Novontech-Zala e tekintetben azzal érvel, hogy amennyiben a kötelezett képviselője a felróható magatartása miatt nem tartotta tiszteletben az európai fizetési meghagyással szemben benyújtható ellentmondásra nyitva álló határidőt, az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatának megkövetelt feltételei teljesülnek mind az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja, mind ugyanezen cikk (2) bekezdése alapján.

18

Ezzel szemben a Logicdata, az osztrák, a görög és a portugál kormány, valamint az Európai Bizottság úgy vélik, hogy olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van, nem teljesülnek az európai fizetési meghagyás ilyen felülvizsgálatának a feltételei.

19

Az előző pontban bemutatott értelmezésnek kell helyt adni.

20

Egyértelmű ugyanis, hogy az olyan körülmények, mint amelyeket az alapügyben az ellentmondás határidejének a kötelezett képviselője általi téves számítása és bejegyzése jellemez, nem tekinthetők sem az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében „rendkívülieknek”, sem pedig e cikk (2) bekezdése értelmében „különlegeseknek”.

21

Az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjából és (2) bekezdéséből valóban kitűnik, hogy az európai fizetési meghagyás felülvizsgálható, amennyiben az ellentmondás benyújtására nyitva álló 30 napos határidő be nem tartása olyan rendkívüli vagy különleges körülményekből adódik, amelyek megakadályozták ezen ellentmondásnak az előírt határidőn belüli benyújtását, és amennyiben az e rendelkezésekben előírt más feltételek teljesülnek. Ha azonban – úgy, mint az alapügyben - az említett határidő túllépése a kötelezett képviselőjének a gondatlanságából adódik, az ilyen helyzet, mivel könnyen elkerülhető lett volna, nem tartozhat az e rendelkezések értelmében vett rendkívüli vagy különleges körülmények közé.

22

Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatának lehetősége olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van, az 1896/2006 rendelet (25) preambulumbekezdése értelmében a kötelezettnek egy második lehetőséget biztosítana a követeléssel szembeni ellentmondásra.

23

Mivel nem teljesül a rendkívüli körülményekre vonatkozó feltétel, nem szükséges megvizsgálni azt a kérdést, hogy az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt más feltételek, különösen a kötelezett önhibájának hiányára vonatkozó feltétel, teljesülnek-e.

24

Ugyanis, amint az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjából kitűnik, ahhoz, hogy a kötelezett e rendelkezés értelmében megalapozottan kérhesse az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát, vis maior hiányában három feltétel együttes teljesülése szükséges: először is, hogy fennálljanak olyan rendkívüli körülmények, amelyek megakadályozták a kötelezettnek a követeléssel szembeni, e célból előírt határidőn belüli ellentmondását, másodszor, hogy a kötelezett részéről ne álljon fenn önhiba, és harmadszor, hogy ez utóbbi haladéktalanul cselekedjen. Amennyiben ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, a kötelezett nem érvelhet azzal, hogy eleget tett az e rendelkezésben előírt feltételeknek.

25

A fenti megállapítások fényében az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az európai fizetési meghagyással szemben benyújtható ellentmondásra nyitva álló határidőnek a kötelezett képviselőjének a felróható magatartása miatti elmulasztása nem indokolja e fizetési meghagyás felülvizsgálatát, mivel az ilyen mulasztást nem foglalják magunkban sem az 1896/2006 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rendkívüli körülmények, sem pedig az ugyanezen cikk (2) bekezdése értelmében vett különleges körülmények.

26

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: